Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Julija Cserkovnyikova ügyvéd szerint a brit állampolgárságú Sean Pinner és társai kegyelemért folyamodhatnak az ítélet jogerőre emelkedése után, majd kiemelte, hogy a donyecki legfelsőbb bíróság nem sértette meg a férfi jogait, ugyanis zsoldosként tevékenykedett az ukrajnai hadműveletekben.

Elmondása szerint szorosan figyelemmel kíséri ügyfele jogainak és törvényes érdekeinek betartását, azonban a törvények szerint sem a nyomozás, sem a bírósági tárgyalás során nem történt jogsértés, emellett az ítélet még nem lépett hatályba – közölte a TASS.

A brit állampolgárságú Sean Pinner és Aiden Aslin, valamint a marokkói Szauudun Brahim az ítélet elleni fellebbezés elbírálása után kegyelmi kérvényt tervez benyújtani, miután halálbüntetésre ítélték őket, mivel a vádak szerint terrorizmust követtek el, illetve zsoldosként harcoltak a háborúban.

Cserkovnyikova hozzátette, hogy tudomása szerint az Egyesült Királyság nem vette fel a kapcsolatot a helyi hatóságokkal az ítélet kihirdetése óta, egy másik ügyvéd, Pavel Kosovan pedig azt állította, hogy a halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy 25 éves börtönbüntetés szabható ki, emellett csak a köztársasági elnök adhat kegyelmet.

Az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni, fejlődésében a magánvállalkozásokra fog támaszkodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén elmondott beszédében, amelyben a világgazdaság gondjaiért a Nyugatot tette felelőssé.

 Helyzetértékelésében Putyin azt mondta, hogy az Egyesült Államok a hidegháború után „Isten küldöttének” hirdette ki magát Földön, olyannak, akinek nincs felelőssége, csak érdekei. Szerinte a leggazdagabb államok még mindig mindenki mást gyarmatnak, másodrendűnek tekintenek.

„Tektonikusnak” és „forradalminak” nevezte a gazdaságban és a nemzetközi politikában végbemenő változásokat, amelyek között a nyugati elit szerinte illúziókban él, a múlt árnyékába kapaszkodva. Tévedésnek nevezte, hogy a viharos változásokat ki lehet várni, arra számítva, hogy minden visszatér a normális kerékvágásba.

Az Oroszország ellen bevezetett szankciókat Putyin „őrültnek” és „meggondolatlannak” nevezte. Azt mondta, hogy az orosz gazdasági helyzetet lépésről lépésre normalizálják. Prognózisa szerint az orosz költségvetés idén 3 ezer milliárd rubel többlettel fog teljesülni (a rubel jelenlegi árfolyamon 6,73 forintot ér), a kedvezményes jelzáloghitel-kamatláb pedig az év végéig 7 százalékra csökken.

Elmondta, hogy a VEB bank 120 milliárd rubelt kap a Nemzeti Vagyonalapból a feltőkésítésre. Megjegyezte, hogy a magas kamatlábak miatt az oroszok megtakarításai a bankokban maradtak. Putyin szerint az Európai Uniónak a tulajdon szankciói miatti közvetlen veszteségei egy év alatt meghaladhatják a 400 milliárd dollárt, aminek terheit az emberek viselik, az infláció pedig az euróövezet egyes országaiban már most meghaladja a 20 százalékot. Azt hangoztatta, hogy az unió „végleg elvesztette politikai szuverenitását”, és a jelenlegi európai helyzet a radikalizmus fellendüléséhez, hosszú távon pedig az elitváltáshoz fog vezetni.

Az orosz vezető véleménye szerint ami a világban történik, az nem az elmúlt hónapok eseményei, köztük az ukrajnai háború, hanem a G7 csoport régóta folytatott „felelőtlen politikájának” következménye, beleértve az ellenőrizetlen kibocsátást és a fedezetlen adósságok felhalmozását. Az inflációért, az élelmiszer- és energiaproblémákért a Nyugat „elhibázott gazdaságpolitikáját” tette felelőssé. Úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges hadművelet” a Nyugat számára ürügy, hogy a problémákért a felelősséget Oroszországra hárítsa.

Rámutatott, hogy a műtrágya világpiaci ára 2021 közepétől 2022 februárjáig 70 százalékkal emelkedett. A globális közösség legfontosabb feladatának az élelmiszer-ellátás biztosítását nevezte meg, és képesnek mondta Oroszországot a szállítások növelésére. Megismételte, hogy Moszkva nem akadályozza az ukrajnai gabonaexportot, és nem Oroszország aknásította el Ukrajna fekete-tengeri kikötőit.

Putyin az ukrajnai háború elindítását „kényszerű” és „szükséges” döntésnek nevezte, és leszögezte, hogy a hadművelet minden célkitűzését teljesíteni fogják. Az elnök a gazdasági fejlődés elvei közül az első helyen a nyitottságot nevezte meg, és azt ígérte, hogy országa soha nem fog az önelszigetelés és az önellátás útjára lépni. Második helyen a magánvállalkozásra való támaszkodás elvét említette. Mint mondta, a hosszú távú fejlődés a vállalkozói szabadságon fog alapulni, ezért a vállalkozások túlszigorított állami ellenőrzésének megszüntetését, a normáknak és követelményeknek való megfelelés kényszerítése helyett motiválást ígért, továbbá azt, hogy egyes gazdasági bűncselekményeket dekriminalizálnak.

