Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Oroszország hivatalosan is meghívta az ENSZ és a Vöröskereszt szakértőit, hogy vizsgálják ki az olenivkai börtönre mért rakétacsapás körülményeit, amelynek következtében több mint ötven ukrán hadifogoly vesztette életét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese a közösségi médiában vasárnap azt írta, hogy Moszkva közölte António Guterres ENSZ-főtitkárral: az olenivkai incidens ügyében nemzetközi szakértők bevonásával indul vizsgálat. A diplomata szerint Oroszország felszólította a világszervezetet, hogy haladéktalanul adjon objektív értékelést a történtekről.

Az olenivkai börtönt, ahol ukrán hadifoglyokat őriztek – elsősorban a Moszkva által nácinak tartott Azov ezred volt katonáit – pénteken rakétacsapás érte. Az épület gyakorlatilag teljesen megsemmisült a tűzben, a helyszínen egy amerikai HIMARS rakétavető lövedékének darabjait találták meg. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Az orosz védelmi minisztérium a támadást nyílt ukrán provokációnak minősítette, amelynek célja az ukrán katonák megfélemlítése és a megadásuk megakadályozása. Gyenyisz Pusilin, a szakadár – és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által el nem ismert – Donyecki Népköztársaság vezetője azzal hozta összefüggésbe a támadást, hogy a foglyok elkezdtek az ukrán vezetésre terhelő vallomást tenni. Kijev Moszkvát tette felelőssé az incidensért.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy a donyecki régióban lévő Kodema település közelében nagypontosságú levegő-föld fegyverekkel csapást mértek az ukrán fegyveres erők 72. gépesített dandárja ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy ötven katona életét vesztette, valamint két Mszta-B ágyú és tíz más katonai eszköz is megsemmisült.

Harkivban ugyanilyen eszközök találták el az ukrán Kraken alakulat ideiglenes szálláshelyét a Morozov Gépészeti Technikum területén. A csapás következtében az ukránok közül 350-en vesztették életület vagy sebesültek meg, emellett 11 katonai eszköz is megsemmisült.

A tábornok szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- a tüzérségi csapatok a nap folyamán 13 vezetésipontot – köztük a 95. légideszant rohamdandár parancsnokságát -, négy lőszerraktárt, valamint 227 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. Herszon és Mikolajiv megyében légicsapások mintegy száz „nacionalistát” és 25 haditechnikai eszközt semmisítettek meg.

A donyecki régióban folytatott lövegelhárítási műveletben egy amerikai M777-es, egy Uragan-, kilenc Grad-, négy Gjacint-B- és öt D-30-as löveget semmisítettek meg. Az orosz légvédelem lelőtt öt ukrán drónt és 11 sorozatlövő rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1649 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4195 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 773 rakétasorozatvetőt, 3220 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4619 speciális katonai járművet veszítettek. Az ukrán tüzérség vasárnap ismét lakott településeket támadott a szakadár területeken. Donyeck polgármestere arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a városban ismét nagy mennyiségű Lepesztok aknát szórtak szét ukrán harci eszközökkel. A gyalogsági aknák használatát nemzetközi egyezmény tiltja.

(MTI)

Hulusi Akar török védelmi miniszter szombaton kijelentette, Oroszország nem vett részt az odesszai tengeri kikötő bombázásában; a török katonai ügynökség elmondása szerint felvették a kapcsolatot az orosz féllel, és nincs közük a támadáshoz, az esetet azonban alaposan kivizsgálják.

Akar arról is tájékoztatott, hogy az incidenst követően telefonon tárgyalt Alekszej Reznikov ukrán védelmi miniszterrel és Alekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszterrel, aki pénteken Isztambulban aláírta a gabonaexportról szóló megállapodást – olvasható a TASS cikkében.

A július 22-én Isztambulban aláírt dokumentumcsomag a világpiaci élelmiszer- és műtrágyaellátás problémájának megoldására irányul; az Oroszország-ENSZ memorandum értelmében az ENSZ vállalja, hogy törekszik a mezőgazdasági termékek és műtrágyák exportját akadályozó korlátozások feloldására.

Egy másik dokumentum az Ukrajna ellenőrzése alatt álló fekete-tengeri kikötőkből származó gabonaexport mechanizmusát irányozza elő. Az Oroszország, Törökország, Ukrajna és az ENSZ között született megállapodás egy négyoldalú koordinációs központ létrehozásáról rendelkezik a gabonát szállító hajók átvizsgálása, valamint a fegyvercsempészet és a provokációk elkerülése érdekében.

A mindig erős nyilatkozatairól híres ukrán ENSZ-nagykövet, Szerhij Kiszlicija pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi találkozója során nem is rejtette véka alá, hogy mit gondol az oroszokról.

Kiszlicija részletesen beszélt az oroszok által elkövetett atrocitásokról, köztük hadifoglyok kínzásáról és meggyilkolásáról, valamint a Donyeck megyei Olenivkában található börtön felrobbantásáról, amelyben legalább 50-en hunytak el.

A nagykövet úgy véli, a börtön lebombázásának egyértelműen az volt a célja, hogy megpróbálják elrejteni a börtönben elkövetett kínzásokat és kivégzéseket – idézte az Ukrinfrom. Kiszlicija felhozta még az odesszai rakétatámadásokat és a Csaszov Jar lakóház-támadást, amely szintén több áldozatot követelt.

„Felháborító, hogy Oroszország még mindig hazugságokat próbál terjeszteni ahelyett, hogy teljesítené kötelezettségeit. Konkrétan egy diplomáciai jegyzéket küldtek ezen a héten, amit alá is írt egy orosz diplomata, amit inkább orvosszakértőknek kellene megvizsgálnia, mint a Biztonsági Tanács tagjainak. Ezen az szerepelt: az orosz hadsereg nem lő civil infrastruktúrára”

Kiszlicija tehát utalt arra, hogy az orosz diplomata úgy kommunikált, mintha az orosz állami tévé egyik leggátlástalanabb propagandistájánál, Olga Szkabejevánál lenne, ahol egészen kreatív mondatok hangzottak már el a háború kitörése óta – na meg állandó atomfenyegetések.

A nagykövet kiemelte, hogy az orosz invázió 116 ezer lakóház megsemmisülésében vagy károsodásában mutatkozott meg, amely 3.5 millió ukránnak adott otthont. Ezen felül 183 vallásos helyet romboltak le, köztük 173 keresztény, öt muszlim és öt zsidó helyszínt.