Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat partneri kapcsolatot alakít ki Oroszországgal a belátható jövőben – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

 A kancellár a következő napok nagyszabású nemzetközi tanácskozásaival – EU-csúccsal, EU-Nyugat-Balkán vezetői találkozóval, a NATO-csúccsal és a G7-országok vezetőinek németországi találkozójával – kapcsolatos német kormányálláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy meg kell adni a EU-s tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, és meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

A területi épsége és szuverenitása megőrzéséért harcoló Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatását folytatni kell, méghozzá addig, amíg csak Ukrajna ezt igényli – tette hozzá, kiemelve, hogy Németország minden területen jelentős segítséget nyújt, így például éppen a napokban adták át az ukrán hadseregnek az Oroszország elleni védekezésre szánt kontingens első darabjait a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb termékéből, a Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró tarackból.

Olaf Scholz hangoztatta: a brüsszeli EU-csúcson el kell érni, hogy a közösség egységesen támogassa az tagjelölti státusz megadását Ukrajnának, ebben az ügyben „huszonhét igenre” van szükség. Az EU-val kapcsolatban a többi között arról is szólt, hogy erősíteni kell a teljes egyetértés helyett a többség akaratára épülő döntéshozatali formát, főleg a külügyekben, mert fokozni kell a közösség cselekvőképességét.

Kifejtette, hogy a világ legfejlettebb ipari országait összefogó G7-csoport vezetőinek találkozóján is kiemelt ügy Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és a háború utáni újjáépítés is, amely egy egész emberöltőre szóló feladat lesz, és a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés mintájára egy „Marshall-terv” szükséges hozzá.

A NATO-csúccsal összefüggésben kiemelte, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztését szolgáló programok nemcsak Németország, hanem valamennyi európai NATO-tagállam védelmét szolgálják. Kifejtette, hogy országa hajlandó vállalni az eddiginél jóval nagyobb szabású katonai szerepet, így jelentősen kiterjesztik a német jelenlétet a Balti-tenger térségében. A NATO keleti térségében fekvő tagállamok számíthatnak Németországra, amely „a szövetség területének minden egyes négyzetméterét védelmezi” – mondta.

Arról is szólt, hogy a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmányt ugyan meg kell őrizni, de le kell tenni arról a 2010-ben kitűzött célról, hogy a katonai szövetség stratégiai kapcsolatot alakít ki Oroszországgal. Egy ilyen kapcsolat az orosz államfő, Vlagyimir „Putyin agresszív és imperialista Oroszországával elképzelhetetlen a belátható jövőben” – mondta a német kancellár.

 A tanácskozások sorozata a tervek szerint csütörtökön kezdődik az EU-Nyugat-Balkán csúccsal, amelyet az EU-s tagországok állam, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács ülése követ. A G7-csúcs vasárnap, június 26-án kezdődik és keddig tart. Az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az EU-t összefogó csoport csúcstalálkozóját a soros elnöki tisztséget betöltő német kormány egy bajorországi alpesi kastélyszállóban, a Schloss Elmauban rendezi meg. A sort a 30 országot összefogó NATO vezetőinek június 29-én, szerdán kezdődő kétnapos madridi tanácskozása zárja.

MTI

Magyarország vezetői azon dolgoznak, hogy az ország maradjon ki az Ukrajnában folyó háborúból – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka szerdán Fehérgyarmaton, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvodában tett látogatásán.

 Az orosz-ukrán háború miatt az iskola tornatermét a Magyar Honvédség rendelkezésére bocsátották. Március elseje óta ott két zászlóalj váltja egymást és a tornaterem hálóteremként szolgál, az iskola konyhája pedig a katonák étkeztetését is megoldja. A katonák a határátkelőhelyek biztonságát szavatolják, ezen túl pedig járőröznek is az ukrán-magyar, valamint a román-magyar és szlovák-magyar határ közelében.

Novák Katalin megtekintette a katonák szálláshelyét és találkozott a szolgálatban lévő zászlóalj tagjaival is. A köztársasági elnök a látogatáson hangsúlyozta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a háború a határainkon kívül maradjon és megőrizhessük a békét.

Az államfő ugyanakkor rámutatott arra: fontos azt is tudnunk, hogy vannak olyan felkészült honvédek, akikre akkor is számíthatunk, ha valódi harcra kerülne sor. Mi ezt el fogjuk kerülni – tette hozzá.

