Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.08.28 - 19:48
Nehammer: „nem hagyhatjuk, hogy minden nap Putyin döntsön” az energia áráról

Az osztrák kancellár vasárnap felszólította az Európai Uniót, hogy válassza külön az áram árát a gáz árától, ezzel megakadályozva, hogy tovább emelkedjenek az árak.

Karl Nehammer osztrák kancellár vasárnap felszólította az Európai Uniót, hogy válassza szét az energia árát a gáz árától, ezzel megakadályozva, hogy az orosz-ukrán háború miatt tovább emelkedjenek az árak, mondván, „nem hagyhatjuk, hogy Putyin döntsön minden nap” az energia áráról.

A Guardian az AFP értesülései nyomán azt írja, Nehammer egy nyilatkozatában jelentette ki vasárnap, hogy a villamosenergia-áraknak csökkenniük kell, hangsúlyozva, hogy „véget kell vetnünk ennek az őrületnek, ami most az energiapiacokon zajlik”.

Az osztrák kancellár megosztotta, az EU által rövidesen, a témában tartandó rendkívüli ülésen fel is fogja vetni a kérdést, hozzátéve, hogy a témáról már tárgyalt Németországgal, valamint az EU soros elnökségét betöltő Csehországgal is.

Nehammer felhívása érthető, hiszen a múlt hét folyamán a német villamosenergia ára elérte a 995 eurót megawattóránként, míg a francia az 1100 eurót is meghaladta – ez pedig az előző évhez képest több mint tízszeres (!) áremelkedést jelent.

Tovább
2022.08.28 - 19:32
Ha valami történik a zaporizzsjai atomerőművel, az Oroszországnak is fájni fog

Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy az ukrán erők sikeres támadást intéztek az egyik legnagyobb orosz katonai bázis ellen.

Az ukrán erők eltalálták az egyik legnagyobb orosz katonai bázist az ország keleti részében, Zaporizzsja megyében lévő Melitopolban – közölte vasárnap Ivan Fedorov, az orosz megszállás alatti város polgármestere.

A városvezető szavai szerint a megsemmisült orosz támaszpont az Avtokolorit autó-, traktor- és mezőgazdasági gépgyártáshoz szükséges színes öntöttvasat előállító üzem területén állt.

Fedorov beszámolt még arról is, hogy Melitopol közelében, Mirnij településen az ukrán hadsereg megsemmisített egy épületet, amelyben a térség Ukrajnától való elszakadásáról szóló „népszavazást” készítették elő. Megjegyezte, hogy az elmúlt három hétben „minden nap történik valami az oroszokkal a régióban”.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat vasárnapi közleményében arra figyelmeztetett, hogy ha valamilyen súlyos baleset történne a zaporizzsjai atomerőműnek akár egy energiablokkjában is, a sugárfelhő nemcsak Ukrajna déli részére, de Oroszország déli, délnyugati területeire is kiterjedne. Ezt az augusztus 29-re előrejelzett széljárás alapján számították ki.

A vállalat javasolta, hogy a veszélyeztetett területeken lakók megelőzés céljából kezdjenek el jódot szedni, és lehetőleg minél kevesebbet menjenek ki az utcára.

Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy a régiót ért szombati orosz támadásokban két polgári lakos sérült meg, egy falunak pedig a teljes infrastruktúrája károsodott.

Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a Donyec-medencében az orosz erők offenzíváját három irányban verték vissza: Szlovjanszk, Avgyijivka és Bahmut felé.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a CNN amerikai hírtelevízió egy háttéranyagára hivatkozva arról írt, hogy az ukrán erők egyre gyakrabban használnak egy ellenállási módszert, amelyet az Egyesült Államokban dolgoztak ki a közelmúltban. Ezt különösen az Oroszország által Ukrajnától még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten véghezvitt robbantássorozat bizonyítja.

Ez az „ellenállás operatív koncepciója” (Resistance Operating Concept/ROC), amelyet az Egyesült Államok a NATO-val és más szövetségeseivel együtt dolgozott ki 2013-ban, miután Oroszország 2008-ban háborút vívott Grúziával.

