Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz Kasparov.ru független hírportál a börtönügyeket közelebbről figyelő Gulagu.net információira támaszkodva arról számolt be, hogy már Mordvinföld és Nyisznyij Novgorod területein található börtönkolóniákról toboroznak rabokat.

Az orosz sajtó információi szerint egyelőre kifejezetten olyan rabokra utaznak rá, akik rendelkeznek harci tapasztalattal. Ez pedig egyértelműen arra utal, hogy az orosz hadsereg kifogyóban van az emberekből és kell az utánpótlás.

A Kasparov például egy július 6-i esetet emelt ki külön, amely Nyizsnyij Novgorod térségében történt: a börtön vezetője utasítására 10 rabot szállítottak el a büntetés-végrehajtási intézetből, aki korábban harci tapasztalatot szerzett.

Mordvinföldön pedig úgy tudni, civil ruhában jelentek meg tisztviselők az egyik börtönkolóniában és azt ajánlották fel a harci tapasztalattal rendelkező raboknak, hogy részt vehetnek a háborúban – erre abban a kolóniában nem jelentkezett senki, de a térségből így is sikerült 3-5 embert begyűjteni.

A Kasparov egyik forrása szerint Krasznodár térségében is történt toborzás, valamint Szentpétervár régió börtönkolóniáiban is felkeresték a rabok egy részét, hogy részt akarnak-e venni a háborúban.

Nem lenne példátlan, hogy a rabok közül toboroz egy állam egy háborúba, a különböző közel-keleti országok polgárháborúiban meglehetősen gyakran előfordult, hogy korábbi rabokat soroztak be háborúzni.

Oroszország nem teljesen egyedül harcol Ukrajnával, hiszen egyrészt ott vannak a zsoldosok, másrészt az a sok ezer csecsen, akik kérdés nélkül mondtak igent a háborúra. Noha az oroszok már fehérorosz területről is támadtak, Fehéroroszország továbbra is azon az állásponton van, hogy nem tekinthető háborús félnek.

Az USA eleinte tartott attól, hogy Kína fegyvereket és pénzt adhat Oroszországnak a háborúra, de ez továbbra sem történt meg. A Fehér Ház most Irán miatt fejezte ki az aggodalmát, miután megtudták, mire készülnek.

A Fehér Ház közleménye szerint Irán arra készül, hogy több száz drónt küldjön az oroszoknak, köztük olyan pilóta nélküli légi eszközöket, amik fegyverként is használhatóak. Ezen drónok segítségével pedig adott esetben komoly csapást lehet mérni az ukrán hadseregre.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, egyelőre nem világos, Irán adott-e már drónokat Oroszországnak, de az USA-nak információi vannak arról, hogy Irán már ebben a hónapban arra készül, hogy kiképezze az orosz erőket ezen eszközök használatára.

Erről a The Guardian számolt be az AP jelentésén keresztül, kiemelvén az amerikai tisztviselő nyilatkozatát, mely szerint egy gyorsított folyamat részeként az iráni kormány több 100 ilyen eszközt küldhet Oroszországnak.

Szakértői vélemény szerint ez is csak azt bizonyíthatja, hogy az oroszok ugyan az elmúlt hetekben több fontos területet is elfoglaltak Ukrajnában, ez sokba került a készleteiket illetően, amik kifogyóban lehetnek.

Az USA megjegyezte, Irán korábban hasonló drónokat tett elérhetővé a jemeni Houthi lázadóknak, hogy azokkal támadhassák a szaúdiakat, még mielőtt az év elején tűzszünetet kötöttek volna egymással a felek.

Az elmúlt napokban sokat lehetett hallani Csasziv Jarról, ahol egy lakóházat ért rakétatámadás. Szinte óráról órára nőtt az áldozatok száma, és azóta is egyre több holttest kerül elő a romok alól, köztük fiatalokkal.

Az Ukrán Katasztrófavédelmi Szolgálat, a SES bejelentette, hogy 33-ra emelkedett a kelet-ukrajnai lakóházat ért támadás áldozatainak száma. Nem sokkal éjfél előtt újabb áldozat került elő, egy 9 éves gyermek, akin már nem tudtak segíteni – írja a The Guardian.

Összesen 33 áldozatról tudni, köztük egy gyermekkel, de a munkálatok jelenleg is zajlanak, így nem kizárt, hogy újabb holttestekre fognak bukkanni. A mentőcsapatok mindent megtesznek azért, hogy túlélőket találjanak, de erre nincs sok esély.

Az ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy felelősségre fogják vonni a gyilkosokat, és egy gyilkos sem bújhat el az igazságszolgáltatás elől. A legutóbbi volt az egyik legvéresebb támadás, amit civilek ellen hajtottak végre az ukrajnai háborúban.

Az orosz állami TASS hírügynökség Dmitrij Litovkin, a Katonai-technikai Együttműködés című folyóirat főszerkesztőjére hivatkozva azt írja, „a fejlett orosz haditengerészeti radarok és a földi légvédelmi rakétarendszerek képesek észlelni az amerikai Harpoon rakétákat, az orosz hadseregben működő légvédelmi rendszerek pedig képesek ezen fegyverek elfogására”.

Litovkin szerint ha az elfogási képességekről van szó, a Harpoont „minden modern tengeri radarállomás és földi légvédelmi rendszer képes lokalizálni”. Közlése szerint az orosz hadsereg a „föld-levegő rakétarendszerek egész sorát üzemelteti”, melyek három kilométertől 400 kilométerig terjedő távolságban képesek megsemmisíteni a célpontot.

Meglepő módon elismerte, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a Harpoonok ne érhetnének célba, kiemelve, hogy az ebbe az osztályba tartozó rakéták valós veszélyt jelentenek az alacsonyan történő repülés miatt, mostanra pedig a célkövető robbanófejek is megjelentek, melyek igen veszélyesek.

Mint ismert, az orosz védelmi minisztérium július 8-án közölte, hogy megsemmisítettek két, az Egyesült Királyságból érkezett Harpoon-rakétarendszert nem messze Odesszától. Alekszej Reznyikov ukrán védelmi miniszter még június 9-én számolt be arról, hogy a parti védelmi vonalat Harpoon-rakétarendszerekkel erősítették meg, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pedig június 15-én jelentette be, hogy az Ukrajnának szánt újabb segélycsomag tartalmazni fog két Harpoon-rakétarendszert is.

A Harpoon-rakétarendszert az 1970-1980-as években fejlesztették ki az Egyesült Államokban, jelenleg pedig a Boeing gyártóüzemében történik a gyártás, a fegyvert pedig három változatban gyártják. Katonai szakértők szerint a Harpoon kategóriája egyik legjobbja, hiszen alacsony magasságban is képes irányt változtatni, mely lehetővé teszi, hogy oly módon alkalmazzák, hogy az ellenség ne tudja megállapítani, hogy honnan lőtték ki.