Az észak-déli közlekedési folyosón az áruforgalom szerinte hamarosan folyamatosan növekedni fog. Célként nevezte meg a 4 százalékos infláció elérését. Az orosz gazdasági fejlődés harmadik és negyedik alapelveként a kiegyensúlyozott makropolitikát és a társadalmi igazságosságot nevezte meg. Mint mondta, már idén el kellene érni a szegénység csökkentését és a jövedelmek növekedését, amit a hatóságok értékelésére szolgáló fő mutatónak nevezett. Radikális intézkedéseket ígért a gyermekes családok támogatására.

Ötödik alapelvnek az infrastruktúra gyorsuló ütemű fejlesztését mondta, átfogó programot sürgetve a lakás- és közüzemi ágazat korszerűsítésére. Putyin szerint az oroszországi belföldi turistaforgalomnak idén meg kell haladnia a 12 millió főt. Külön kiemelte a Bajkál idegenforgalmának fejlesztését.

A hatodik alapelv az orosz elnök szerint a technológiai szuverenitás elérése. Mint mondta, az importhelyettesítés nem csodaszer, mert nem másolni kell, hanem egy lépéssel előrébb kell járni. Azt hangoztatta, hogy lehetetlen és nem kell mindent előállítani, de Oroszországnak a kritikus technológiákkal rendelkeznie kell. Méltatta, hogy a hiperszonikus fegyverek terén sikerült mindenkit megelőzni.

Sürgette az ipari klaszterek új működési módja legfontosabb paramétereinek, kidolgozását, beleértve a finanszírozásét is. Ezeknek szerinte január 1-től már működniük kell. Putyin azt mondta, hogy az ipari jelzáloghitelt 5 százalékos éves kamatláb mellett kell adni, és azon vállalatok számára kell elérhetővé tenni, amelyek készek új termelési létesítményeket építeni.

Putyin a beszédét a konferencia létesítményeit ért hackertámadások miatt a tervezetthez képest csaknem két órával később kezdte el. A plenáris ülésen felszólalt Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök és a fórumnak videoüzenetet küldött Hszi Csin-Ping kínai és Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő.

(MTI)

Oroszország nem fenyeget senkit atomfegyverekkel, de mindenkinek észben kell tartania, hogy szuverenitása megvédése érdekében készen állnak bevetni őket – mondta Vlagyimir Putyin pénteken.

A Szentpéterváron tartott Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatóján kérték az orosz elnököt arra, reagáljon azon nyugati vádakra, hogy egy atomháborúval és újabb világháborúval fenyeget, amire a TASZSZ írása szerint Putyin úgy reagált, „valóban hall ilyen retorikát”:

„De honnan jönnek ezek? A saját állításaikból. Néha felelőtlen politikusok, még magas rangúak is állítanak ilyeneket, a vezetőik folyamatosan erről beszélnek. Ilyenkor kéne csendben maradnunk? A megfelelő pillanatban válaszolunk. És amint válaszolunk, fogják, amit mondunk, és azt mondják: »Látjátok? Oroszország fenyeget minket!«”

„Nem fenyegetünk mi senkit, de mindenkinek tisztában kellene lennie azzal, hogy mi az, ami a rendelkezésünkre áll, és ha a szuverenitásunk a tét, be is fogjuk vetni. Ezek nyilvánvaló dolgok.”

Az orosz elnök emellett közölte, a nyugati országok azok, amelyek „nagyszabású háborúkat” indítottak: „Irak gyakorlatilag romokban. Líbia máig nem tudta visszaállítani az állami rendet. Az afganisztáni háború évtizedekig tartott, csak azért, hogy hanyatt-homlok távozzanak. De a helyzet az, hogy ezeken a helyeken a dolgok úgy alakultak, ahogy akarták, nem úgy, ahogy kellett volna.”

„Sok esetben, mint Jugoszláviában egy országot csonkítottak meg. Ezután pedig új országok, újabb érdekek kerültek elő, rengeteg belső ellentmondással, amit ők csak tovább szítottak. Így például Koszovó is kivált Szerbiából, máig nem tiszta, hogy pontosan miért.”

Ukrajna egyre közelebb áll ahhoz, hogy EU-taggá váljon, de addig még sok minden történhet, jelenleg is zajlik a háború az országban. Lehetséges, hogy sok évbe telik majd a csatlakozás, de az első fontos lépés megtörtént pénteken.

Ennek kapcsán Putyin orosz elnök azt mondta, mivel az EU nem egy katonai szervezet, és még csak nem is egy katonai-politikai blokk, ellentétben a NATO-val, nincs gondja a folyamattal, ami beindult.

„Mindig is azt mondtuk, és személy szerint is mindig azt mondtam, hogy az álláspontunk nagyon következetes és világos. Semmi kifogásunk nincs ellene.” – idézte a TASS Putyint, aki pénteken a beszédének ideje alatt az USA-ról is elmondta a véleményét.

Moszkva csak Ukrajna katonai fejlesztését kifogásolja, mert ami a gazdasági integrációval kapcsolatos döntéseket illeti, abban az ukránok saját maguk dönthetnek. „Soha nem voltunk ellene-” – tette hozzá Putyin Ukrajna EU-s tervei kapcsán.

„Mindig is elleneztük az ukrán területen lévő katonai fejlesztést, mert az veszélyezteti a biztonságunkat. Ez az, ami ellen tiltakozunk, de ami a gazdasági integrációt illeti, az Isten szerelmére, ez az ő döntésük.”