A CNN megjegyzi, hogy eleinte csak Észtország, Litvánia és Lengyelország fejezte ki lelkesedését, de a Krím 2014-es orosz megszállása után, amely Ukrajnát és a Nyugatot is megdöbbentette, gyorsan megnőtt az érdeklődés a módszer iránt. A koncepció szerint nem cél lázadás szítása vagy támogatása, hanem olyan erők törvényes úton történő bevetése, amelyek a szuverenitás helyreállítása érdekében akciókat hajtanak végre a külföldi megszállók ellen.

A CNN szerint ugyanakkor az ellenállásban nemcsak az ukrán hadsereg, hanem az ország polgári lakossága is részt vesz. Az ország kormányzata erőszakos cselekményekre hívhatja fel a lakosságot, mint például Molotov-koktélok használatára, szándékos gyújtogatásra és ellenséges járművek szabotálására. Ezen túlmenően széles körű üzenetküldő kampányra buzdíthat az ellenséges üzenetek terjedésének megakadályozása és a lakosság összetartásának megőrzése érdekében.

Ukrajnában a háború kezdete óta terjednek az orosz tankok elleni ukrán csapásokról készült videók – amelyeket gyakran pop- vagy heavy metal zenei aláfestéssel tesznek közzé az interneten -, vagy éppen kóbor állatokat megmentő ukrán katonákról készült felvételek – mutatott rá az amerikai televízió. A CNN megjegyezte: „szándékosan vagy sem, ez az ellenállás részévé vált, lehetővé téve Ukrajnának, hogy a maga javára alakítsa a nyugati média címlapjait, és minél emberségesebb képet fessen az ukrán hadsereg tagjairól”.

A CNN kiemelte, hogy az ellenállás élén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áll, aki „késő esti beszédeivel és gyakori nemzetközi szereplésével nem hagyja, hogy a világ megfeledkezzen az ukrajnai háborúról. Frontlátogatásaival is foglalkozik a világsajtó, ezzel szemben viszont Vlagyimir Putyin orosz elnököt ritkán lehet látni „a Kremlen vagy Szocsin kívül”. Az üzenetek özöne pedig külföldi támogatási hullámot váltott ki, és egyre több fegyver- és lőszerutánpótlást kap Ukrajna – vélekedett a CNN.

Mark Schwartz nyugalmazott altábornagy – aki a módszer kidolgozása idején az Európai Különleges Műveleti Parancsnokságot vezette – a CNN-nek azt mondta, hogy az ukránok minden erőforrás mellett időnként néhány meglehetősen szokatlan eszközt használnak az orosz fegyveres erők aláaknázására.

„Egyszerűen elképesztő látni, hogy a hihetetlen számú halálos áldozat és a súlyos veszteségek ellenére az ellenállásra való eltökéltségük nem lankad” – emelte ki Schwartz. Kevin Stringer nyugalmazott ezredes, aki a módszert kifejlesztő csapatot vezette, kifejezte meggyőződését, hogy a közelmúltban a Krím félszigeten végrehajtott robbantássorozatok jellemzői ennek a harcmodornak a használatát mutatják.

(MTI)

Tovább
2022.08.28 - 15:02
HIMARS lőszereket is tartalmazott az oroszok által megsemmisített fegyverraktár

Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője legutóbbi jelentése során egy HIMARS lőszereket is tartalmazó raktár megsemmisítéséről adott közzé információkat – számolt be róla az orosz TASZSZ hírügynökség.

A szóvivő szerint az amerikai rakétarendszerekhez használt lőszereket – többek között HIMARS és M777 ágyúlövedékeket – nagy pontosságú földi fegyverekkel végrehajtott csapás során pusztították el.

Konaszenkov a harkovi és a herszoni régióban történt összecsapásokról is beszámolt, Herszon régióban 130, Harkov közelében pedig 200 ukrán fegyverest öltek meg.

2022.08.28 - 13:55
Ukrajna elegendő gyógyszert vásárolt, hogy megvédje lakosságát a sugárfertőzéstől

A gyógyszert egyelőre nem osztják ki az emberek között, mert még nem kell alkalmazni, egyesek pedig megelőzés céljából is elfogyaszthatnák, amire semmi szükség.

