Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Szergej Kirijenko, az orosz elnöki stáb főnökének első helyettese – aki az Orosz Föderáció miniszterelnökeként dolgozott 1998-ban Boris Jelcin alatt – szerdán arról beszélt, hogy a NATO felhasználja Ukrajnát, hogy háborút folytasson Oroszország ellen, és éles kritikát fogalmazott meg az ukrán vezetéssel szemben.

Természetesen a NATO a bűntudat nyoma nélkül, elhivatottan harcol Oroszország ellen – ahogyan azt ő maguk sem haboztak kijelenteni – az utolsó ukránig” – mondta Kirijenko a fiatal orosz politológusok fórumának megnyitó ünnepségén.

A TASS beszámoljóa szerint azt is hozzátette, jelenleg a Nyugat „heves katonai hadműveletet” folytat Oroszország ellen.

„Nagyon is tisztában vagyunk vele, hogy Ukrajna területén nem Ukrajnával állunk háborúban, és természetesen nem is az ukrán néppel. A teljes NATO-blokk vív háborút Oroszország ellen – Ukrajna területén, az ukránok keze által” – jelentette ki a diplomata.

Az Egyesült Királyság vezetésével nemzetközi program veszi kezdetét, amelynek célja, hogy alapfokú katonai képzésben részesítsen tízezer ukrán önkéntest. Finnország nemrégiben megerősítette, támogatja a projektet, és 20 főből álló kiszolgáló személyzetet küld Nagy-Britanniába, hogy részt vegyen a programban.

A dán védelmi miniszter, Morten Bodskov arról nyilatkozott, Dánia is felajánlja segítségét, és rövid időn belül 130 katonai oktatót küld Nagy-Britanniába, hogy kiképezzék az ukrán katonákat. A hírt később a dán védelmi minisztérium is megerősítette – olvasható a Sky News cikkében.

A kijelentés a csütörtöki koppenhágai konferencia előtt hangzott el, hol a brit, dán és ukrán védelmi miniszterek azért ültek egy asztalhoz, hogy megvitassák Ukrajna hosszú távú támogatását, beleértve a katonai képzést, az aknamentesítést és a fegyverellátást is.

Bodskov az újságíróknak elmondta, az oktatók alapvető katonai képzést biztosítanak majd a nulla vagy korlátozott katonai tapasztalattal rendelkező ukrán katonák számára, beleértve a városi és taktikai műveleteket is. Hozzátette, dán földön is képeznek majd ukrán katonákat, az első lépés pedig szerinte a tisztképzés lenne.

Ben Wallace brit védelmi miniszter, aki hamarosan Dániában vesz majd részt egy konferencián elmondta, hogy Nagy-Britannia egyelőre még nem jött rá a krími orosz légitámaszponton történt robbanások okaira, ám semmiképpen sem tartja hihetőnek az orosz magyarázatokat – írja az Independent.

„Ez egyértelműen nem egy eldobott cigarettacsikk miatt történt” – mondta a brit miniszter, aki ugyanakkor „valószínűtlennek” nevezte azt a verziót, mely szerint a robbanások a Nyugat által adományozott rakéták becsapódásának következményei lehettek.

Wallace szerint mindenesetre a krími orosz katonai légibázis teljesen legitim célpontja az ukrán hadseregnek, vagyis nem lehet elítélni őket, ha valóban ők állnak a történések mögött.

Ben Wallace Ukrajna és Dánia védelmi minisztereivel együtt csütörtökön házigazdája és szervezője lesz a CopenhagenUkraine elnevezésű konferenciának, amelynek középpontjában az észak- és kelet-európai országok Ukrajnával való együttműködése áll majd.

A Razoni célállomása pedig Libanon lett volna, jelenleg azonban egy törökországi kikötőben kell állomásoznia, ugyanis a libanoni felvásárló bejelentette, hogy nem hajlandó megvenni az ukrán gabonát – írja a Middle East Eye.

Ennek oka, hogy a libanoni vevő aggodalmát fejezte ki a gabona minőségét illetően, mivel öt hónapos csúszás volt a háború miatt a szállításban. A hajó tulajdonosa most új libanoni vagy közel-keleti vevőket keres, miközben az eredeti felvásárló úgy érzi, nagy károkat szenvedett a késés miatt.

Ráadásul nem kis szállítmányról beszélünk, 26 ezer tonnányi gabonával volt megrakodva a Razoni, ami közel fél évet állt az ukrán kikötőben. Ez a hír pedig azért is lehet meglepő, mert finoman szólva sem biztonságos Libanon élelmiszerellátása jelen pillanatban.

Ukrajna és Oroszország látja el a világot az összes gabona harmadával, a Közel-Kelet különösen kitett ezeknek a szállítmányoknak. Libanon pedig különösen nagy függőségtől szenved, ugyanis az éves gabonájának 70 százalékát e két országból importálta.

Nem meglepő, hogy Libanonban az élelmiszerinfláció egészen brutális mértékeket ült, csak idén 122 százalékos, vagyis megduplázódtak az élelmiszerek. Nem ritka látvány, hogy az átlag libanoniak órákat várnak sorban egy kiló kenyérért, amiből komoly hiány van.

Ezért is meglepő a libanoni vásárló döntése, viszont annyi pozitív hír mindenképpen van az ország számára, hogy nem mondta vissza teljesen a vásárlást, hanem egy új árról kezdett el tárgyalni az ukrán eladóval, ami kompenzálja a kiesett idő miatti veszteségért.