Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Szergej Mardan rádióműsor-vezető a Rosszija-1-nél vendégeskedett, ahol rengeteg magvas gondolatot kifejezésre juttatott, többek között az, hogy lehetséges a jövőben Ukrajna és Oroszország „egyesítése”.

Mardan Putyin jelenlegi háborúját a csecsen háborúkhoz hasonlította, amelyek közül az első 1994 és 1996 között, míg a második 1999-2000 között zajlott. Csecsenföld a kilencvenes években a világ legfeszültebb régiója volt a helyi muszlim lázadók miatt.

Oroszország végül a csecseneket úgy nyomta el, hogy szinte teljes Csecsenföldet megsemmisítette egyebek mellett kazettás bombák és foszforbombák segítségével. A régió fővárosa, Groznij szőnyegbombázás áldozata lett, egy időben a „leglebombázottabb város” címet is viselte.

Mardan kiemelte, hogy a múlt ellenére most már a csecsenek és az oroszok jóbarátok a történelmi sebek begyógyultak és már a csecsenek is vált válnak vetve harcolnak az oroszok „különleges katonai hadműveletében” – idézte a Newsweek:

„Had emlékeztessek mindenkit, hogy Oroszország két évtizeden át végzett terrorelhárítási akciókat az Észak-Kaukázusban két véres polgárháború után. Ennek ellenére a történelmi sebek begyógyultak, a nézeteltéréseket sikerült félretenni”

Dmitrij Kulikov, a Rosszija-1 műsorvezetője sem akart ebből kimaradni és Mardan monológjába közbeszúrta, hogy bár jelenleg „komoly nehézségek” vannak az oroszok és az ukránok kapcsolatában, ez hosszabb távon nem lesz probléma.

Az orosz köztévében gyakran szokott elhangzani az, ami a Kreml hivatalos kommunikációjából kimarad, általában napi rendszerességgel kérdőjelezik meg Ukrajna államiságát, valamint az ukránok önálló etnikai és kulturális mivoltát.

A Belaruski Hajun független katonai megfigyelő médiaügynökség jelentéséből kiderül, miszerint Oroszország legalább öt rakétát lőtt ki Ukrajnára, amelyeket Fehéroroszország területéről indítottak augusztus 28-án.

Az információik alapján legalább öt orosz katonai repülőgép, köztük több, rakétákkal felszerelt hiperszonikus Tu-22M bombázógép lépett be Fehéroroszország légterébe, amelyek az oroszországi Msztyiszlavl felől érkeztek.

A légi járművek ezt követően a gomeli területen lévő Rogachev és Aktsyabrski körzetek felett repültek át, majd 19:29 és 19:39 között lőtték ki a rakétákat délnyugat felé, a robbanásokat pedig még a környező településeken is lehetett hallani – írta az Ukrainska Pravda.

Állításaik szerint Msztyiszlavl-on keresztül körülbelül 5 orosz repülőgép tért vissza Oroszországba, egészen pontosan 19:44 és 19:53 között, aznap pedig négy rakétacsapás sújtott egy katonai célpontot az ukrajnai Rivne területén található Sarny városában.

Ha meg akarjuk keresni, hol ültették el a magját a jelenlegi konfliktusnak, akkor a 2004-es ukrán elnökválasztásokig érdemes visszamenni: ekkor szállt harcba egymással Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics.

Viktor Juscsenko az Ukrán Központi Bank felügyelőbizottságának tagja volt korábban és nagy szerepet játszott a hrivnya bevezetésében, később pedig ukrán miniszterelnök lett, így jelentős tapasztalata volt az ukrán nagypolitikában.

Vele szemben Viktor Janukovics is már dörzsölt politikus volt, ugyanis a főként oroszok lakta Donyeck megye kormányzója volt évekig. Janukovics kormányzósága alatt többször felmerültek korrupciós ügyek, illetve orosz befolyásoltság alatt helyi oligarchia épült ki.

Juscsenko és Janukovics összecsapása először az utóbbi győzelmével zárult, azonban annyi furcsaság volt a választás körül, hogy a legfelsőbb bíróság is elrendelte, hogy a második fordulót megismételjék választási csalás gyanúja miatt.

A megismételt választást már Juscsenko nyerte, ami Donyeckben és az orosz nyelvűek körében nagy felháborodást keltett, valamint a Kreml is nemtetszését fejezte ki. Donyeckben ekkor már megjelentek szakadár indulatok, itt kezdődött a feszültség növekedni.

Juscsenkót ráadásul nemsokkal elnökké választását követően egy TDCC nevű anyaggal meg is mérgezték és évekkel később elfogadott álláspont lett, hogy az oroszoknak köze lehet ehhez. Juscsenko elnöksége alatt volt az a hírhedtté vált gázbotrány is, amely 2009-ben még a magyar gázellátást is veszélybe sodorta.

Juscsenko utódja végül Janukovics volt, aki pedig ukrán viszonylatban is egy borzasztóan korrupt elnök volt, ráadásul nagyon közel húzta Ukrajnát a Kremlhez. Janukovics későbbi elzavarása vezetett a Krím annektálásához és a kelet-ukrajnai szakadárháborúkhoz, így kijelenthető, hogy az oroszbarát elnök egy kézzel semmisítette meg Ukrajnát.

Juscsenko azóta ritkán szólal meg a nyilvánosság előtt, ám most ezt megtette a Newsweek beszámolója szerint. A volt elnök úgy véli, Ukrajna már „megpörkölte” az oroszokat és Putyin elnököt és megmutatta a világnak, hogy tudnak harcolni.

A nyugati nyilvánosság jelentős része egyetért ezzel a mondattal, ugyanis Oroszország számára már az önmagában hatalmas presztizsveszteség, hogy félév alatt nem sikerült jelentősebb területeket megszereznie.