Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ennek ellenére még Oroszországot sem érdekli igazán a saját vadászgépe, ezért a 19FortyFive megvizsgálta, hogy pontosan mi lehet az oka ennek a totális érdektelenségnek, amely a MiG-35-ös vadászgépet övezni.

A Kreml számtalan alkalommal dicsére a MiG-35-ös képességeit, amely gyakorlatilag a MiG-29K/KUB és a MiG-29M/M2 feljavított változata. A minden időjárásba funkcionális 35-öst a Mikojan tervezte, amely az állami hadiipari cég egyik leányvállalata.

A MiG-35-ösről eddig úgy hírlett, hogy nappal és éjjel is képes csapást mérni a célpontjaira, köztük mozgó és statikus célpontokra, valamint szárazföldi célpontokra egyaránt. Néhány szakértő azonban úgy véli, hogy a 35-ös nem több, mint egy szimpla marketingtrükk.

Ezt arra alapozzák, hogy a közepes súlyú vadászgép továbbra sem több, mint egy negyedik generációs „++” vadászgép – legalábbis sokan úgy véli. Az oroszok részéről pedig komoly probléma, hogy még mindig nem sikerült beindítani a sorozatgyártást, 15 évvel a bejelentése után.

A MiG-35-ös nevével még 2007-ben ismerkedhetett meg először a világ, a fejlesztése azonban nagyon lassan haladt és mindössze 2013-ban érkezett az első hír, hogy az orosz légierő 37 darab MiG-35-öst rendelt.

Noha „csak” egy negyedik generációs vadászgép, a MiG-35 jelentős mértékben tovább fejlesztette a repüléselektronikát, ráadásul fejlett fegyverrendszereket tartalmaz, ideértve az új Phazatron Zhuk aktív fázisú radart, amely több célpontot képes észlelni.

Úgy tudni, a gép egyszerre 30 célpontot képes felfelé követni és egyszerre hatot támadni – miközben az érzékelő rendszer 50 kilométeres hatótávról képes azonosítani, ha valós fenyegetés áll a MiG-35-ttel szemben.

A radarrendszer fejlettségét jól mutatja, hogy képes ellenállni a hatástalanító rendszereknek, valamint nagyobb az észlelési távolsága, mint a korábbi orosz gyártású radarplatformoknak. A MiG-35-öst egyébként két Klimov RD-33MK motor hajtja, amely segítségével Mach 2.25-ös (2778 km/h) sebességgel tud közlekedni.

A MiG-35 sokféle rakétát és bombát tud szállítani, illetve kilőni, köztük Kh-31A hajótörő rakétákat, Kh-31P radarellenes rakétákat, Kh-29TE rakétákat és KAB-500Kr irányított bombákat. A vadászgépet ezen felül egy 30 mm-es ágyúval is felszerelték, viszont mindössze 150 adag lőszert képes hordozni.

Oroszország egyelőre az egyetlen, amely MiG-35-össel szerelte fel magát, pedig eredetileg ezt a gépet is az exportpiacra szánták. Indiában gondolkodtak, mint potenciális vásárló, a gyártási nehézségek miatt azonban Új-Delhi sem kíván tovább várni.

Ráadásul azt sem tudni, hogy egyáltalán az orosz légierőnek leszállítják a 2013-as megrendelés egészét. Mint a Szu-57-es lopakodó és a T-14-es Armata tank esetében láthattuk, Moszkva könnyen túllelkesedik egy új katonai technológia kapcsán, majd csalódást okoznak azzal, hogy nem tudnak értelmezhető mennyiséget előállítani belőle.

Észak-Korea támogatása senki számára nem okozhat meglepetést, mivel egy ideje szorosabb a viszonyuk Oroszországgal, már amennyire az lehetséges. Az észak-koreai kormány teljes vállszélességgel az oroszok mögött van, és mindezt nem is titkolják.

Olyannyira nem, hogy Észak-Korea azon kevés országok egyike, melyek elismerték a donyecki és luhanszki népköztársaságot. Mindeközben azzal vádolták meg Ukrajnát, hogy egy követ fújnak az USA-val a velük szembeni ellenséges álláspont részeként.

Észak-Korea szeretne segíteni Oroszországnak, és a hírek szerint szakembereket küldhet a fentebb említett két területre, amik már orosz ellenőrzés alatt állnak Kelet-Ukrajnában. Ez valószínűleg éles vitát váltana ki, és újabb szankciókat eredményezhet Észak-Koreával szemben.

A szöuli NK News azt írja, hogy Alekszandr Matsegora nagykövet elmondta, észak-koreai munkások segíthetnek újjáépíteni a háborúban tönkrement infrastruktúrát Donyeckben és Luhanszkban.

Matsegora szerint az ENSZ-szankciók ellenére sok potenciális lehetőség van a gazdasági együttműködésre Észak-Korea és az ukrajnai régió önjelölt köztársaságai között. Az Izvesztyija orosz lapnak adott interjújában azt mondta, magasan képzett és szorgalmas koreai építők utazhatnak el a helyszínre, akik a legnehezebb körülmények között is képesek dolgozni.

A Reuters információja alapján a The Guardian arról számolt be, hogy Oroszország legnagyobb bankja, a Magyarországon korábban jelenlévő Sberbank is felkerülhet a szankciólistára.

A Reuters birtokába jutott dokumentum szerint ezen felül az UMMC nevű orosz réz- és cinkipari nagyvállalat vezetője is felkerülhet az uniós feketelistára.

Az új listán 48 magánszemély és 9 vállalat szerepel, köztük az „Éjszakai Farkasok” motoros klub tagjai, színészek, politikusok, az orosz titkosszolgálat helyettes vezetője és oligarchák családtagjai.

A Sberbank felvétele azt jelentené, hogy a bank Nyugaton tartott vagyoneszközeit befagyasztják és teljesen meggátolják, hogy tranzakciókat tudjanak végrehajtani az európai piacokon.

A Reuters úgy tudja, ez alól az élelmiszerrel és a műtrágyával kapcsolatos tranzakciók felmentést kapnának, kérdés azonban, hogy orosz részről ezt szankcionálhatják-e.

Oroszországot rendkívül érzékenyen érintették a szankciók a háború óta, számos fontos technológiától estek el és az orosz gazdaságot is ez jelentősen visszavetette.