Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko az AFP-nek adott interjújában ezúttal kijelentette, hogy még jó, hogy Oroszország „ilyen ügyesen manőverezett”, mivel szerinte valójában a NATO akarta megtámadni Oroszországot.

Lukasenko interjújában hangsúlyozta, még mindig maximálisan támogatja a döntést, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, s továbbra is teljes mellszélességgel áll ki Puytin mellett.

Majd úgy fogalmazott, „én támogatom Oroszországot, de nem csak azért, mert szövetségben vagyunk”, „és nem csak azért, mert jogilag is kötelesek vagyunk támogatni Oroszországot az aláírt megállapodás alapján”, melynek elmondása szerint az a célja, hogy egy olyan közös csoportot hozzanak létre nyugati irányban, melynek „a fehérorosz hadsereg a legfőbb része”.

Kijelentette, mindez „már egy régóta ismert tény”, majd az AFP újságírójával közölte, hogy:

Az orosz kormány péntek reggel közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy bővítette a „barátságtalan államok” listáját. A július 20-án kelt rendeletet így fogalmaz:

A kormány frissítette azon külföldi államok listáját, amelyek barátságtalan cselekményeket követnek el a külföldi orosz diplomáciai és konzuli képviseletek ellen. A listára felkerült Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia.

A kormány által jóváhagyott listán az országok nevei mellett feltüntetik az Oroszország területén tartózkodó személyek számát, akikkel a barátságtalan országok diplomáciai képviseletei és konzuli képviseletei munkaszerződést köthetnek. Így az új rend szerint Görögországban 34, Dániában 20, Szlovákiában 16 fő a limit. Szlovénia és Horvátország nem vehet fel alkalmazottakat a diplomáciai képviseleteiken és konzuli irodáikban.

A kormány által jóváhagyott lista nem végleges, és – figyelembe véve a külföldi államok folyamatban lévő, a külföldi orosz képviseletek ellen irányuló ellenséges akcióit – még bővülhet – idézi a The Guardian.

A listán szerepel az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ukrajna, Ausztrália, Szingapúr, Japán, Új-Zéland, Tajvan, Mikronézia, Montenegró, Albánia, Svájc, Andorra, Dél-Korea, Lichtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Csehország és Észak-Macedónia, valamint most már az Európai Unió összes tagállama.

A Greek Reporter emlékeztet, hogy Júniusban Oroszország nyolc görög diplomatát utasított ki, mivel a görögök „konfrontatív irányt” követtek Moszkvával szemben.

A külügyminisztérium közleményben közölte, hogy behívta Ekaterini Naszika görög nagykövetet, és határozott tiltakozását fejezte ki a görög hatóságok Oroszországgal szembeni konfrontatív kurzusa miatt, amelynek része az Ukrajnának történő fegyverszállítás és az orosz diplomaták kiutasítása Görögországból.

„A nagykövetnek átadtak egy jegyzéket, amelyben közölték, hogy válaszintézkedésként nyolc görög diplomatát »persona non grata«-nak nyilvánítottak”, és nyolc napon belül kötelesek elhagyni Oroszországot – közölte a minisztérium.

A lépés megtorlás volt tizenkét orosz diplomata athéni kiutasítására.

Áprilisban az orosz külügyminisztérium figyelmeztette Görögországot, hogy a két „azonos hitű” nemzet közötti kapcsolatok „szinte a semmibe zuhantak”.

Marija Zaharova, az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma Tájékoztatási és Sajtóosztályának igazgatója a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a Görögország és Oroszország közötti „történelmi párhuzamok” veszélye az, hogy „szilárd kettős vonallá válik közöttünk”.

Az orosz tisztségviselő korábban azt állította, hogy Görögországban a jelenleg is zajló ukrajnai háborút követően Oroszország megrendezett rágalmazása folyik.

„Magas rangú athéni tisztviselők azon kapják magukat, hogy durva vádakkal illetik országunkat és annak vezetését” – mondta Zakharova.

