Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tudatos döntés volt az ukrajnai „különleges hadművelet” lassítása a civil áldozatok minimalizálásának érdekében – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezet katonai tárcavezetőinek szerdai taskenti tanácskozásán.

Sojgu állítása szerint az orosz hadsereg szigorúan betartja a humanitárius jog normáit az művelet során, nagypontosságú fegyverekkel támadja az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúráját, köztük a reptereket, vezetési posztokat, erődítmények, a katonai-ipari komplexum létesítményeit és a raktárakat, eközben pedig mindent  elkövet a civil áldozatok elkerülése érdekében.

„Természetesen ez lelassítja az offenzíva ütemét, de szándékosan teszünk így” – mondta Sojgu. Az orosz miniszter rámutatott, hogy az orosz hadsereg szisztematikus munkát végez a békés élet helyreállítása érdekében a „felszabadított” területeken, humanitárius segítséget nyújt, helyreállítja az infrastruktúrát és a létfontosságú rendszereket. A „felperzselt föld taktikájának” alkalmazásával és a nemzetközi normák megsértésével vádolta meg az ukrán fegyveres erőket.

Rámutatott, hogy az ukrán alakulatok polgári létesítményekben alakítanak ki tüzelőállásokat, a lakosságot pedig „emberi pajzsként” használják. Kitért rá, hogy az ukrán fél tömegesen alkalmazza a Lepesztok típusú gyalogsági akna távolsági telepítését és szándékosan lő lakott területeket, hogy minél nagyobb veszteséget okozzon az infrastruktúrának és a polgári lakosságnak.

Hozzátette, hogy az ukrajnai háború a tervek szerint halad, és hogy minden kitűzött célját el fogják érni. A miniszter szerint az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok csak elnyújtják a konfliktust és növelik az áldozatok számát. „Az Egyesült Államok és segítőinek deklarált célja, hogy stratégiailag kimerítsék Oroszországot, hogy kiiktassák a konkurenciát, és hogy figyelmeztessék a többi, független külpolitikát folytató államot” – fogalmazott a tárcavezető.

Sojgu a háború elindítását a tanácskozáson azzal indokolta, hogy Kijev, megtagadva a minszki megállapodások végrehajtását, valós veszélyt jelentett a Donyec-medence lakosaira, hosszú távon pedig Oroszországra. Beszámolója szerint sok ukrán katona teszi le önként a fegyvert, tudva, hogy hadifogolyként humánus elbánásban részesül, az ukrán vezetés viszont – Sojgu szerint – a megfélemlítés és a további megadások megelőzése céljából, valamint annak megakadályozására, hogy a hadifoglyok terhelő vallomást tegyenek, „leszámol a saját katonáival”. 

Mint mondta, bizonyítékok vannak rá, hogy Kijev megsérti a hadifoglyokra vonatkozó normákat, a kínzások és a gyilkosságok elkövetői pedig nem egyszer saját maguk osztották meg az interneten az embertelen cselekedeteikről készült felvételeket.

Sojgu egyebek között azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok által finanszírozott ukrajnai laboratóriumokban biológiai fegyverek komponenseit fejlesztették ki és a járványügyi helyzet megingatásának módszereit tesztelték, ami szerinte közvetlen fenyegetést jelente a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamaira. Bejelentette, hogy Moszkva fokozza a tádzsikisztáni és kirgizisztáni katonai bázisainak harckészültségét az afganisztáni helyzet romlása miatt és üdvözöl minden nemzetközi rendezési kezdeményezést.  

Sojgu kezdeményezte, hogy decemberben Moszkvában tartsanak védelmi miniszteri tanácskozást az Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Független Államok Közössége tárcavezetőinek részvételével.

(MTI)

Sürgősen tovább kell növelni Ukrajna katonai támogatását ahhoz, hogy az orosz támadás alatt álló ország tárgyalások útján és szuverén nemzetként kerüljön ki a háborúból – mondta a NATO főtitkára egy szerdai német lapinterjúban.

Jens Stoltenberg a Die Welt című lapban közölt interjúban az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása – február 24. – óta eltelt fél év tapasztalatait értékelve kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagy stratégiai hibát” követett el és „kudarcot vallott”.

Az orosz államfő arra számított, hogy néhány nap alatt megszerzi az ellenőrzést a szomszédos ország felett, ehelyett viszont az erőket felőrlő, felmorzsoló harc, „a logisztika és az akaraterő küzdelme” alakult ki, amelyben „hihetetlen” mennyiségben fogy a hadianyag, például a tűzérségi lövedék – fejtette ki a NATO főtitkára.

Vlagyimir Putyin hatalmas erőforrásokat összpontosít a háborúra, az ukránokban pedig megvan az akarat az önvédelemre. A védekezéshez azonban eszközökre is szükség van, „és mi rendelkezünk ezekkel az eszközökkel” – mutatott rá Jens Stoltenberg, hozzátéve: „arra kérem a NATO-szövetségeseket, hogy az eddiginél erőteljesebben és gyorsabban támogassák Ukrajnát fegyverekkel”.

Aláhúzta, hogy a NATO nem vesz részt a konfliktusban, de segít Ukrajnának, hogy érvényesíthesse az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogát. Felidézte, hogy a katonai szövetség már 2014 óta, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszországhoz csatolása óta támogatja az ukrán fegyveres erőket.

A fél éve indított orosz támadás elleni védekezés sikere is teljes mértékben a nyugati katonai támogatásától függ – tette hozzá. Ukrajna önvédelmi képességének fenntartása „a mi felelősségünk”, de „nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának fontos”, mert ha Vlagyimir Putyin győz, akkor még veszélyesebbé válik a világ, a nyugati országok pedig „sebezhetőbbek” lennének, hiszen az orosz elnök arra a következtetésre jutna, hogy katonai erővel bármit elérhet – fejtette ki Jens Stoltenberg.

Hozzátette, hogy Oroszország az energiát is fegyverként használja, méghozzá Németország és a többi NATO-tagállam ellen. Így a németekre, mint minden más európaira is „valószínűleg kemény tél” vár, magas energiaárakkal és nagy inflációval. Ezeknek a nehézségeknek az oka „Putyin brutális háborúja” – jelentette ki a NATO főtitkára. Mint mondta, a háború valószínűleg tárgyalásokkal ér majd véget, az Ukrajnának elfogadható tárgyalási eredményt pedig nagyban meghatározzák a harctéri sikerek. Ezért az Ukrajna mint szuverén nemzet fennmaradását biztosító békés rendezés érdekében „a legjobb, amit tehetünk, hogy több katonai támogatást adnunk, méghozzá a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban és a lehető leghamarabb” – húzta alá Jens Stoltenberg.

(MTI)