Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ENSZ Élelmezésügyi Hivatala szerint ahogy megindult az ukrán gabonaszállítás, csökkent a világpiaci árindex, és egyre távolabb kerül a márciusban elért történelmi csúcstól, augusztusra pedig még derűsebbek a kilátások.

A világszerte leginkább forgalmazott élelmiszereket nyomon követő Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) indexe a múlt hónapban átlagosan 140,9 pontot ért el, szemben a júniusra vonatkozó felülvizsgált 154,3 ponttal – a júniusi értéket korábban 154,2-re becsülték.

A Napi beszámolója a török védelmi miniszter közölte, hogy pénteken három gabonával megrakott hajó hagyta el az ukrán kikötőket, amelyek elindulását egy nemrégiben megkötött biztonságos áthaladásról szóló megállapodás tette lehetővé.

Az orosz invázió kezdete óta először hétfőn futott ki hajó ukrán kikötőből; az Odesszából induló hajó fedélzetén gabonát szállított.

Az ENSZ és Törökország közvetítésével Moszkva és Kijev között létrejött megállapodás ritka diplomáciai áttörésnek számít az öt hónapja tartó háború során, miután az ENSZ arra figyelmeztetett, az ukrán gabonaszállítmányok leállása éhínséggel fenyegeti a világ lakosságának egy részét.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök közötti telefonbeszélgetés elhúzódó elmaradására utalva emlékeztetett arra, hogy Franciaország barátságtalan ország, de a hívásról szükség esetén megállapodnának.

„Először is, Franciaország egy barátságtalan ország, mert Franciaország országunkkal szembeni lépéseket tesz. És azért nem telefonálnak, mert úgy gondolják, hogy még nem jött el a pillanat, és jelenleg még nincs rá szükség” – mondta Peszkov arra a kérdésre, hogy a Kreml minek tulajdonítja a Putyin és Macron közötti tárgyalások hosszú elmaradását, a vezetők mintegy két hónapja nem beszéltek egymással.

Hozzátette, hogy ha szükség van rá, „bármelyik percben felhívhatják őket” – írja a RIA Novosztyi.

A háború kitörése után Macron volt az, aki a legtöbbet tárgyalt Putyinnal, szinte minden héten beszéltek egymással, de úgy tűnt, hogy ezek a telefonálások nem vezettek igazi eredményre. 

A kósza hírek arról is szóltak, hogy talán azért hívta fel ennyire sokszor Macron Putyint, mert francia katonák is bennrekedtek a mariupoli Azovsztal pincéiben, de ezt az értesülést senki nem erősítette meg végül – az biztos, hogy a beszélgetések egy ideje abbamaradtak. 

Elizabeth Rosenberg, az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának terrorizmusfinanszírozásért és gazdasági bűncselekményekért felelős titkárhelyettese jövő héten Indonéziába és Szingapúrba látogat, hogy megvitassa a lehetséges orosz olajárplafont.

A TASS értesülései szerint Rosenberg hétfőn érkezik Jakartába, kedden pedig tovább is indul Szingapúrba. A kormánytisztviselő azt tervezi, találkozik a helyi energetikai és pénzügyi vezetőkkel.

Az indonéz állami energiavállalat, a Pertamina áprilisban közölte, hogy orosz kőolaj vásárláson gondolkodik.

Az EU és az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett olajembargó felpörgette az árakat, és lehetővé tette Moszkva számára, hogy nagy mennyiségű olajat irányítson át más piacokra – elsősorban Indiába és Kínába -, ezzel növelve bevételeit.

Ennek eredményeként a G7-országok egy csúcstalálkozót követően közleményt adtak ki, amely szerint fontolóra veszik az orosz kőolaj szállításának blokkolását, kivéve, ha annak ára a „nemzetközi partnerekkel egyeztetett” szinten vagy az alatt van.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes korábban arra figyelmeztetett, hogy az efféle lépések felborítják a piac egyensúlyát, a kőolajárak pedig az égbe szöknek.

Ferenc pápa Kijevbe tervezett látogatásáról volt szó a katolikus egyházfő és a vatikáni ukrán nagykövet találkozóján. A diplomata, Andrij Juras szombaton a Twitter-fiókján számolt be a megbeszélésről. A nagykövet szerint a „régóta napirenden szereplő” témákat érintették, köztük a katolikus egyházfő látogatását Ukrajnában.

„Ukrajna minél előbb találkozni akar, és üdvözölni akarja a Szentatyát, akár még kazahsztáni látogatása előtt” – írta Ukrajna diplomáciai képviselője. Andrij Juras az Askanews olasz hírügynökségnek megerősítette, hogy Ferenc pápa látogatására már azelőtt sor kerülhet, hogy az egyházfő szeptember 13-án Kazahsztánba utazik, ahol részt vesz a világ- és a hagyományos vallások vezetőinek hetedik kongresszusán.

Az eseményen lehetőség adódhat a pápa és Kirill moszkvai ortodox pátriárka közötti találkozóra. Ferenc pápa pénteken a Vatikánban Antonyij volokolamszki metropolitát fogadta, aki júniustól Hilarion metropolitát helyettesíti a moszkvai egyház külső kapcsolatokért felelős osztálya élén. Antonyij metropolita az orosz ortodox pátriárka legközelebbi munkatársának számít.

Ez volt az első személyes találkozó a katolikus egyházfő és a moszkvai patriarkátus képviselői között. Az ukrajnai háború február 24-i kirobbanása óta Ferenc pápa és Kirill pátriárka internetes videóösszeköttetésben egyeztetett egymással március 16-án.

Ferenc pápa az ukrajnai háború kirobbanása másnapján, február 25-én a Vatikánból átsétált Oroszországnak a pápai államhoz közeli szentszéki nagykövetségére, hogy személyesen fejezze ki aggodalmát a konfliktus miatt.

Február 26-án az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel beszélt telefonon, akivel márciusban, majd nyár elején is egyeztetett. Ferenc pápa az utóbbi hónapokban többször is úgy nyilatkozott, hogy kész Kijevbe és Moszkvába is ellátogatni, ha erre lehetőség adódik.

(MTI)