Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ukrán külügyminiszter szerint Kijev már most úgy tekint Minszkre, mint Oroszország ukrajnai megszállásának aktív résztvevőjére, leszögezte továbbá, hogy Ukrajna azonnal megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Fehéroroszországgal, ha azok katonái átlépik a határt.

Dmitro Kuleba a Forbes magazin ukrán kiadásának adott interjút, melyben arról is beszélt, hogy Oroszországgal is ugyanilyen módon jártak el, amikor februárban inváziót indítottak Ukrajna ellen – írta meg az orosz TASZSZ hírügynökség.

Kuleba szavai vélhetően a fehérorosz elnök mostanában tett nyilatkozataira válaszoltak. Alekszandr Lukasenka bár továbbra is következetesen tagadja, hogy Fehéroroszország belépne a háborúba, megszólalásai korántsem ezt tükrözik.

A fehérorosz katonai vezetők korábban nyílt levélben hívták fel Lukasenka figyelmét arra, hogy egy esetleges csatlakozás a háborúhoz könnyen Fehéroroszország szuverenitásának elvesztésével járhatna.

Hivatalosan ugyan a fehérorosz hadsereg nem támadta meg Ukrajnát, azonban így is folyamatosan magyarázkodniuk kell amiatt, hogy az orosz fél több egysége is Fehéroroszország felől közelítette meg Ukrajnát még az invázió kezdetén.

Moszkva feltételei teljesen mások lesznek, ha újraindulnak az orosz-ukrán tárgyalások – jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó újságíróknak hétfőn. Emlékeztetett rá, hogy a kétoldalú tárgyalásokat – a bucsai incidenst követően – függesztették fel, miután március végén a küldöttek „elvi megállapodásra” jutottak az isztambuli tárgyalásokon. Mint mondta, ezután pedig az ukrán delegáció „nem tartott és nem is tart fenn semmilyen kapcsolatot” Oroszországgal.

„Tehát ha most újraindulnak a tárgyalások, a feltételek már teljesen mások lesznek. Egyelőre azonban nem látszik érdeklődés sem Kijev, sem a nyugati államok részéről” – hangoztatta Usakov.

Az orosz és az ukrán delegáció legutóbb március végén találkozott Isztambulban, majd a megbeszélések online formában folytatódtak. Májusban Moszkva közölte, hogy Kijev befagyasztotta a tárgyalásokat, és úgy döntött, hogy visszalép az isztambuli megállapodásoktól. Vlagyimir Putyin elnök szerint amíg Ukrajna kétoldalú csúcstalálkozón akarta rendezni a Krím és Donyec-medence sorsát, addig Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdést már a békemegállapodás kidolgozásának szakaszában rendezzék.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tárgyalások folytatásának feltételeként nevezte meg az elveszített területek visszaszolgáltatását és az ország szuverenitásának teljes helyreállítását keleten és délen. Az orosz diplomáciai tárca szerint ezzel szemben Ukrajnának el kellene ismernie „a fennálló területi realitásokat, beleértve a Krím, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság jelenlegi státuszát”. Andrij Rudenko külügyminiszter-helyettes azt is mondta, hogy az esetleges jövőbeli megállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes státusát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban hétfőn megjelent interjújában kifogásolta, hogy a „bucsai provokációval” kapcsolatban nyugati országok és Ukrajna még az olyan elemi kérdésekre sem válaszoltak, hogy kik voltak az ott megtalált halottak, és mi volt patológiai vizsgálatuk eredménye. Ennek okát az orosz diplomácia vezetője abban látja, hogy az „információs hamisítványnak” a nyugati médiában megtartott „propagandapremierje” után Kijevnek már nincs más mondanivalója.

Usakov elnöki tanácsadó azt is elmondta a sajtónak, hogy Putyin kedden Teheránban Ali Hamenei ajatolláhhal, Irán legfelsőbb vezetőjével, valamint Ebrahim Raiszivel, az iszlám köztársaság és Recep Tayyip Erdogannal, Törökország elnökével fog tárgyalni. Az orosz államfő teheráni látogatásának elsődleges célja, hogy ott részt vegyen a szíriai rendezésről egyeztető „asztanai trojka” – Irán, Oroszország és Törökország – csúcstalálkozóján -, de a vizit alkalmat ad kétoldalú megbeszélésekre is.

(MTI)

Sötéten látja Európa jövőjét a Politico; az online hírportál szerint az európai lakosok nem sokáig élvezhetik már a meleg nyári napsugarakat, ugyanis a kemény, orosz tél közeleg a kontinens felé.

Noha az Ukrajnában dúló háború máris érezteti hatását az élelmiszerárak emelkedése és a gázhiánnyal és gazdasággal kapcsolatos félelmek formájában, a helyzet hamar rosszabbra fordulhat, ha Putyin fegyverként kezdi használni az élelmiszert, üzemanyagot és műtrágyát a Moszkvát szankcionáló és Ukrajnát támogató Nyugat ellen.

