Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ukrán fegyveres erők néhány, a szeverodonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt katonája megadta magát – közölte Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a Luhanszki Tájékoztatási Központ pénteki közleménye szerint.

 „A Szeverodonyeck városban lévő Azot üzem területén végrehajtott különleges katonai művelet során valóban néhány ukrán katona meghozta a helyes döntést” – hangoztatta Marocsko.

A tiszt a Pervij Kanal orosz tévécsatornán azt mondta, hogy az orosz és a luhanszki „szövetséges erők” csütörtökön „mini hídfőállásokat” hoztak létre a támadáshoz a szeverodonyecki ipari zónában, és megkezdték a terület „megtisztítását”. Elismerte, hogy az ellenség makacsul ellenáll, és gázlón kap utánpótlást kap a Sziverszkij Donyec folyón át. Mint mondta, ezeket a kísérleteket elfojtják.

Korábbi jelentések szerint a szeverodonyecki ipari övezetben lévő ukrán alakulat létszáma elérheti a 2500 főt, egynegyedük „külföldi zsoldos” lehet. Utóbbiak között Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője szerint amerikaiak, britek és lengyelek vannak. Vitalij Kiszeljov, a „köztársaság” belügyminiszter-helyettese azt mondta, hogy az Azotban akár 1200 civil „túszt” is fogva tarthatnak.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az ukrán erők pénteken hat pontról nyitottak tüzet a szakadár köztársaság székhelyére, de ezek mindegyikét elfojtották. Állítása szerint az ukrán csapatok újabb haditechnikát vonnak össze, hogy ismét csapásokat mérjenek Donyeckre.

A helyi hatóságok szerint az ukrán tüzérség pénteken mintegy 200 lövedéket lőtt ki Donyeckre. Pusilin hétfőn nyilvánosan kért erősítést Moszkvától az ukrán támadások elfojtásához.

(MTI)

Vlagyimir Putyin péntek délután a beszédében elmondta, nemigazán érintette őket negatívan a nyugati szankciók hada, szerinte ez sokkal inkább Európa népének fáj, míg Oroszország továbbra is erős marad.

Putyin az USA-ról sem volt túlzottan jó véleménnyel, és szerinte az amerikaik azt gondolják, hogy őket Isten küldte a Földre. Az ukrajnai háború még egy ideig biztosan el fog tartani, nem látni annak a végét, és eddig egy szankció sem tudta igazán gyengíteni az orosz gazdaságot.

Mint arról korábban beszámoltunk, Boris Johnson második alkalommal is elutazott az ukrán fővárosba, ahol sok jó hírrel szolgált. Az egyik ilyen jó hír, hogy az Egyesült Királyság nagyszabású kiképzési műveletet indítana az ukrán erők számára.

A nagyszabású művelet részeként 120 naponként akár 10 ezer katonát is képesek kiképezni, amivel segítenék Ukrajna erőinek újjáépítését, illetve annak továbbfejlesztését az Oroszországgal szembeni ellenállás ideje alatt.

Ettől azt várják a britek, hogy fokozni tudják az ellenállást, és még képzettebb katonákkal harcolhatnának a frontokon az ukránok. Az ukrán csapatok Ukrajnán kívül képeznék ki, ha a kormány rábólint az ajánlatra.

Johnson azon a véleményen van, hogy ezzel megváltoztathatják a háború menetét. Elmondása szerint a két hónappal ezelőtti látogatása óta az ukránok szívóssága, elszántsága és ellenálló képessége erősebb, mint valaha, és tudja, hogy ez a töretlen elszántsági sokáig képes lesz annullálni Putyin terveit, amiket hiábavaló ambícióknak nevezett.

Ukrajna július 1-től vízumkötelezettséget vezet be az Oroszországi Föderáció állampolgárai számára – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a Telegram üzentküldő alkalmazáson.

 Az államfő szavai szerint még pénteken az ukrán kormány határozatot hoz az ukrán-orosz vízummentességről szóló kormányközi megállapodás felmondásáról. A vízumkötelezettség bevezetésének szükségességét az orosz állampolgárok számára Zelenszkij azzal indokolta, hogy ily módon „hárítják el az Ukrajna nemzetbiztonságát, szuverenitását és területi integritását érő példátlan fenyegetéseket”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 25-én Zelenszkij bejelentette: támogatja azt a lakossági petíciót, amelynek aláírói követelték a vízumrendszer bevezetését Oroszországgal szemben, és utasította a kormányt ennek a kidolgozására.

Az ukrán elnök a Twitteren üdvözölte az Európai Bizottság döntését, amellyel a testület EU-tagjelölti státus megadását javasolja Ukrajnának. „Ez az első lépés az EU-tagság felé, ami minden bizonnyal közelebb hozza győzelmünket” is Oroszország ellen – hangoztatta Zelenszkij. Köszönetet mondott Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és a testület minden tagjának „a történelmi döntésért”, és reményét fejezte ki, hogy az EU-csúcs a jövő héten jóváhagyja a határozatot.

Az ukrán haditengerészet pénteken arról számolt be, hogy eltalálták a Fekete-tengeren az orosz flotta egyik vontatóhajóját, miközben az fegyvereket, lőszereket és legénységet szállított a Románia közelében fekvő, megszállt Kígyó-szigetre. A közleményben hozzátették, hogy a hajó fedélzetén TOR légvédelmi rakétarendszer is volt.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig az ukrán hadsereg 13 orosz hadihajót, 215 repülőgépet, 180 helikoptert, 1456 harckocsit és csaknem 3600 páncélozott járművet semmisített meg, és Ukrajnában már több mint 33 ezer orosz katona vesztette életét.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról számolt be, hogy jelenleg lehetetlen az evakuálás a szeverodonecki Azot üzem területén lévő óvóhelyekről. „Fizikailag lehetetlen kijutni a gyártelepről, ez egyszerűen veszélyes az állandó ágyúzás és harcok miatt” – jelentette ki. Közölte, hogy az Azot területén lévő óvóhelyeken jelenleg 568 civil tartózkodik, köztük 38 gyerek.

Hangsúlyozta, hogy csakis teljes tűzszünet esetén tudnak kijutni onnan a bent lévők. Közölte azt is, hogy Szeverodonecket még nem zárták körbe az orosz erők, és van kommunikációs összeköttetés a várossal. Hajdaj már korábban rámutatott arra, hogy az Azot óvóhelyei nem olyan erősek, mint az Azovsztal üzemé, amely több mint 80 napon át nyújtott menedéket Mariupol védőinek és lakóinak a város végső megszállása előtt.

Az Ukrajinszka Pravda a BBC orosz nyelvű kiadására hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán lakosok nem hagyhatják el az orosz megszállás alá került városukat anélkül, hogy átmennének egy „szűrésnek” nevezett folyamaton. Eközben azonban az oroszok elkobozzák a telefonjaikat, és tanulmányozzák közösségi oldalaikat, levetkőztetik őket, ellenőrzik a tetoválásaikat, olyan zúzódásokat keresnek a vállukon és az ujjaikon, amelyek fegyverhasználatból maradhatnak. Civilek elmondása szerint bármi, ami gyanúsnak tűnik az ellenőrök számára, veréshez vagy akár áramütéssel való kínzáshoz vezet. Sokukat a BBC írása szerint akaratuk ellenére Oroszországba szállítják.

(MTI)