Viktor Liashko, Ukrajna egészségügyi minisztere arról számolt be az országos tévéhíradóban, hogy az állam elegendő gyógyszert vásárolt, hogy megvédje a lakosságot egy a Zaporizzsjai atomerőműben bekövetkező esetleges balesetet követően – olvasható a Pravda cikkében.

„A kormány elegendő mennyiségű gyógyszert vásárolt, amely megvédi a pajzsmirigyet a radioaktív jód ártalmas hatásától, szükség esetén pedig ki fogja osztani. A potenciális hatászónában fekvő összes egészségügyi intézményt ellátják a gyógyszerrel”

– közölte Liashko.

Hozzátette, a megyék raktáraiban is nagy mennyiségű gyógyszer van raktáron, hogy egy esetleges balesetet követően időben oda szállíthassák, ahol a radioaktív por terjedése miatt szükség van rá. A lakossághoz fordulva azt üzente, aggodalomra semmi ok, készen állnak, nem kell jódtartalmú gyógyszereket vásárolni.

Liashko hangsúlyozta, hogy az Egészségügyi Minisztérium pontosan olyan adagban vásárolta meg meg a gyógyszert, ahogyan a tudósok javasolták, a kezdeti szakaszban pedig egy tabletta elegendő lesz a védelemhez.

„Ez már lezajlott. Most azonban, hogy nem osztják szét az emberek között, csak azért van, mert még nem kell használni ezt a szert, vagy mert az emberek megelőzés céljából félelemből megihatnák. A gyógyszerek nem édességek, akkor kell használni őket, amikor szükségesek, és amikor az orvos előírja”

– tette hozzá a miniszter.

Ukrajnában komoly aggodalmak merültek fel a Zaporizzsjai atomerőművet ért támadások kapcsán; augusztus elején egy sugárbaleset esetén végrehajtandó cselekvési algoritmust is közzétettek, később pedig tisztázták, hogy kinek, mikor és mennyi kálium-jodidot kellene fogyasztania egy baleset bekövetkezése esetén.

Tovább
2022.08.28 - 12:35
Legalább akkora problémát okoz Európának a műtrágya beszerzése, mint a földgázé

Oroszország és Ukrajna konfliktusa nemcsak az európai energiabiztonságra van pusztító hatással, hanem az élelmiszer-biztonságra is.

Ez pedig a műtrágyáért folytatott harc terén mutatkozik meg, amely létfontosságú az élelmiszer-termelés szempontjából. Európa államai nagy mennyiségben importáltak Oroszországból műtrágyát, ezért alternatívák után kell kutatniuk.

Jacob Hansen, a Fertilizers Europe nevű műtrágyaipari szakszervezet vezetője például elmagyarázta, hogy mi a probléma jelenleg és miért van az, hogy történelmi magasságokba emelkedett a műtrágya ára:

„A gáz az egyik legfőbb nyersanyag a műtrágyagyártás során, Európa pedig a gáza 40 százalékát Oroszországból importálja. Putyin játszadozik a gázzal, ami nagyon magas műtrágyaárakhoz vezetett, enélkül viszont nincs élelmiszer-biztonság”

Az európai államok ez miatt súlyos nehézségek előtt állnak, nagyon kevés opciójuk van a helyzet megoldására, ami pedig alapvetően fenyegeti a mezőgazdaságot. A számok pedig beszédesek: a műtrágyát az európai élelmiszer-előállítás 50 százalékához használják:

„Az ammónia-importjaink, amely egy nagyon alapvető komponense a műtrágyának, valamint a foszfát- és hamuzsír-importjaink harmada Oroszországból jön. Összességében, a műtrágya-komponensek 60 százaléka Oroszországból és Fehéroroszországból jön”

A foszfát és a hamuzsír (kálium-klorid) a két fő kémiai komponense a modern műtrágyának, míg a harmadik a nitrogén – jegyzi meg az Euractiv. Hozzáteszik, hogy technikailag az orosz műtrágya nem került szankció alá, a többi szankció azonban jelentősen érinti azt, különösen a szállítást.

