Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

 A tábornok szerint a dandár személyi állományának maradékát az ukrán parancsnokság visszavonta. Konasenkov nem tért ki arra, hogy az általa megnevezett veszteséget mennyi idő alatt szenvedte el az alegység. Az orosz hadijelentések általában az elmúlt egy napra vonatkoznak.

Mint mondta, a donyecki régióban Opitne és Nevelszke területén az ukrán 56. gépesített lövészdandárnak az orosz légierő nagypontosságú csapásai következtében elszenvedett veszteségei meghaladták a csapatlétszám 70 százalékát. A dandár teljes 23. zászlóalja önként elhagyta állásait. Konasenkov állítása szerint egy precíziós levegő-föld csapás az ukrán 28. gépesített dandár mintegy száz katonáját ölte meg és tíz egységnyi haditechnikát semmisített meg a Mikolajiv megyei Novogrigorevkánál.

A donyecki régió Marjinka településének körzetében az ukrán állásokra mért koncentrált tűzcsapások következtében a 66. gépesített dandár a 3. zászlóaljának létszámvesztesége meghaladta az 50 százalékot. Zajcevénél az 58. gépesített lövészdandár 40 katonája esett el és öt járműve vált működésképtelenné.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi erők öt vezetésipontot, 157 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint egy üzemanyag- és hat lőszerraktárt támadtak, megsemmisítve egyebek között egy amerikai AN/MPQ-64 típusú lövegelhárító radarrendszert – tette hozzá a szóvivő.

A Donyeck környéki orosz lövegelhárítási művelet részeként, mint azt Konasenkov hangoztatta, megsemmisült négy Grad-, két Akacija- és négy D-30-as szakasz, a légvédelem pedig lelőtt öt drónt, valamint két HIMARS- és négy Vilha-rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 267 repülőgépet, 146 helikoptert, 1732 drónt, 365 légvédelmi rakétarendszert, 4293 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 797 rakétasorozatvetőt, 3290 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4844 speciális katonai járművet veszítettek.

(MTI)

Bár lehet sokan nem tudják, mert nem gyakran esik szól róla, Kazahsztán rendkívül fontos szereplője a globális olajpiacnak, napi 1.4 millió hordóval a világ olajigényének 1 százalékát önmagukban lefedik.

Az elmúlt két évtized során a kazahok Oroszország fekete-tengeri kikötőjén, Novorosszijiszkon keresztül fértek hozzá a globális piachoz, a CPC-olajvezetéknek köszönhetően. A vezeték eljuttatta a Fekete-tengerhez a kazah olajat, amely tankereken aztán továbbment, főként Európába.

Júliusban azonban egy orosz bíróság azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a CPC-vezetéket – némileg gyanúsan pont érzékelték, hogy nem korszerű az infrastruktúra, ami jelentősen fokozza az olajszivárgás veszélyét.

Kazahsztán azonban nem esett kétségbe, noha kétségtelenül kevésbé praktikus a számukra, ha nem használhatják a CPC-vezetéket. Kasszim-Zsomart Tokajev kormánya azonban elkezdte keresni az alternatív útvonalakat és már találtak is egyet.

A The Guardian beszámolója szerint ugyanis szeptembertől kezdődően Kazahsztán az olaja egy részét Azerbajdzsán legnagyobb olajvezetékén keresztül értékesítheti a világpiac felé, kikerülve ezzel az oroszok által fenyegetett vezetéket.

Amennyiben ez így lesz, az tovább ronthatja az Ukrajna elleni invázió óta egyébként is lejtőn lévő orosz-kazah kapcsolatokat. Tokajev ugyanis egy-az-egyben közölte Putyinnal, nem fogja elismerni a Donbassz bábköztársaságait és nem is fognak katonákat küldeni Ukrajnába harcolni.

Néhány elemző szerint pedig ez hosszabb távon ahhoz vezethet, hogy Kazahsztán lehet a következő, amelyet Vlagyimir Putyin „demilitarizálni és nácimentesíteni” akar. A kazahok olajnagyhatalomként igencsak beleköphetnek az oroszok levesébe az európai energiapiacon, ráadásul a két ország egyre távolodik egymástól.

Több atomerőmű is található Ukrajnában, amiket szakértői vélemények szerint demilitarizált zónával kellene körbevonni, hogy ezen objektumok semmiképpen ne sérülhessenek meg, mert annak ellenkező esetben beláthatatlan következményei lehetnek.

Erre már többször felhívták a figyelmet az illetékes nemzetközi szervek, és egyre többen igyekeznek megakadályozni az atomkatasztrófa lehetőségét a zaporozsjei atomerőmű körül, ahol több rakéta csapódott be az elmúlt időszakban.

Az oroszok azt mondják, az ukránok támadják az erőművet, míg Ukrajna tagadja ezt, és szerintük Oroszország van a támadások mögött. A helyzet egyre súlyosabbá, kritikusabbá válhat, aminek nagyon nagy árat fizethet a világ, különösen Európa, ha bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv.

Vaszil Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete azt mondja, a kijevi hatóságok a legszörnyűbb és legértelmetlenebb akcióhoz folyamodnak, ami messze nemcsak Ukrajnát érintheti, kezdve Oroszországgal.

Nebenzja a TASZSZ hasábjain hangsúlyozta, többször figyelmeztették a nyugati kollégáikat, ha nem sikerül észhez téríteniük a kijevi kormányt, akkor annak nagyon súlyos következményei lehetnek, mivel az atomerőmű támadása a legsúlyosabb forgatókönyvet jelenti. „Sajnálatos módon pontosan ez történik. Kijev nukleáris infrastruktúra elleni bűncselekményei a világot egy Csernobilhoz hasonló nukleáris katasztrófa szélére sodorják.”