Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlen tárgyalásokra szólította fel Hszi Csin-ping kínai elnököt, miközben sürgette Pekinget, hogy használja politikai és gazdasági befolyását nyomásként Oroszországra, hogy segítsen véget vetni az országában dúló háborúnak.

Zelenszkij a South China Morning Post című lapnak adott interjúban elmondta, hogy az ukrajnai orosz invázió februári kezdete óta kéri a kínai elnökkel való beszélgetést, de erre még nem került sor.

„Szeretnék közvetlenül beszélni vele. Egyetlen beszélgetésem volt Hszi Csin-pinggel egy évvel ezelőtt volt. A nagyszabású agresszió február 24-i kezdete óta hivatalosan kértünk egy beszélgetést, de még nem volt semmilyen beszélgetésünk Kínával, pedig úgy gondolom, hogy az hasznos lenne” – idézi az Al Jazeera.  

Kína Oroszország szövetségese és nem volt hajlandó elítélni Vlagyimir Putyin háborúját. A Nyugat kitart azon álláspontja mellett, hogy ez egy agressziós háború Oroszország részéről, de Peking szerint Moszkvát provokálták a támadásra, többek között a NATO európai terjeszkedése miatt.

Hszi korábban egy júniusi csúcstalálkozón aggodalmát fejezte ki az ukrajnai konfliktus miatt, mondván, hogy az „riadót fúj az emberiség számára”. Arra azonban nem utalt, hogyan lehetne véget vetni a harcoknak.

A hónap elején beszélt Putyinnal is, azzal a vezetővel, akit korábban a legjobb barátjának nevezett, és megerősítette, hogy Kína támogatja Oroszország „szuverenitását és biztonságát”. 

Hszi az állami média szerint azt mondta, hogy „minden félnek felelősségteljes módon kell szorgalmaznia az ukrajnai válság megfelelő rendezését”, és Kína „továbbra is betölti a neki járó szerepet” ennek érdekében.

Zelenszkij az SCMP-nek elmondta, hogy megérti, hogy Kína „kiegyensúlyozott” hozzáállást kíván fenntartani a háború kérdésében, de hangsúlyozta, hogy a konfliktus úgy kezdődött, hogy Oroszország, Zelenszkij szerint provokálatlanul, behatolt Ukrajna szuverén területére. 

„Az oroszok a megszállók. Ez egy háború a mi területünkön, azért jöttek, hogy megszálljanak. Természetesen nagyon szeretném, ha Kína felülvizsgálná az Orosz Föderációval szembeni hozzáállását” – jelentette ki.  

Arra is sürgette Kínát, hogy lépjen fel az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol az öt vétójoggal rendelkező tag egyike, a nemzetközi normák fenntartása érdekében.

„Ha a jogszabályok nélkül működünk, akkor miért van egyáltalán szükség a Biztonsági Tanácsra, ha bármelyik ország vagy a világ több országa egyszerűen úgy dönthet, hogy katonailag megsérti a szabályokat?” – kérdezte.

Az Egyesült Államok tisztviselői szerint Kína az Oroszországnak nyújtott nyilvánvaló támogatása ellenére még nem ajánlott fel nyílt katonai segítséget Moszkvának.

Zelenszkij az SCMP-nek elmondta, hogy szerinte Kínának megvan a gazdasági befolyása ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon Putyinra a háború befejezése érdekében. Kína Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, és a háború kezdete óta növelte az orosz nyersolaj importját, segítve ezzel ellensúlyozni Moszkva veszteségeit, amelyeket a nyugati országok Oroszországtól való energiavásárlásának korlátozása okozott.

„Biztos vagyok benne, hogy az Orosz Föderáció kínai piaca nélkül a teljes gazdasági elszigeteltséget érezne. Ez olyasmi, amit Kína megtehet, hogy korlátozza a kereskedelmet, amíg a háború véget nem ér” – bírálta a kínaiakat. 

Nemzetközi vizsgálat indulhat az Olevinka-csapás miatt, amiben 53 hadifogoly vesztette életét Kelet-Ukrajna egyik szakadár régiójában. Az oroszok azt állítják, hogy az ukránok lőttek rá a börtönre, és végeztek a hadifoglyokkal, akik nemrég még Oroszország ellen harcoltak Ukrajnáért.

Az oroszok azt állítják, bizonyítékaik is vannak arra, hogy az ukrán hadsereg lőtt rá a börtönre, ahol sokan szinte azonnal meghalhattak. Ennek kapcsán beszéltek arról, hogy HIMARS-darabokra bukkantak a helyszínen, melyek bizonyítékként szolgálhatnak.

Az USA szerint Oroszország bizonyítékokat hamisíthat a csapásról, amivel Ukrajnára hárítaná a felelősséget. A The Guardian az Associated Pressen keresztül azt írja, hogy egy amerikai tisztviselő szerint az oroszok a közepes hatótávolságú, nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerékből, vagyis a HIMARS-okból származó lőszereket állíthatnak be bizonyítékként, ezeket helyezhetik el a támadás helyszínén.

A tisztviselő azt mondja, Oroszország valószínűleg amiatt hamisíthatja meg a bizonyítékokat, mert arra számítanak, hogy a független nyomozók és újságírók végül bejutnak Olenivkába, ahol nyomozni kezdenek.

Az orosz fegyveres erők lejáratásával vádolják Marina Ovszjannikova tévés újságírónőt, aki márciusban vonta magára a figyelmet, amikor az orosz állami televízió stúdiójába berontva, élő adásban bírálta Moszkva ukrajnai invázióját.

Akkor pénzbírságot kapott, később azonban a közösségi médiában is hangot adott ellenvéleményének, amelyek során hangoztatta, hogy a nemzetközi bíróság vár minden oroszra, akinek köze van az ukrajnai háborúhoz.

Ennek következtében bíróság elé állították, ő azonban továbbra sem hajlandó visszavonni a szavait, miközben kitartott amellett, hogy hazája „az agresszor országa, a háború kezdete pedig az orosz kormány legnagyobb bűne” – számolt be a Reuters.

Ovszjannikova ügyvédje úgy gondolja, az orosz alkotmány 29. cikke alapján védencének minden joga megvan ahhoz, hogy szabadon kinyilvánítsa a véleményét, azonban egy márciusban elfogadott törvény szerint akár 15 év börtönbüntetést is kaphat, amiért nyilvánosan lejáratta az Orosz Föderációt.