Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az Oroszországból Németországba szállított földgáz mennyiségének csökkentése azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást indított Németország ellen – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter kedden Berlinben.

 A Zöldek politikusa a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy Vlagyimir Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az orosz „diktatórikus rezsimet” fenyegető veszélyként értékeli, hogy Ukrajna a szabadságra törekszik.

Vlagyimir Putyin felfogása szerint megengedhetetlen, hogy Ukrajna sikeres legyen, mert egy diktatúra nem tűrheti el „a szabadság, a nyílt társadalom és a boldogságra törekvő egyén” sikerét – tette hozzá a miniszter.

Németország a lakossággal és a vállalkozásokkal, köztük az Oroszország elleni szankciókat támogató iparvállalatokkal együtt eddig szolidáris volt Ukrajnával, és ezért köszönet jár mindenkinek. Azonban az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken szállított földgázmennyiség csökkentése „új dimenzió”.

A gázexport visszafogása „gazdasági támadás ellenünk”, Németország ellen – jelentette ki Robert Habeck. Vlagyimir Putyin az „orwelli újbeszél” nyelven előadott, a háborút békének, az önkényt és a diktatúrát pedig kívánatos társadalmi modellnek beállító minapi szentpétervári beszédével is megmutatta, hogy tudatosan használja fegyverként az energiát.

Németország elleni támadása egy „mintázatba”, a Lengyelország, Bulgária és Dánia ellen végrehajtott gázexport-csökkentési műveletek sorába illeszkedik – mondta a német alkancellár. Kiemelte: az orosz elnök az ilyen műveletekkel még inkább fel akarja hajtani a földgázpiaci árakat, hogy elinduljon a vita az egyéni anyagi veszteségek, nehézségek körüli félelmekről és végül arról, hogy nem kellene-e mégis inkább szabad kezet adni Moszkvának Ukrajnában.

A földgázfelhasználás csökkentésére kidolgozott kormányzati tervekről szólva hangsúlyozta, hogy a földgáz helyett szenet eltüzelő, tartalékba helyezett erőművek visszaállítása az áramtermelésbe környezetvédelmi szempontból „nagyon rossz hír”, de Németország nem vághat neki a télnek csupán félig feltöltött gáztározókkal.

Arról is szólt, hogy súlyos gazdasági válsághoz vezetne, ha Moszkva teljesen leállítaná az európai gázexportot. Ezzel összefüggésben a Die Welt című lap kedden a hírportálján ágazati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gazdasági minisztérium megkezdte az előkészületeket az földgázellátási válsághelyzet második, úgynevezett riasztási fokozatának kihirdetésére.

A beszámoló szerint a tárca államtitkára, Patrick Graichen az energia-, és vízipari vállalkozások szövetségének (BDEW) hétfői vezetőségi értekezletén közölte, hogy öt-tíz napon belül várható a riasztási fokozat kihirdetése. A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat már márciusban kihirdették Németországban.

A korai előrejelzési szint a gyakorlatban csupán azt jelentette, hogy a minisztériumban felállítottak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja és értékeli a földgázellátási helyzetet, hogy szükség esetén további intézkedéseket tehessenek az ellátásbiztonság erősítésére. A második, riasztási szint azt jelenti, hogy romlik az ellátásbiztonság, de még nincs szükség közvetlen állami beavatkozásra, mert a piaci szereplők önállóan stabilizálják a helyzetet.

A legmagasabb, vészhelyzeti szint kihirdetése viszont már azzal jár, hogy a piac helyett az ágazatot felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönti el – előre rögzített szabályok alapján -, hogy mely fogyasztói csoportok ellátását kell biztosítani.

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén fogta vissza a Németországba irányuló földgázszállítását. Így az Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.

A Bundesnetzagentur keddi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hónap közepén még 1400 GWh felett volt. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A jelentés szerint az ellátási helyzet „feszült”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár „a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően emelkedtek”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,1 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a hatóság.

(MTI)

A tavasszal jelentős médiafigyelmet kapott ez a lépés, azonban a 19FortyFive elemzője, Alex Betley egyértelművé tette, hogy sokan félreértették a Kinzhal jelentőségét. Első lépésben fontos tisztázni, hogy milyen is pontosan ez a rakéta.

A Kinzhal egyike annak a hat „megállíthatatlan” fegyvernek, amelyet Vlagyimir Putyin az elmúlt évek során bejelentette. A hiperszonikus rakétát még 2018-ban mutatták be, az első sikeres teszteket pedig a Déli Katonai Körzetben végezték el vele és még abban az évben szolgálatba is állították.

A Kinzhal gyakorlatilag egy légi kilövésre átalakított verziója a szárazföldi 9K720 Iszkander-M rövidhatótávú ballisztikus rakétának azzal, hogy képes hagyományos és atomtöltetet is szállítani, mintegy 1500-2000 kilométeres hatótávra. Mivel légi indítású, ezért nagyobb a hatótávja, előnyösebb a bevethetőség, illetve a mobilitása is, mint a szárazföldi Iszkandereknek.