Novák Katalin elmondta: a szolgálat nehézségeit szeretnék a lehetőségekhez mérten leginkább csökkenteni. Támogató lesz abban, hogy legyen meg az a háttér, ami lehetővé teszi majd azt, hogy gyakrabban tudjanak hazamenni, találkozhassanak a családjukkal.
 A köztársasági elnök a magyar emberek nevében köszönetet mondott azért, hogy garantálják a magyar emberek biztonságát.

Novák Katalin elmondta, nagy élmény a gyerekeknek és a pedagógusoknak is, hogy láthatják azt, a katonák milyen fegyelmezettek, tisztelettudóak. Tőlük is tudják tanulni azokat a dolgokat a gyerekek, amelyek az életükben majd később fontosak lesznek.

Az államfő a Facebook-oldalán azt írta: a hadsereg főparancsnokaként felelős a magyar emberek biztonságáért is. Különösen most, amikor háború van a közvetlen szomszédságunkban. Ezért szerdán az ország legérzékenyebb – az Ukrajnával határos észak-keleti – határszakaszát és az ott állomásozó katonákat látogatta meg – közölte.

Novák Katalin úgy fogalmazott: „meggyőződhettem katonáink felkészültségéről, illetve a magyar haderőfejlesztés mára kézzel fogható eredményeiről. Itthon és külföldön is mindent megteszünk a béke érdekében. Közben viszont fel vagyunk készülve minden olyan helyzetre, amely a magyar emberek biztonságát veszélyeztetheti. Köszönöm a magyar katonák munkáját és családjaik helytállását”.

(MTI)

A Reuters beszámolója alapján az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova közölte, hogy a litván tranzittilalomra adott válasz „nem diplomáciai, hanem gyakorlati jellegű lesz”, azt azonban nem részletezte, milyen intézkedéseket terveznek végrehajtani ennek ügyében.

A balti állam korábban úgy döntött, hogy leállítja az uniós szankciós listán szereplő termékek vasúti szállítását Kalinyingrád és Oroszország többi része között, amellyel az ezzel kapcsolatos előírásoknak tett eleget.

Tegnap a kalinyingrádi orosz enklávéban tartott tanácskozáson Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára azt mondta, „Oroszország minden bizonnyal válaszolni fog az ilyen jellegű ellenséges akciókra, a következmények pedig negatív hatással lesznek Litvánia lakosságára nézve” – jelentette a The Guardian.

Június 17-től lépett hatályba az orosz acélra és vasércre vonatkozó tilalom, ennek következtében Litvánia arról értesítette a kalinyingrádi vasúttársaságot, hogy június 18-tól megszünteti az uniós szankciók által érintett áruk tranzitját.

Ukrajna folyamatosan csapatokat és fegyvereket telepít egészségügyi létesítményekbe – közölte kedden Mihail Misincev vezérezredes, az orosz Nemzetvédelmi Vezetési Központ vezetője.

Mizintsev szerint, aki az ukrajnai humanitárius segítségnyújtás oroszországi ügynökségközi koordinációs központját vezeti, az odesszai 29-es számú városi kórházban területvédelmi egységek állomásoznak, a közelben tüzérségi lövegeket és több rakétavetőt telepítettek, miközben minden beteget állapotára való tekintet nélkül elküldtek az intézményből.

Mizsincev hozzátette, hogy a nacionalisták lő- és mesterlövészállásokat állítottak fel az Avdejevka Városi Általános Kórházban, és aknákat helyeztek el a létesítményhez vezető utak mentén anélkül, hogy erről tájékoztatták volna a helyi lakosokat. 

Az Ukrán Fegyveres Erők a Luhanszki Népköztársaságban lévő Privolye településen is bázist és fegyverraktárakat létesítettek, arra kényszerítve a helyieket, hogy pincékben keressenek menedéket.

Mizsincev szavai szerint a Donyecki Népköztársaságban lévő Szlavjanszk városában egy mentális egészséggel foglalkozólétesítményben és egy járványügyi állomáson is tábort vertek az ukrán fegyveresek, páncélozott járműveket, tüzérségi rendszereket és több rakétavetőt telepítettek oda. 

Az ukrán hadsereg nem evakuálta a közeli épületek lakóit, emberi pajzsként használva őket.

(TASZSZ)