Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Amerikai fejlesztésű F-15 és F-16 vadászgépeket adományozhatnak Ukrajnának a közeljövőben, amelyhez már meg is kezdődtek a politikai munkálatok Washingtonban – számolt be róla a BulgarianMilitary.

A képviselőház már jóvá is hagyta azt a javaslatot, amelynek értelmében 100 millió dollárt különítenek el arra, hogy ukrán pilótákat képezzenek ki az amerikai vadászgép megfelelő és hatékony használatára.

Kijev már a háború eleje óta kéri Washingtontól, hogy biztosítsanak a számukra fejlett vadászgépeket, ezeket azonban rendre visszautasították, mivel az ukrán pilótáknak a régi szovjet gépekre, a Szukhojokra és a MiG-ekre van kiképzésük.

Adam Kinzinger, Illinois állam republikánus képviselője kijelentette, hogy a világ számára teljesen világos, a háború végét követően Ukrajna nyugati fegyverekkel fog rendelkezni, így logikus lépés, hogy nyugati vadászgépek használatára képezzék ki az ukrán pilótákat.

Ukrajna a háború kezdete óta nem igazán kapott vadászgépeket, mindössze néhány szovjet fejlesztésű darabot: Bulgária harmadik országokon keresztül küldött néhány Szu-25-ös vadászgépet, míg Szlovákia 12 darab MiG-29-est küldött azzal a feltétellel, hogy az új gépek megérkezéséig Csehország védi a légterüket.

Számos amerikai forrás, köztük Joe Bidenhez közeli források szerint viszont az elnök azon aggódik, hogy minél több nyugati technológiát küldenek Ukrajnának, annál nagyobb az esélye, hogy az oroszok kezébe is kerül, így azok hozzáférnek érzékeny nyugati technológiához.

Kezdetben Washington azért is ellenezte a vadászgépek szállítását, mert attól tartottak, hogy ezzel átlépnek egy vörös vonalat és indokolatlanul eszkalálják a feszültséget. Egyelőre csak a képviselőház fogadta el az ukrán pilóták kiképzésére vonatkozó javaslatot, ezt még a szenátusnak is el kell fogadnia.

Újabb, Oroszországgal szembeni európai uniós szankciókról született megállapodás, amely alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról szól és nem tartalmaz semmilyen korlátozást az energiahordozók szállítását illetően – jelentette be a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében arról számolt be, hogy az ukrajnai háborús cselekmények fokozódásának tükrében már nem túlzás kimondani, hogy „félrekalkuláció történt” az európai válaszok meghozatala során, és a mostani intézkedések is az eddigi megközelítésen alapulnak.

Rámutatott: bár a kormány úgy véli, hogy elsősorban a békére kellene törekedni, nem bojkottálták a politikai megállapodást, nem törték meg a közösség egységét, így már a nap folyamán megkezdődik a részletek kidolgozása.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról van szó, és még ennél is fontosabb, hogy mi nincs benne a csomagban, ugyanis az bizonyos tagállami törekvések ellenére sem rendelkezik az energiahordozók szállításának semmiféle korlátozásáról, például a Gazprombank szankcionálásáról.

„Mi nagyon erőteljesen jeleztük, hogy amennyiben a Gazprombank szankcionálása szerepelne a szankciós listán, akkor ahhoz Magyarország támogatását nem tudnánk adni, így a már a most elénk került szankciós javaslatban a Gazprombank nem szerepel, minthogy nem szerepel semmilyen korlátozás sem az energiahordozók szállítására.”

Kitért ennek kapcsán a földgázellátás elapadásával kapcsolatos nyugat-európai aggodalomra, amelyet furcsának nevezett, miután korábban számos nyilatkozatot lehetett arról hallani, hogy a szóban forgó országok már megoldották a kérdést. „Ehhez képest a mostani riadalom mást mutat, felülkerekedett a valóság” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország régóta hangoztatja, hogy a gázszállítás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés.

„Úgy tűnik, hogy Európa nyugati felében sem sikerült megoldani a fizika törvényszerűségeinek felülírását ebben a tekintetben” – húzta alá. Valamint kijelentette, hogy hazánk ellátása továbbra is biztos lábakon áll, a gáztárolók töltöttsége az éves fogyasztás 26,6 százalékán áll, jóval a 15 százalék alatti EU-s átlag fölött. Mint mondta, folyamatos a betárolás, illetve keleti és nyugati irányban is kereskedelmi tárgyalások zajlanak mintegy 700 millió köbméter földgáz vásárlásáról a már szerződött mennyiségeken felül.

A tervek szerint egyebek mellett aranyembargót vezetnek be, szigorítják az úgynevezett kettős felhasználású termékek kereskedelmét, további korlátozásokat rendelnek el a közbeszerzésekre és a betétek elfogadására vonatkozóan, valamint tilalmakat állapítanak meg egyéb, alapvetően számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.

Továbbá újabb negyvennyolc magánszemély és kilenc szervezet felkerül majd az EU szankciós listájára, köztük egy orosz miniszterelnök-helyettes, több tagköztársasági politikai vezető és a Szberbank. Utóbbi kapcsán a magyar kormány technikai javaslatot tett a későbbi hatályba lépésre annak érdekében, hogy a pénzintézet teljes mértékben kártalaníthassa volt magyarországi ügyfeleit.

A miniszter tudatta, arról is döntés született az ülésen, hogy az Európai Békekeret forrásaiból újabb 500 millió eurót csoportosítanak át az ukrajnai fegyverszállítmányok finanszírozására. Kiemelte: a kormány ezt a döntést sem blokkolta, ugyanakkor nem is változtatja meg az álláspontját, és továbbra sem szállít fegyvereket, illetve nem engedélyezi a közvetlen fegyverszállításokat az ország területén keresztül.

„Furcsa ellentmondás, hogy Európai Békekeretnek nevezik azt az európai uniós lehetőséget, amelyből most fegyverek finanszírozását hajtja végre az EU” – vélekedett.
    „A béke az egyetlen megoldás a jelenlegi helyzetre, és a béke a megoldás minden olyan problémára, amelyet a háború okozott számunkra” – összegzett.

(MTI)