Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Egyre többen szólalnak fel a világban szabadon utazó oroszok ellen, akiknek az országa lassan fél éve háborút vív Ukrajnában. Az USA azonban nem fogja megtiltatni, hogy az oroszok beutazhassanak, illetve az általános tilalmat sem támogatják.

Az USA hivatalos közleményben tudatta, hogy nem szeretnék elzárni a menedékhez és biztonsághoz vezető utakat az orosz disszidensek vagy más, az emberi jogi visszaélésének kitett személyek elől.

Emellett világossá tették, hogy fontos meghúzni a határt az orosz kormány tettei és ukrajnai politikájuk, valamint az orosz emberek között. Ugyanakkor a szövetségesekkel és a partnereikkel közösen dolgoznak azon, hogy többek között vízumkorlátozásokat szabjanak ki a Kreml tisztségviselőire és segítőikre – írja a CNN.

Josep Borrell, az Európai Unió vezető diplomatája szintén az általános vízumtilalom ellen foglalt állást hétfőn, szerinte nem jó ötlet megtiltani a belépést minden orosz számára. Ezzel szemben Ukrajna felszólította az országokat, hogy ne engedjék be az oroszokat, és Zelenszkij szerint a legfontosabb szankció a határok lezárása, mert „az oroszok elveszik más földjét.” Csehország, Észtország és Lettország már támogatta azon kezdeményezést, hogy az oroszok ne utazhassanak be.

Mint arról korábban beszámoltunk, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Rosszija 1 állami televíziónak tett nyilatkozatában elmondta, eddig háromszor vetették be a Kinzhal hiperszonikus rakétákat az ukrajnai invázió során, emellett „ragyogó sajátosságokat” mutattak.

Majd hozzátette, a rakéták mindegyik alkalommal hatékonynak bizonyultak a nagy értékű célpontok eltalálásában, valamint repülés közben szinte lehetetlen leszedni őket, ezáltal „párját ritkító” fegyvereknek számítanak.

Oroszország először Ukrajnában vetette be a rakétákat, körülbelül egy hónappal azután, hogy több tízezer katonát küldött az országba, valamint erőteljes csapást mért egy nagy fegyverraktárra a nyugati Ivano-Frankivszk régiójában – számolt be a The Guardian.

Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, miszerint három, Kinzhal rakétákkal felszerelt MiG-31-es vadászgépet telepítettek át a kalinyingrádi területen lévő cskalovszki repülőtérre, valamint Putyin megerősítette, hogy a haditengerészet Zircon hiperszonikus rakétákat fog kapni.

Gennagyij Gatilov, Oroszország állandó ENSZ-képviselője Genfben adott interjút a Financial Timesnak, melyben kifejtette, hogy orosz oldalról továbbra is elhúzódó konfliktusra számítanak – számolt be róla a The Guardian.

A diplomata kiemelte, hogy a két ország áprilisban „nagyon közel” volt ahhoz, hogy eredményes béketárgyalásokat folytasson, ám a konfliktus lezárását szerinte az Egyesült Államok és a NATO is akadályozta.

„Most nem látom a diplomáciai kapcsolatok lehetőségét. És minél tovább tart a konfliktus, annál nehezebb lesz a diplomáciai megoldás” – tette hozzá Gatilov, aki szerint a közvetlen Putyin-Zelenszkij találkozó sem fog létrejönni.

Úgy véli, hogy jelen pillanatban lehetetlen megjósolni, hogy a háború mikor fog véget érni, mivel a „nyugatiak az utolsó ukránig harcolni fognak” – mellyel szintén arra utalt, hogy a háború lezárását Ukrajna szövetségesei hiúsítják meg.

Vasárnapra virradóra ismét tüzérségi támadás érte Európa egyik legnagyobb atomerőművének környékét, de a gabonaexportot török közbenjárással újraindító Odessza mellett is célpontokat lőttek az oroszok a szerdán fél éve kezdődött háború legújabb fejleményeiként.

Augusztus 24-én lesz 34 éve az is, hogy Ukrajna kikerült a szovjet uralom alól. Volodimir Zelenszkij államfő szerint Moszkva „különösen csúnya dologra” készül, de a Reuters beszámolója szerint az ország keleti és déli részén most is komoly csapások értek helységeket.

