Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A koronavírus-válság utáni segély- és támogatási programok mintájára háború utáni újjáépítési alap létrehozására terjesztett elő javaslatot az Európai Beruházási Bank (EIB) a svájci Luganóban az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett konferencián, amelyen részt vesz többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is.

A háború sújtotta ország kormánya első alkalommal ismerteti az újjáépítési folyamat prioritásait. A kétnapos találkozón mintegy 40 potenciális donorország, valamint nemzetközi szervezetek és pénzügyi intézmények vesznek részt.

Az EIB egy „EU-Ukrajna Gateway Trust Fund” (E-U GTF) létrehozását javasolja, amely kezdetben 20 milliárd eurót biztosítana vissza nem térítendő támogatásként, hitelként és garanciaként az uniós országoktól és az uniós költségvetésből – derül ki dokumentumból, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.

Magánbefektetők hozzájárulásával ezt követően akár 100 milliárd eurót is mozgósítanának, ami Ukrajna azonnali szükségleteinek mintegy felét fedezné. A pénzt elsősorban az infrastruktúra, például a hidak, a víz- és energiaellátás, de akár a távközlési hálózatok újjáépítésére is fel lehetne használni.

Az EU az EIB közreműködésével a kis- és középvállalkozások támogatására a koronavírus-válság idején indított programhoz hasonló támogatási alap létesítését Ukrajna újjáépítésének a finanszírozásához az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak még jóvá kell hagyniuk.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok még visszatérnek a Luhanszk megyei Liszicsanszkba, a harctéri taktika alakulása és újabb korszerű fegyverek érkezésének köszönhetően.

Az államfő a lakossághoz intézett vasárnap éjjeli videoüzenetében kommentálta az ukrán csapatok kivonását a stratégiai jelentűségű Donyec-medencei településről, az üzenetből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

„Óvjuk katonáink és embereink életét. A falakat újjáépítjük, a területeket visszaszerezzük, de mindenekelőtt az embereket kell védenünk. Ha a hadsereg vezetése kivonja a katonákat a front egy bizonyos pontjáról, ahol az ellenségnek jelentősen nagyobb a tűzereje a miénknél, ami különösen igaz Liszicsanszkra, az csak egyet jelent: visszatérünk a taktikánknak és az egyre több korszerű fegyverünknek köszönhetően” – hangoztatta Zelenszkij.

Az elnök ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel egyetlen területét sem. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg fokozatosan halad előre Harkiv és Herszon megyékben, valamint a tengeren. Példaként említette a Kígyó-szigetet, amelyet az ukrán erők a napokban foglaltak vissza az oroszoktól. „A Kígyó-sziget egy jó példa. Eljön a nap, amikor ugyanezt mondjuk majd a Donyec-medencéről is” – fogalmazott Zelenszkij.

Natalija Humenyuk, az ukrán déli parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Kígyó-szigeten ismét felvonták az ukrán zászlót. „A hadművelet befejeződött, és a terület ismét Ukrajna fennhatósága alá került” – közölte.

Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy információik szerint Moszkva nem fog megállni az egész Donyec-medence bekebelezésével, hanem Ukrajna teljes megsemmisítését tervezi.

A nemzetközi partnerek titkosszolgálatainak információival kapcsolatban Budanov megjegyezte, hogy az ukrán hírszerzés a saját információira támaszkodik. Szavai szerint ezek alapján levonták a következtetést, hogy Oroszország az ukrán államiság teljes lerombolását tűzte ki célul maga elé.

Szavai szerint az orosz invázió kezdetére és alakulására vonatkozó jelzései eddig valóra váltak az ukrán hírszerzésnek. Arra válaszul, hogy talán Oroszország beéri a Donyec-medence elfoglalásával, és hajlandó lesz békét kötni, Budanov értésre adta: Ukrajna „nem kereskedik területekkel”.

Budanov kifejtette, hogy információik alapján Oroszország több forgatókönyvön is dolgozik az általa megszállt ukrán területekkel kapcsolatosan az annektálástól a „kvázi köztársaságok” létrehozásáig. Rámutatott arra, hogy Oroszország „népszavazásokat” készít elő szeptember 11-re az újonnan megszállt herszoni és zaporizzsjai területeken. Az események alakulásának egyetlen forgatókönyvét azonban az ukrán katonai hírszerzés szerint még nem határozták meg, de valamilyen formában Oroszország magához kívánja csatolni ezeket a területeket – vélekedett Budanov.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei kormányzói hivatalok közléseiből készített összeállításában azt emelte ki, hogy hétfőre virradó éjjel az orosz hadsereg támadásokat hajtott végre Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Dnyipropetrovszk megyék ellen, a donyecki régió ágyúzásának intenzitása egyre növekszik, és Herszon megyében is feszült a helyzet.

Szumi megyében eltaláltak egy pszicho-neurológiai bentlakásos intézményt, ahol tűz ütött ki, és hárman a betegek közül megsérültek. Harkiv megyében az orosz támadások következtében három civil vesztette életét és négy sebesült meg. Donyeck megyében egy nap alatt kilencen haltak meg – köztük egy gyermek – és 25-en sebesültek meg. Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője egy tévéműsorban hozzátette, hogy orosz gépek repültek át Ukrajna határain rakétacsapásokkal fenyegetve, ezért számos régióban megszólaltak a légvédelmi szirénák.

(MTI)