Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem először hozta szóba, hogy Ukrajna orosz megszállása csupán Putyin első lépése, melyre az orosz vezetésnek szüksége van ahhoz, hogy megnyissa az utat más országok megtámadása előtt.

A cseh parlamentben tartott beszédében Zelenszkij megismételte az EU-hoz intézett felhívását, miszerint tegyék lehetővé Ukrajnának, hogy a tagjelölti státusz megadásával elinduljon az Európai Unióhoz történő csatlakozás útján.

Továbbá sürgette az unió döntéshozóit, hogy szigorítsa az Oroszországgal szembeni szankciókat, ami egyáltalán nem tűnik egyszerű lépésnek, ugyanis már a hatodik csomagban foglalt tervekről is csak hosszas egyeztetések és kompromisszumok után sikerült megegyezni.

Mindeközben Klaus Iohannis is megszólalt Ukrajna EU-tagjelölti státuszával kapcsolatosan. A román elnök szerint ez „erkölcsi, gazdasági és biztonsági szempontból helyes megoldás” lenne.

Iohannis úgy véli, hogy akár már június végére megszülethet a döntés arról, hogy Ukrajna megkapja az EU-tagjelölti státuszt – számolt be róla a The Guardian.

Oroszország és Ukrajna 10 nap híján négy hónapja harcol egymással az ukrán területeken. Jelenleg a keleti régióra koncentrálódik a csata, főként földön, de a vadászgépek és a támogató gépek is akcióban vannak odafent.

Ukrajna számos katonai támogatást kapott a hetek, hónapok alatt, és noha légtérzárat kértek a Nyugattól, azt már nem kaphatták meg. Egy légtérzárnak beláthatatlan következményei lennének Oroszországgal szemben, amit mindenki el akar kerülni.

Az ukránok legutóbb egy igen komoly fegyverlistát tettek közzé, amit a Nyugattól kérnek, de nem túl valószínű, hogy az teljes mértékben teljesülni fog. Korábban modern vadászgépeket is szerettek volna, ám ez sem volt lehetséges, szintén tartván attól, hogy Oroszország nagyon dühössé válhat.

Alkatrészeket azonban kaphattak az ukránok, melyek felhasználásával számos gépet küldhettek fel a levegőbe. Többek között MiG-29-eseket is használnak, alább egy ilyen gépet nézhetünk meg akció közben, ahogyan a pilóta útjára engedi az egyik rakétát.

A milícia szerint az ukrán hadsereg ágyúzta a reggel megnyitott humanitárius folyosót, amelyen keresztül a civileket konvojban szállították volna el Szvatovébe. A tájékoztatás szerint az Azot (Nitrogén) üzem földalatti helyiségeiben rekedt emberek az ukrán oldalról érkező tűz miatt öt napja még vízért sem tudták elhagyni a létesítményt.

A népi milícia szerint a gyár területét reggel óta csak egy idős férfi hagyta el, de csak véletlenül, mert nem volt tudomása a meghirdetett humanitárius folyosóról. Az illető azt mondta, hogy a létesítményben 70-75 helyi illetőségű civil tartózkodik, és az ukrán katonák nem szóltak nekik, hogy elmehetnének.      

Vitalij Kiszeljov, a csak Moszkva által függetlennek elismert „Luhanszki Népköztársaság” belügyminiszter-helyettese szerda reggel a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az Azot földalatti bunkerjeiben és műszaki folyosóin 1000-1200 civilt, köztük 127 gyereket tarthatnak fogva az ukrán egységek.

Az üzemben lévő fegyveresek száma Kiszeljov szerint mintegy 2500 lehet, akik közül 500-600 külföldi. Számukra az orosz védelmi minisztérium felajánlotta a „mariupoli típusú megadás” lehetőségét.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Kalibr cirkálórakéták a Lviv megyei Zolocsivnál megsemmisítettek egy, a NATO által Ukrajnába szállított fegyverek, egyebek között amerikai M777-es tarackok lőszerét tároló raktárt. Emellett precíziós légi indítású rakéták a Dnyipropetrovszk megyei Orlovcsina vasútállomása környékén megsemmisítettek amerikai és európai országokból érkezett, a Donyec-medencei hadszíntérre szánt nagy mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést.

A beszámoló értelmében a harcászati légierő csapásai több, mint 300 „nacionalista” halálát okozták, valamint tíz tankot és más páncélozott járművet semmisítettek meg, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, hat drónt, és 12 Uragan-rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 203 repülőgépet, 131 helikoptert, 1211 drónt, 339 légvédelmi rakétarendszert, 3558 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 524 rakéta-sorozatvetőt, 1958 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3623 speciális katonai járművet veszítettek.

A donyecki „népi milícia” közölte, hogy luhanszki és orosz támogatással immár 238 települést „szabadított fel” a szakadár régióban. A nagyrészt szintén orosz ellenőrzés alá került Zaporizzsja megye hatóságai bejelentették, hogy elkezdték az önkéntesek összeírását az ukrán fegyveres alakulatok elleni védekezéshez. A tájékoztatás szerint már több, mint kétszázan jelentkeztek. A herszoni kereskedelmi kikötőben szerdai hivatalos tájékoztatás szerint újraindult a munka, az infrastruktúra helyreállítása és a felkészülés a rakományok indítására.

MTI

A háború azonban részben egyoldalú, mivel Ukrajna nem tört be orosz területekre, bár az oroszok állítása szerint az ukrán erők nem egyszer indítottak támadást a területeik ellen. Pontosan emiatt figyelmeztette az orosz vezetés az ügyben érintetteket, hogy eddig nem támadott célpontokat vehetnek célba, ha Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kap.

Az utóbbi időben nem lehetett hallani hatalmas fegyvercsomagokról, mint a háború első két hónapjában, és Ukrajna panaszkodik is, mert sokkal több nehézfegyverre, rakétákra lenne szükségük az oroszok tűzere miatt.

A támogatás nem ért véget, a britek is küldenek fegyvereket, illetve más védelmi eszközöket. Többek között páncélozott járműveket is elérhetővé tettek, mint azt a videóban látni, amiket már szolgálatba állítottak.

A Husky TSV egy brit könnyű szállítójármű, mellyel katonákat, orvosokat vihetnek a frontokra. Több mint 300 lóerőt ad le a páncélozott gép, mely megközelítőleg 6 méter hosszú és fegyverzetet is tartalmaz. A kis kaliberű fegyverek mellett automata gránátvetők szintén felszerelhetőek a járműre, ami tökéletes eszköz lehet önvédelemre.