Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg megerősítette, hogy a NATO a hidegháború óta nem látott mértékben növeli a készültségben lévő erők számát, egészen pontosan pedig a jelenlegi 40 ezerről 300 ezer főre növelik a harci készültségben lévő erők számát.

A NATO főtitkára továbbá azt is megerősítette, hogy a szövetségesek jelentősen növelni fogják csapataik számát az Oroszországhoz közel lévő országokban. A döntés a 30 tagból álló NATO e héten, Madridban tartandó, mérföldkőnek számító csúcstalálkozójának apropójából született, ahol az orosz-ukrán háború lesz a központi téma.

Stoltenberg kiemelte, a NATO Reagáló Erők (NRF), valamint a magas készültségő erők számának növelésével a jelenlegi 40 ezerről 300 ezerre emelkedik a katonák száma, beleértve a szárazföldi, a légi és a tengeri erőket is.

A Sky News a múlt héten arról számolt be, hogy két katonai forrás a katonai létszám növelésének tervéről tett említést, miszerint a reagáló erők számát a hatszorosára növelné a NATO. A Sky News értesülései szerint névváltoztatás is tervben van, így ezentúl a Reagáló Erőket Szövetséges Reagáló Erőknek neveznék.

Hoffman pedig meglehetősen erős nyilatkozatot tett, véleménye szerint ugyanis Vlagyimir Putyin élete gyakorlatilag bármelyik pillanatban, gyorsan véget érhet, ha akkorára nő az elégedetlenség a belső körében – idézte a Newsweek.

A korábbi ügynök szerint viszont ez csak akkor fog megvalósulni, ha a háború végül kudarcnak bizonyul. Kérdéses azonban, hogy mi minősül kudarcnak, némi sikert úgy tűnik, el fognak tudni érni a Donbassz elfoglalásával:

Hoffman biztos benne, hogy a Putyinhoz legközelebb állók ellene fognak fordulni azonnal, ahogy azt fogják érezni, hogy az ukrajnai helyzet nagyon kellemetlenül kezd alakulni vagy egy nagyobb háború elkerülhetetlenné válik:

Ronald Marks korábbi CIA-ügynök némileg enyhébb állásponton van, mint Hoffman, szerinte Putyinnak annyira sikerült megszorítania a saját belső körét, hogy minden magas rangú orosz tisztviselő, aki kritikus volt az invázióval, már félre lett rakva.

Marks viszont azt is kiemelte, hogy az orosz emberek csak akkor fognak Putyin ellen fordulni, ha az ország gazdasági helyzete elviselhetetlenné válik – erre pedig megvan az esély, mivel történelmi erősségű szankciókat vetettek ki az ország ellen:

Volodimir Zelenszkij megismételte követelését az orosz rakéták elleni „erősebb” tüzérség kapcsán, hangsúlyozva, hogy a partnereknek a lehető leghamarabb kell lépéseket tenniük, emellett a Moszkva által küldött csapatokat „minden erőnkkel le kell győzni”.

Megerősítette, hogy Kijevet nemrégiben támadás érte, valamint a kilőtt rakéták közül néhányat sikerült semlegesíteniük, ám csak egy részüket, ez pedig arra utal, hogy jóval erősebb légvédelemre van szükségük, amely modern, hatékony, valamint teljes védelmet tud biztosítani.

Elmondása szerint minden nap szót ejtenek erről a kérdésről a partnerekkel, akikkel már született is néhány megállapodás, azonban a szövetségeseknek a lehető leggyorsabban kell lépéseket tenniük, ha valóban partnerek, és nem csak „megfigyelők”.

Az elnök hozzátette, hogy a fegyverek átadásának bármekkora mértékű késlekedése vagy korlátozása egyfajta „meghívást” jelent Oroszország számára, hogy „újra és újra lecsapjon” – számolt be az Independent.

Zelenszkij állítása szerint „a világ második hadserege diadalmasan legyőzött” egy óvodát és egy lakóházat, ennek következtében egy 37 éves férfi meghalt, akinek a 7 éves kislánya, Zsenya, valamint a felesége is kórházba került a sebesüléseik miatt.

Megerősítette, hogy a mikolajivi és csernyihivi területen, valamint Odesszában és Cserkasziban is rakéták csapódtak be, emellett továbbra is ostrommal sújtják a harkovi, szumi, donbászi régiókat. Majd a beszédét azzal zárta, hogy részvétet nyilvánított az áldozatok családjainak és barátainak, valamint arról biztosított, hogy minden sebesült a szükséges ellátásban fog részesülni.