A szakértők azt jósolják, a háború elhúzódásával – vagy akár hevesebbé válásával – az szegényebb, éhező és fagyoskodó szavazók nyomás alá helyezik az európai kormányokat, de az élelmiszerválság miatti menekültáradat, a mezőgazdasági területeket kiszárító hőhullámok, az új járványhullám és az ellátási láncok megszakadásának kockázata is fenyeget, ezért sokan teszik fel a kérdést, meddig képesek még egységüket és elszántságukat megőrizni a nyugati kormányok.

Az Európai Parlament megbízásából készült tavaszi felmérés szerint az uniós polgárok csaknem 60 százaléka nem áll készen az élelmiszer- és energiaárak emelkedésére, és bár 59 százalék vallotta, hogy „az olyan európai értékeknek, mint a szabadság és demokrácia prioritást kell élvezniük” még a megélhetési költségek növekedése árán is, ezek a voksolók nagyobb arányban a gazdaságilag stabilabb háttérrel rendelkezők közül kerültek ki.

Az orosz gáztól való függés a tél közeledtével komoly gondot jelent Európának; már 12 EU-ország maradt teljesen vagy részben orosz gáz nélkül, a héten pedig Oroszország karbantartásra hivatkozva leállította a szállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken, amely Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Ausztriát táplálja.

A tervezett munkálatok július 21-én fejeződnek be, egyre többen tartanak azonban attól, hogy Moszkva ürügyet talál rá, hogy hosszabb, vagy akár határozatlan időre nyújtsa a leállást, meghiúsítva ezzel a téli készletek felhalmozására irányuló európai erőfeszítéseket.

Alekszandr Gabuev, a Carnegie agytröszt vezető munkatársa szerint „nagyon valószínű”, hogy Putyin teljesen elzárja a gázcsapokat az EU felé, és abban reménykedik, hogy a politikai zűrzavar következtében felbomlik az egység Ukrajna támogatása körül.

Az élelmiszerárak is meredeken emelkednek, a legrosszabb pedig csak ezután következik, ha a műtrágyák ára az egekben marad a következő szezonokban, ez ugyanis azt eredményezné, hogy a gazdálkodók takarékosabban használják fel, ami alacsonyabb terméshozamot eredményez, teljes körű ellátási vészhelyzetté fokozva a jelenlegi válságot.

Európa számára a legrosszabb forgatókönyv az, ha az élelmiszerhiány újabb tömeges migrációs hullámot indít el, ami további nyomást gyakorol a politikai rendszerekre, instabilitást generálva az Európai Unióban.

Mindeközben az orosz nyomás nem is érkezhetett volna rosszabbkor, hiszen Európa még mindig tántorog a világjárvány hatásaitól; Chris Williamson, az S&P közgazdásza szerint „az eurózóna gazdasági növekedése a hanyatlás jeleit mutatja, mivel a járvány miatt elfojtott kereslet hátszele már enyhül”.

Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának tíz országan végzett felmérése a hónap elején azt sugallta, hogy az európaiak véleménye megoszlik az ideális cselekvési módot illetően, 35 százalékuk ugyanis a mihamarabbi békét sürgeti akár Ukrajna kárára is, 22 százalék szerint azonban Oroszország legyőzése az egyetlen út a békéhez.

A beköszöntő orosz tél kihívása az lesz, hogy a kormányok tompítsák a legszegényebb rétegekre nehezedő nyomást, valamint megértessék választóikkal, kevesen fogják átvészelni az elkövetkező hónapokat és éveket anélkül, hogy életmódjukon változtatásokat eszközölnének; valószínűleg kevesebbet utazhatnak, takarékosabban kell étkezniük, és fel kell venniük egy extra pulóvert ahelyett, hogy feljebb állítanák a hőmérsékletet a termosztáton.

Az Európai Unió külügyminiszterei újabb 500 millió eurós (424 millió dollár) uniós finanszírozásról állapodtak meg, melynek célja, hogy támogassák az ukrán erőket további fegyverszállítmányokkal, ezzel pedig az EU által biztosított támogatások összege 2,5 milliárd euróra emelkedett.

Ann Linde svéd külügyminiszter az uniós külügyminiszterek hétfői ülését követően úgy fogalmazott, hogy megszületett a politikai megállapodás az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás ötödik részletéről – számolt be a Guardian.

Közlése szerint ez az összeg hatalmas segítséget nyújt majd abban, hogy az EU továbbra is közösen vásároljon katonai felszerelést és fegyvereket az ukrán hadsereg számára, beleértve azokat a halálos fegyvereket is, melyeket a blokk alapelvei szerint alapvetően védelmi célokra kell használni.

Mint ismert, az uniós szabályok többségében megakadályozzák, hogy a blokk a hétéves költségvetését katonai műveletek finanszírozására használja fel, ám az Európai Békekeret, melyet a blokk márciusban hozott létre, s mely 5 milliárd eurós keretösszeggel rendelkezik, a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretébe tartozó valamennyi katonai vagy védelmi vonatkozású külső tevékenységére felhasználható.