Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ukrajna a Harkiv megyei Zolocsivben lévő gabonatároló területéről a NATO-tól származó tarackokkal lőtt határmenti orosz területeket – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a szerdára virradó éjjel megtartott tájékoztatóján

 A tábornok szerint a fegyverek feltehetően amerikai M777-es ágyúk voltak. Mizincev felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők a fenyegető gabonahiány és az élelmiszerválság ellenére továbbra is katonai célokra használják a terményfeldolgozó és tároló létesítményeket.

Beszámolója értelmében a Harkiv megyei Hubarijivkában a területvédelem szerint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeztek el egy gabonatároló mellett. Ugyanezt tették a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Novoekonomicsnében és Novodonyeckében, valamint a Szumi megyei Novovaszilivkában is.

Mizincev szerint az ukrán fél így provokál ki választüzet az orosz fegyveres erők részéről, hogy hivatkozási alapot teremtsenek Moszkvának a polgári infrastruktúra válogatás nélküli pusztításával való megvádolásához. A vezérezredes azzal vádolta meg az ukrán „nacionalista alakulatokat”, hogy az orosz fennhatóság alá került Mariupolból való kivonulás közben szándékosan felgyújtottak egy gabonatárolót, több, mint 50 ezer tonnányi terményt elpusztítva.

A washingtoni orosz nagykövetség kedden kiadott közleményében felelőtlenséggel vádolta meg az Egyesült Államokat, amiért az eszkaláció veszélye ellenére nagyhatótávolságú tüzérségi rendszereket ad át Kijevnek, amelyeket orosz terület ellen irányuló támadásra használhat fel, ami „kiszámíthatatlan következményekkel” jár. A misszió emellett aggodalmának adott hangot annak veszélye miatt, hogy a fejlett precíziós fegyverek nemcsak Ukrajnában, de az ország határain túl is „nemzeti radikálisok, terroristák és bandák birtokába kerülnek”.

A követség kötelezettségszegéssel vádolta meg az amerikai hatóságokat, amiért négy olyan orosz gyártmányú Mi-17-es helikoptert szállítottak Kijevnek, amelyeket korábban az afgán kormány számára vásároltak. A diplomáciai misszió felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel Washington megkerülte a végfelhasználói tanúsítvány vonatkozó rendelkezését, amelynek értelmében ehhez Oroszország írásbeli hozzájárulására lett volna szükséges.

A közlemény szerint emellett Washington a Stinger hordozható légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállításával megszegte az ENSZ Közgyűlésének 2007. évi 62/40. számú határozatát és a hagyományos fegyverek és kettős felhasználású termékek és technológiák exportja ellenőrzéséről 2003-ban megkötött wassenaari megállapodást. Utóbbi rendelkezései minimálisra szándékoznak csökkenteni annak kockázatát, hogy a fegyverosztály nem állami szereplők kezébe kerüljön.

(MTI)

Egyelőre nem látni a háború végét Ukrajnában, ami több mint három hónapja tart. Városokat, falvakat kell majd újjáépítenie Ukrajnának, amit önerőből biztosan nem fog tudni megtenni. Miután jelenleg is zajlanak a harcok, nem kezdődhetnek meg a munkálatok a teljes területen, és arra sincs garancia, hogy az oroszok nem térnek vissza azokra a területekre, amiket korábban elhagytak.

Emiatt nagyon nehéz tervezniük, ráadásul már most gondolniuk kell a téli időszakra, ami pokoli nehéz lehet. Zelenszkij szerint Ukrajna független fennállásának legkeményebb téli időszaka állhat előttük, amiért Oroszországot teszi felelőssé, közelebbről az orosz agressziót.

Az ukrán elnök már most egyeztet a kormánytisztviselőkkel és a legnagyobb állami tulajdonú energetikai vállalatok képviselőivel, mert fel kell készülniük a következő fűtési szezonra. Ennek kapcsán fontos kérdést jelent az elegendő mennyiségű gáz beszerzése, a szén felhalmozása, illetve ott van az áramtermelés kérdése – írja a CNN.

Zelenszkij ennek kapcsán azt mondta, jelen állás szerint nem fognak külföldre eladni gázt és szenet. Minden hazai termelés az Ukrajnában élők szükségleteinek kielégítésére fog irányulni, feltéve, ha hamarosan nem ér véget a háború, ami sok mindent megváltoztatna.

Az ukrán elnök tervei szerint az orosz támadások által megrongált vagy lerombolt hő- és erőműveket helyrehozatja. Ennek a programnak a megvalósítása a következő hónapokban a legfontosabb feladata lesz az ukrán energiaügyi minisztériumnak.

Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök és Vlagyimir Putyin egyik legfőbb szövetségese rendre igen hevesen nyilvánul meg az orosz-ukrán háború kezdete óta, legfrissebb Telegram-bejegyzésében azonban minden korábbinál tovább ment és egyenesen degeneráltnak nevezte azokat, akik „gyűlölik” Oroszországot.

Medvegyev, aki jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, ismételten a Telegramon osztotta meg igen heves hangvétellel meglátásait, s azt írta:

„Gyakran kérdezik tőlem, hogy miért ilyen durva hangvételűek a Telegram-bejegyzéseim. A válasz az, hogy gyűlölöm őket. Ezek szemetek és degeneráltak” – utalva ezzel valószínűleg azokra a felhasználókra, akik nem a Kremlnek tetsző véleményüket nyilvánítják ki a platformon.

Habár konkrétan nem nevezte meg, hogy kik azok az „ők”, akikre utalt bejegyzésében, rendkívül valószínű, hogy arra rengeteg emberre gondolhatott, akik ellenzik Putyin háborúját, s nem az orosz propagandát terjesztik. Medvegyev már a háború kezdete óta borzolja a kedélyeket egyre keményebb hangvételű bejegyzéseivel, Steve Rosenberg, a BBC munkatársa szerint pedig szemmel láthatóan egyre agresszívebbé válik az orosz tisztviselők retorikája.

Oroszország Ukrajna keleti részén folytatott offenzívája némi harctéri sikerrel járt, ahogy a hadsereg fokozatosan nyomult előre a heves harcok során Donbászban, ezek az eredmények azonban nagy árat követeltek a katonáktól.

Az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el a háború kirobbanása óta, amely több mint három hónapja tart, bizonyos egységeknél pedig a kimerültség és a bizonytalanság egyre erősebb jelei kezdtek el megmutatkozni.

Végül néhány katona úgy döntött, hogy a nyilvánosság elé áll és Putyinhoz fordul azzal a kéréssel, miszerint vizsgálják felül a harctéri körülményeket, illetve azt is, hogy a frontra vezénylésük egyáltalán jogszerű volt-e.

A közzétett videókban a rossz körülményekre és a fronton töltött hosszú szolgálati időre panaszkodtak, hozzátéve, hogy mindenféle anyagi, orvosi vagy élelmezési támogatás nélkül harcoltak, ám emiatt teljesen kimerültek és legyengültek.

Az egyik katona szerint az egység tagjai között krónikus egészségügyi és mentális problémákkal küzdők vannak, ám ezt a felsőbb vezetők figyelmen kívül hagyták, mint ahogyan azt is, hogy pihenésre és regenerálódásra van szükségük, ugyanis a vezetőség szerint senki sem tudja őket helyettesíteni.

Egy másik katona kiemelte, hogy a mozgósításuk törvénytelenül, orvosi igazolás nélkül történt, az egységében szolgálók 70 százalékát pedig már korábban leszerelték, mert fizikailag nem tudnak részt venni a harcokban – számolt be a The Guardian.