Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Újabb szimulációs gyakorlatot hajtottak végre az orosz haditengerészetnél, melynek során Ka-27-es és Mi-24-es helikopterek is akcióba lendültek. A szimulált akció során ellenséges tengeralattjárókra és szárazföldi csapatokra vadásztak, azoknak megsemmisítését gyakorolták.

Erről a flotta sajtóosztálya számolt be, hozzátéve, hogy a legénységnek az egyik fő célja az volt, hogy hipotetikus ellenséges tengeralattjárókat kutasson fel, majd azokat megsemmisítse. Mindeközben a hadtest egységei tűztámogatást adtak, és a szárazföldön is lecsaptak, ahol a szimuláció részeként emberi erők és könnyű páncélozott járművek voltak a célpontok – írja a TASZSZ.

A hivatalos közleményben foglaltak szerint a helikopterek merülő szonárok segítségével kutatták fel a tengeralattjárókat, majd légibombákat dobtak le. A légiharcok során tapasztalt légimanővereket is gyakorolták az aktív légvédelemmel szemben, így nemcsak egy egyszerű támadásról volt szó.

Összesen 80 bevetést hajtottak végre a tenger és a szárazföld felett a gyakorlat alatt. Nemcsak nappal, hanem éjszaka is végrehajtották a katonák a szimulációkat, felkészülvén az esetlegesen változó körülményekre.

A fentebb említett két helikoptertípus továbbra is az orosz hadsereg krémje, számtalan akcióhoz használták őket az évek alatt. Nem új modellek, de a továbbfejlesztésükkel még mindig a legjobbak között vannak.

Erik Woodhouse gazdasági és üzleti ügyekért felelős helyettes államtitkár-helyettes tartózkodott a lehetséges jövőbeli szankciós lépésekkel kapcsolatos kommentároktól, de nem zárkózott el attól, hogy a jövőben lehetnek még ilyenek. 

Az amerikai kormányzat lát lehetőségeket az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozására és új szankciók bevezetésére – közölte szerdán Erik Woodhouse, a gazdasági és üzleti ügyek irodájáért felelős helyettes államtitkár-helyettes.

„Nem kommentáljuk a lehetséges jövőbeli szankciós akciókat. Annyit mondhatok, hogy folyamatosan további célpontokat azonosítunk és értékelünk, és a lényeg az, hogy amíg Oroszország Ukrajna elleni provokálatlan inváziója és agressziója folytatódik, addig a partnerekkel és szövetségesekkel együtt továbbra is azonosítani fogjuk ezeket a célpontokat, hogy fokozzuk a gazdasági nyomást Oroszországra és azokra, akik támogatják Oroszország háborús gépezetét” – jelentette ki. 

„Úgy vélem tehát, hogy a nyomás fokozására vannak olyan érdemi lehetőségeink, amelyekkel még nem éltünk” – tette hozzá a TASZSZ kérdésére.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én különleges katonai műveletet jelentett be a donbászi köztársaságok vezetőinek segítségkérésére, a nyugati világ egyöntetűen szankciókkal válaszolt, amelyek hatását mindenhol érezni. 

Az Egyesült Államokban rekordokat dönt az infláció, Európa, ha így folytatja, teljes nyomorba taszítja a lakosságát, azonban Oroszország gazdasága sokkal kevésbé érezte meg a nyomást. 

„Itt az ideje annak, hogy a kollégáink eldöntsék, mit akarnak valójában elérni: tárgyalásokat vagy Ukrajna győzelmét a csatamezőn.” – fogalmazott Julija Zsdanova orosz diplomata, aki szerint a Nyugat akadályozza a békekötést.

„Eddig mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák Kijevet a békefolyamatban való részvételben, miközben nyugati fegyverekkel pumpálják őket, amiket aztán városok lövöldözésére és a civil lakosság kiirtására használnak. Az utóbbit napi szinten látjuk, amit nem tűrhetünk.”

A diplomata szerint a kollektív Nyugat, amely a végletekig volt képes kirobbantani az ukrajnai konfliktust és eszkalálta azt, folytatja a Moszkvával való konfrontációját. Zsdanova kiemelte Pual Massaro, az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottságának tanácsadójának kijelentését, miszerint engedélyezni kellene Ukrajnának a fehéroroszországi és az oroszországi csapásmérést.

Kiemelte, nem ez az első olyan eset, hogy poraktív felhívásokat hallanak Oroszország lakosságával szemben. Az orosz tisztviselő elmondása szerint július 12-én az ukrán erők amerikai HIMARS-rendszerekkel mértek rakétacsapásokat a Herszon megyei Novaja Kakhovkával szemben.