Elsősorban a március óta orosz kézen lévő Nikopol, a Dnyipro folyón Európa egyik legnagyobb atomerőművével, a zaporizzsjaival szemben lévő város helyzete aggasztó. A terület kormányzója, Valentin Reznicsenko Telegramon azt írta, ötször is támadták a várost vasárnapra virradó éjjel, aminek következtében 3000 lakos áramszolgáltatás nélkül maradt.

Odessza régióban is támadásokat jelentettek a helyi hatóságok, öt Kalibr cirkálórakétát lőttek ki éjjel a Fekete-tengerről, ebből kettőt lelőtt a légvédelem, három pedig mezőgazdasági célpontot talált el a területi kormányzat szóvivője szerint, de az oroszok azt állították vasárnap, hogy egy lőszerraktárat pusztítottak el, ahol az amerikai HIMARS-rendszerek rakétáit is tárolták.

Miközben éjjeli beszédében Zelenszkij arról beszélt, hogy „a levegőben érezhető, hogy csak ideiglenesen tudták az oroszok elfoglalni” a területet, a Krim-félsziget oroszok által kinevezett kormányzója, Mihail Razvozsajev arról számolt be Telegramon, hogy az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállása elleni dróntámadást hiúsítottak meg szombat reggel.

Az ukrán hadsereg vezérkara napi Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy Donbasszban számos helyen próbálták meg áttörni a védelmi vonalat az oroszok, míg a Herszon és Mikolajiv régió határán fekvő Blahodatne falvat el tudták foglalni.

Vasárnap reggel Mikolajivot is több rakétatalálat érte, az orosz védelmi minisztérium szerint pedig két M777 Howitzert is megsemmisítettek Herszon régióban, illetve egy üzemanyag-tárolót Zaporizzsja régióban.

Az ukrajnai orosz inváziót megelőzően ukrán kémek érkeztek Oroszországba megfigyelésre, a Washington Post pedig hosszasan beszámolt arról, hogy mit láttak – például részeg katonákat. Nagyon sok részeg katonát. Egyesek még a saját készleteiket is eladták alkoholért cserébe egy ukrán tiszt szerint.

De más jelei is voltak annak, hogy az orosz sereg nem állt készen a támadásra és hogy maga a hadsereg vezetése sem volt biztos abban, hogy tényleg megindulnak. Egyes tank-hadosztályok mellől még a személyzet is hiányzott, amikor megérkezett a tűzparancs.

A jelentés szerint már évek óta készült az orosz kormány az invázióra, rengeteg titkosügynökük tevékenykedett a volt szovjet köztársaságban, emiatt a támadás előtt sokan azt hitték, hogy ha megindulnak, hamar el fogják tudni érni céljukat, az ukrán kormány megdöntését, azonban nem így lett.

Miután Kijev határában megtorpantak a vártnál komolyabb ellenállást tanúsító ukrán hadsereg fala előtt, a mindössze napokra tervezett háború ma már közel fél éve tart és eddig a Krím-félszigetet, illetve Luhanszkot tudták elfoglalni a megszállók, ami bizonyos szempontból megalázó is lehet számukra.

A fő felelősség a Washington Post szerint az orosz titkosszolgálat, az FSZB vállán nyugszik emiatt, akiknek elnagyolt tervei és túlzott önbizalma volt az, ami miatt túl korán nekirohant Kijevnek a támadó sereg. Azt is túlbecsülték például, hogy mennyire várnák tárt karokkal, felszabadító hadseregként őket az ukránok.

Egy nyugati katonai vezető azt mondta a lapnak, hogy „az volt a gondolatmenetük, hogy virágokkal szórják teli az utat előttük”, ehelyett inkább Molotov-koktélokkal köszöntötték őket. Emiatt az FSZB tisztjei hamar otthagyták a hadsereget Kijev mellett.

Korábban a helyzet túl optimista felmérését nyugati tisztviselők azzal magyarázták, hogy Vlagyimir Putyin tanácsadói félnek attól, hogy ha nem járnak az elnök kedvében, börtönben végezhetik, esetleg rejtélyes módon nyomuk veszhet. Egyikük így értékelte még márciusban a helyzetet:

„Úgy véljük, Putyint félretájékoztatták arról, hogy mennyire rosszul teljesít a hadsereg és hogy milyen hatása van a szankcióknak a gazdaságra, mert egyszerűen a tanácsadói félnek elmondani neki az igazat. Putyin még azt sem tudta, hogy Ukrajnába főleg besorozott katonákat veszítenek, ami egyértelműen azt mutatja, hogy nem jut el pontos információ hozzá.”