Az ukrán erők csapást mértek egy kamikaze drónnal az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra, a támadásban életét vesztette három orosz katona, 12 pedig megsebesült – közölte pénteken az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

A közlemény szerint a sátortábor elleni támadással orosz haditechnikai eszközöket semmisítettek meg, köztük egy járművet légelhárító ágyúkkal és egy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt. Maga a sátortábor is megsemmisült, a csapás következében ugyanis tűz ütött ki, amit hosszú ideig oltottak. Az ukrán titkosszolgálat videofelvételt is közzétett a támadásról és a kigyulladt orosz táborról.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán katonák feltartóztatták az orosz erők előrenyomulását a Donyec-medencében Bahmut és Kramatorszk irányába, továbbá az ország déli részén Andrijivka és Bilohorivka települések felé, továbbá visszaverték a Donyeck megyei rohamműveleteiket Veszele és Vogyane falvak irányába.

Az Europol pénteki közleményében pontosította egy korábbi állítását az Ukrajnából folyó fegyvercsempészettel kapcsolatban. Mint írták, ők ennek „potenciális veszélyére” hívták fel a figyelmet, konkrét eseteket még nem jegyeztek fel. „Az Europol szorosan együttműködik az ukrán tisztségviselőkkel az Európai Unióba irányuló illegális fegyvereladások veszélyének csökkentése érdekében. Teljesen megbízunk bennük, mivel új lépéseket tesznek a lőfegyverek megfigyelésére és nyomon követésére” – írta közleményében a rendőri együttműködést koordináló európai uniós szervezet.

A Jevropejszka Pravda hírportál a brit miniszterelnök hivatalára hivatkozva beszámolt arról, hogy Boris Johnson pénteken telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Johnson üdvözölte az Ukrajnából a Fekete-tengeren keresztül tervezett gabonaexportról szóló megállapodás aláírását. Egyetértettek abban, hogy a megállapodást valamennyi félnek maradéktalanul végre kell hajtania.

„Állandó kapcsolatban vagyok Ukrajna nagy barátjával, Boris Johnsonnal. Beszéltünk az ukrán katonák Nagy-Britanniában történő kiképzésének növeléséről és a katonai együttműködés egyéb területeiről” – írta tárgyalásuk után Zelenszkij a Twitteren. Hozzátette: meggyőződött afelől, hogy „az Egyesült Királyság támogatása Ukrajnának továbbra is erős és feltétel nélküli”.

Zelenszkijjel közölt interjút pénteken a The Wall Street Journal című amerikai lap. Az ukrán elnök ebben azt mondta, tartós megoldást csak az hozhat, ha Oroszország kivonul a háború kezdete óta elfoglalt valamennyi területről. Úgy vélte, enélkül egy fegyverszünet is csak kitolná a háborút, mert Oroszországnak is lehetőséget adna arra, hogy rendezze sorait.

(MTI)

Andrej Marocsko, a de facto Luhanszki Népköztársaság népi hadseregének egyik tisztje úgy véli, hogy a HIMARS többszörös rakétavetőket a „felszabadított területeken” lévő kritikus infrastruktúrák ellen vetik be.

Marocsko kiemelte továbbá, hogy ezen rendszerek használatát nyugati kiképzők segítségével sajátítják el az ukrán erők: „Valóban, minden HIMARS rendszer mögött nyugati kiképzők állnak, nem csak amerikaiak, valószínűleg más NATO-országokból is” – mondta.

„Ezek az oktatók angolul beszélnek, és ami az információt illeti, azt mondhatom, hogy három különböző forrásból származó, ellenőrzött tények” – tette hozzá az orosz TV One csatornának adott interjújában.

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő július 14-én azt mondta, hogy az Egyesült Államok hírszerzési adatokat osztott meg Kijevvel és kiképzőket küldött Ukrajnába, hogy a HIMARS-rendszerek segítségével csapásokat mérhessenek a donbászi térségre – emlékeztetett az orosz TASZSZ hírügynökség.

A luhanszki koordinációs központ korábbi közlése szerint július 12-én az ukrán csapatok kilenc HIMARS rakétát lőttek ki Luhanszkra az Artemovszk melletti állásaikból. A „Luhanszki Népköztársaság” oroszországi nagykövete, Rodion Mirosznyik szerint a rakéták többségét sikerült még azelőtt megsemmisíteni, mielőtt célt értek volna.