Zsdanova hozzátette, ezen a felszabadított területen már több hónapja békésen élnek az emberek, és a támadást személyesen az ukrán elnök rendelte el. Ennek kapcsán hozzátette, az USA felderítési adatokat adott Ukrajnának, és a néhány nappal a véres provokáció előtt látták az amerikai műholdat a terület felett, ahogyan azt felmérték – írja a TASZSZ.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese kijelentette, köztudott, hogy az USA megpróbálta megbuktatni Venezuela elnökét, most pedig eljött az ideje, hogy önként beismerje a 2014-es ukrajnai puccsban való kulcsszerepét.

Elmondása szerint mindez „nyílt titok”, a Twitteren közzétett bejegyzésével pedig a Fehér Ház egykori magas rangú tisztviselője, John Bolton által tett megjegyzéseire reagált, aki korábban arra utalt, számos külföldi puccs megtervezésében vett részt, „ez pedig sok munkát igényel”.

2013 novemberében tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, amelyet az Euromaidan ellenzéki társulás szervezett, miután az elnök, Viktor Janukovics visszatáncolt az EU társulási szerződésétől, mert jobb ajánlatot kapott Putyintól.

Mindez 2014 februárjában súlyosbodott, amikor a tüntetés véres összecsapássá fajult a demonstrálók és a rendfenntartó erők között, csúcspontját pedig akkor érte el, amikor ismeretlen mesterlövészek többször is a tömegbe lőttek, ennek következtében 80 ember vesztette életét, valamint több százan megsebesültek – közölte a TASS.

Az erőszak nemzetközi visszhangot váltott ki, ezért három EU-s külügyminiszter érkezett Kijevbe, hogy közvetítsenek az elnök és az ellenzéki vezetők között, végül aláírtak egy egyezményt, amelyet egyedül a tárgyalásokon részt vevő küldött nem írt alá, nem sokkal később pedig Oroszország megindította a Krím félsziget megszállását.

Magyarország kész szorosan együttműködni és segíteni az ukrán gabonakivitel azonnali szélesítése érdekében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett csütörtökön Lembergben.

Az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleményében ismertette: a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gabonakrízis nemcsak Ukrajnát és Magyarországot, hanem az egész világot érinti, és komoly kihívás elé állítja.

A háború sajnálatos következménye, hogy a kikötők zárva vannak, és az a termésmennyiség, amely segít megelőzni a világ más részein az éhínséget, nem kerül forgalomba. Ha ez továbbra is így maradna, akkor a probléma az egész világra kiterjedhet, s azok, akik éheznek, megindulhatnak, és komoly migrációs krízis elé állíthatják Európát – tette hozzá a magyar miniszter.

Nagy István kiemelte: azonnal és hosszabb távú megoldásokat kell találni az ukrán gabonaexporttal kapcsolatban, Magyarország pedig kész együttműködni a kiviteli lehetőségek azonnali szélesítése érdekében. A vasút, az átrakodók és a tárolók fejlesztése rendkívül fontos, közös fellépéssel és megfelelő alátámasztással pedig az Európai Unió is támogathatja ezeket a beruházásokat.

A magyar-ukrán határmenti térségben olyan vállalkozási övezetet kell kialakítani, ahol az új feldolgozó üzemek felépülhetnek, hiszen ez egy stratégiai kérdés, amely hosszú távon jelent élelmezésellátási biztonságot az egész világ számára – hangsúlyozta Nagy István.

A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a határmenti beruházások tekintetében nemcsak a gabonáról kell beszélni, hanem Ukrajna európai gazdasági kapcsolatainak bővítéséről is. „Észak-keleti szomszédunk a kialakult válság kapcsán megoldásként tekint Magyarországra, és kifejezte háláját a magyar kormány konstruktív hozzáállásáért” – közölte a tárcavezető.  

Kifejtette, Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, a globális piac 9 százalékát látja el gabonával, emellett 42 százalékos részesedése van a napraforgóolaj és 16 százalékos a kukoricapiacon.

„A háború előtti időszakban szomszédunk 400 millió főnek elegendő gabonát termelt. Békeidőben Ukrajna exportjának csaknem 90 százalékát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolította le” – emlékeztetett. Nagy István szerint az orosz-ukrán háború kapcsán mielőbbi fegyverszünetre és tárgyalásokra van szükség. Magyarország álláspontja kezdettől fogva világos: „mi békét szeretnénk, és az európai fórumokon is ezt képviseljük. Ma már mindenki láthatja, hogy a háború Európának árt a legtöbbet” – húzta alá a miniszter.

(MTI)