Fehéroroszországra vetettek ki egyedül olyan szankciót, ami érinti a műtrágyát, ugyanis a belorusz kálium-klorid szankció alá került. Ez azonban azért különösen problémás, mert ebből a vegyi anyagból szó szerint alig van Európában.

Hansen elmondta, hogy egy új ellátási lánc kiépítése nagyon lassú folyamat lesz – az ipar ugyan igyekszik csökkenteni függőségét Oroszországtól, de ez egy lassú folyamat, nem fog egyik napról a másikra történni, ugyanis több millió konténernyi vegyi anyagról van szó.

Mûtrágyát eresztenek egy Accord Optima típusú vetõgépbe az Orosfarm Zrt. területén, Orosháza határában 2013. április 15-én. Több hetes késéssel megkezdõdtek a tavaszi mezõgazdasági munkálatok. MTI Fotó: Rosta Tibor

Felmerül jogosan kérdés, hogy mik lehetnek az alternatívák? Az egyik ilyen mindenképpen Marokkó, amely már így is jelentős szereplő a kontinens piacain: az európai foszfát-import 40 százaléka érkezik az észak-afrikai országból.

A Marokkóval való kapcsolat pedig szorosabbá válhat ez előttünk álló hónapokban és években, amely megmutatkozik a marokkói állami foszfátkő-bányász, foszforsav-gyártó és műtrágya-gyártó vállalat, az OCP-csoport bevételein: 77 százalékkal nőttek a bevételek az első negyedévben.

Az OCP-csoport ráadásul azzal kalkulál, hogy az előttünk álló négy évben 50 százalékkal lesznek képesek növelni a gyártási kapacitásaikat. Hansen is megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy Európának Marokkó megoldást jelenthet Dél-Afrikával és egy-két közel-keleti országgal együtt.

A marokkói opcióba azonban beleszólhat a geopolitika, az észak-afrikai ország ugyanis korábban ígéretet tett arra, hogy a szubszahara-afrikai országok prioritást fognak élvezni. Ez egyfajta diplomáciai trükk, Marokkó ugyanis a vitatott státuszú Nyugat-Szahara miatt csak 2017-ben csatlakozott az Afrikai Unióhoz, és csak most kezdené el integrálni magát, mint Afrika egyik legnagyobb hatalma.

Afrikában ráadásul nincs éppen jó híre jelenleg Európának és a nyugati világnak, az afrikai vezetők ugyanis úgy érzik, hogy áldozatai lettek az Oroszországgal kirobbant „második hidegháborúnak”, náluk jelentkezett először az élelmiszer- és műtrágya-hiány. Ez pedig növeli a nyomást Marokkón és más műtrágya-gyártókon, mint Egyiptom és Dél-Afrika, hogy a kontinenst priorizálják.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is igyekezett lobbizni a harcoló feleknél, miután sikerült újranyitni a Fekete-tengert az ukrán gabonaszállítmányok számára, hogy kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a globális piacok számára hozzáférést biztosítanak az orosz élelmiszerre és műtrágyára, ami nem áll szankciók hatálya alatt.

Ami egyéb anyagokat, mint az ammóniát illeti, amely szintén elengedhetetlen a műtrágya-gyártás szempontjából, ott a legnehezebb a pótlás a jelentős orosz-belorusz piaci részesedés miatt. Szakértők szerint két ország merülhet fel alternatív forrásként, Algéria és Kanada.

Az Euractiv beszámolója szerint lapuknak egy uniós tisztviselő elárulta, hogy az Európai Bizottság jelenleg is egy közép- és hosszú távú megoldáson dolgozik, amellyel csökkenteni lehet a függőséget Oroszországtól a műtrágya-gyártás terén.

„Az uniós műtrágyaipari diverzifikálhatja a beszállítóit az importok tekintetében. Minden egyes anyaghoz több alternatív forrás van, ezért lehetséges, hogy az Oroszországtól való függőség szintjét csökkentsék”

Az Európai Bizottság ezen felül márciusban egy 500 millió eurós támogatócsomagot is bejelentette, amely az élelmiszer-biztonságot szándékozott javítani. Ez kezdetnek jó, de az igencsak döcögő európai mezőgazdaságnak ennél nagyobb biztonságra lesz szüksége.

Tovább