A CSIS Missile Threat Program szakértője szerint a Kinzhal elsősorban feltehetően arra lett kitalálva, hogy könnyebben tudják kilőni ezekkel az európai infrastruktúrát egy esetleges háború esetén, valamint kijátsszák az olyan amerikai légvédelmi rendszereket, mint a THAAD.

A Kinzhalokat jelenleg MiG-31-es vadászgépekről indítják, kilövést követően villámgyorsan Mach 4 sebességre (1372 m/s) tud érni, de a maximális sebessége a Mach 10-et (3430 m/s) is el tudja érni. Tovább nehezíti a semlegesíthetőségét a magas manőverező képesség és az irányváltoztatási képessége is.

Betley szerint azonban semmi különleges nincs abban, hogy ez egy hiperszonikus fegyver, amelyre példaként Alex Hollings, a Sandboxx News elemzőjének szavait hozta fel, aki kijelentette, hogy az amerikaiak összes interkontinentális ballisztikus rakétája, de még az Elon Musk-féle Falcon 9 újrahasznosítható rakéta is hiperszonikus képességekkel bír.

Hollings még ki is emelte, hogy a Kinzhal-rakéták sokkal inkább hasonlítanak egy átlagos hiperszonikus rakétára, mint az újgenerációs hiperszonikus fegyverekre, mint amelyeket például Kína fejleszt. Betley egyértelműen kijelentette: Putyin seregei ezt csak azért vetették be a fegyverraktár felrobbantására, hogy megijesszék a lakosságot.

Betley szerint ugyanis a Kinzhalok nem sorolhatók be azokba a fegyverekbe, amelyeket hagyományos a „hiperszonikus fegyverkezési verseny” alá rendelünk. Ezek alapvetően két csoportra oszthatók: hiperszonikus siklójárművekre (HGV) és hiperszonikus cirkálórakétákra.

A HGV-k alapvetően képesek úgy manőverezni, hogy a légvédelmi rendszerek ne tudják azt kiszedni, illetve a radarok se tudják úgy érzékelni. Ezeket általában nagy sebességű rakétaerősítők segítségével indítják a légkörbe, ezt követően pedig a járművek vezérlőfelületére támaszkodnak, hogy kezeljék az alapvetően nagy sebességű célba „süllyedést”.

A hiperszonikus cirkálórakéták ezzel szemben scramjet meghajtórendszerre épülnek, vagyis szuperszonikus égésű hajtóművekre, ehhez viszont a rakéta hajtóművén szuperszonikus sebességgel áramló levegő szükséges. Ebből kifolyólag ezeket a rakétákat csak gyorsan mozgó repülőkről vagy más módon lehet csak kilőni, nem véletlen, hogy a mai napig egyetlen ország sem állított hadrendbe ilyet.

Betley szerint a Kinzhal-rakéták egyik kategóriába sem sorolhatók be és bár kétségtelen, hogy a szárazföldi Iszkanderekhez képest vannak előnyei és tudományosan még pontos is őket hiperszonikus rakétának hívni, a használatuk inkább marketingcélt szolgált. Erre most szüksége is van az orosz védelmi iparnak, hogy relatíve versenyképesnek tűnjön az USA-val szemben.

A technika minden esetben pótolható, de az emberi élet nem. Több tízezer olyan családról tudni, akik már biztosan nem láthatják élve a családtagjaikat, köztük civilekkel, gyerekekkel, akik még csak fel sem nőhettek.

Minden háború kivétel nélkül kegyetlen, miközben az emberiség soha nem tanul a hibáiból. Évszázadok óta vannak háborúk, még ezekben a modern időkben is, ráadásul Európában, ahol eddig béke honolt.

Közel négy hónapja zajlik a háború Ukrajnában az ukránok és az oroszok között. Egyikük sincs egyedül, mert az ukránokat a Nyugat támogatja, kiegészülve az önkéntes külföldi harcosokkal, míg Oroszország oldalán ott vannak a csecsenek, a több ezer zsoldos, illetve a hatalmas túlerővel rendelkező hadsereg.

Ez azonban távolról sem ilyen egyszerű, Oroszország veszteségei is hatalmasak, és mivel Vlagyimir Putyin végig akarja vinni a hadműveletét, nem valószínű, hogy a közeljövőben 180 fokos fordulatot vehet a háború.

A mező egy része használhatatlanná vált, jelenleg arra alkalmas, hogy harcoljanak rajta, és mint azt a drón nézetéből is látni lehet, mindenhol lyukak tátonganak. Némely részeken pedig csaták zajlanak, harckocsik robbannak fel, katonák futnak ide-oda a golyózápor közepette.