Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Nem a Gazprom, hanem a szankciókról döntő európai politikusok hibája, hogy Európa elutasította az Északi Áramlat gázvezeték turbináinak szervizelését, ami maga után vonta a lakossági áramszámlák növekedését – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió vasárnap bemutatott Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

„Ha az európaiak teljesen abszurd módon úgy döntöttek, hogy megtagadják (.) a Gazprom tulajdonában lévő berendezések szervizelését, melyeknek a szervizelése egyébként szerződéses kötelezettségük, az nem a Gazprom hibája, hanem a politikusoké, akik a szankciókról szóló döntést meghozták” – mondta Peszkov.

„Pontosan ezek a szerencsétlen politikusok azok, akik miatt a honfitársaik most halálos agyvérzést kapnak, amikor meglátják a villanyszámlájukat. És most, amikor hidegebb lesz, a helyzet még rosszabbra fordul” – tette hozzá.

Meglátása szerint az orosz gázvállalat egyetlen olyan lépést sem tett, amely megingathatná az évtizedek alatt megszilárdult megbízható szállítói hírnevét. Az orosz-EU kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy minden konfrontáció az enyhüléssel ér véget, ahogy a válsághelyzeteket is a tárgyalóasztalnál szokták lezárni, de ez valószínűleg nem fog hamarosan bekövetkezni. Leszögezte, hogy a párbeszéd során az uniónak szem előtt kell majd tartania Oroszország érdekeit.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes ugyanebben a műsorban nyilatkozva úgy vélekedett, Európában a rövidlátó politika az energiapiacok összeomlásához vezetett, és a kontinensre a hidegek beálltával kiszámíthatatlan tél köszönthet. Az Északi Áramlat gázvezeték működésének felfüggesztésével kapcsolatban rámutatott, hogy a jelenleg Németországban lévő, Kanadában megjavított turbina szervizelésének és visszaszállításának meg kell felelnie a szerződésben foglaltaknak.

Oroszországban a hidegek alatt is garantáltan lesz fűtés és világítás – tette hozzá. Novak szerint a gáz Oroszországban jelenleg negyvenszer olcsóbb, mint Európában, ami feltétlen versenyelőnyt jelent.

A Gazprom pénteken jelentette be, hogy a karbantartási művelet során olajszivárgást fedezett fel az Északi Áramlat utolsó turbinában, ami miatt nem újítja fel szombaton a gázszállítást a vezetéken keresztül, ahogy azt eredtileg eltervezte, hanem teljesen felfüggeszti.

Peszkov egyébként arra figyelmeztetett a tévéműsorban, hogy Oroszország az uniós vízumkorlátozásokra mindenképpen válaszolni fog, a saját érdekeit szem előtt tartva, aszimmetrikus vagy szimmetrikus módon. Emlékeztetett arra is, hogy a Nyugat csak az egyik része a világnak, Oroszország előtt továbbra is rengeteg más olyan hely áll nyitva, ahol lehetősége van az üzletre és az új együttműködési csatornák létrehozására.

(MTI)

Az orosz erők vasárnap csapást mértek egy gabonatárolóra a dél-ukrajnai Mikolajiv megye Ocsakiv településén, ahol több ezer tonna gabona semmisült meg – közölte Olekszij Vaszkov, a város polgármester-helyettese. A tisztségviselő elmondta, hogy még tart a romok eltakarítása. Hozzátette, hogy az orosz támadásban több tucat lakóház is megrongálódott, de sérültekről nem kaptak jelentést.

Az ukrán főügyészség arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóan Harkivban egy orosz rakéta becsapódott a város Kijevszkij kerületében található étteremkomplexum területén. A robbanás után tűz ütött ki, amely szinte a komplexum teljes területét lángba borította.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint két főépület és egy nyári pavilon gyulladt ki, összesen 2200 négyzetméterre terjedt ki a tűz. A szakemberek megállították a lángok továbbterjedését a szomszédos épületekre és az erdőre. A főügyészség megállapította, hogy az oroszországi Belgorod környékéről lőtték ki becsapódott Sz-300-as légvédelmi rakétát.

Az orosz The Insider című független oknyomozó hírportál nyilvánosságra hozta, hogy a birtokukba jutott egy videófelvétel, amelynek tanúsága szerint az orosz csapatok a zaporizzsjai atomerőmű területéről lőnek rakéta-sorozatvetőkkel. A videófelvétel állítólag szombatra virradó éjszaka készült. Látható rajta, hogy a rakéta-sorozatvetők az egyik energiablokk közvetlen közelében helyezkednek el.

A The Insider felkérte a független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) szakértőit, hogy vizsgálják meg a felvételt.

„A képsorokon a zaporizzsjai hőerőmű kéményei láthatók. A felvétel valóban a Dnyeper (Dnyipro) folyó túloldaláról készült, a kamera délre van irányítva. Ez azt jelenti, hogy a rakéta-sorozatvetők kilövőhelye a zaporizzsjai hőerőműtől nyugatra van. Az atomerőmű területe is nyugatra van a hőerőműtől, de nem lehet pontosan megállapítani, hogy valóban a nukleáris létesítmény területéről indítanak-e rakétákat” – írta a The Insider.

A The Insider már beszámolt arról, hogy az orosz erők folyamatosan lövik a villanyvezetékeket, hogy az atomerőművet lekapcsolják az ukrán elektromos hálózatról, abban a reményben, hogy ezután csatlakoztathatják az orosz hálózathoz – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán és az orosz fél hetek óta egymást vádolja az atomerőmű és környékének lövetésével.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Melitopol polgármestere egy tévéműsorban azt mondta, hogy az oroszok a város öt központi iskolájában építettek ki maguknak katonai bázist, laktanyát, valamint lőszerraktárt, és ezekben a tanintézményekben emiatt nem kezdődhetett el a tanítás.

Mikola Zsirnov tábornok, az ukrán főváros, Kijev katonai adminisztrációjának vezetője egy ukrán katonai hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajna légvédelme elérte azt a hatékonysági szintet, amikor az orosz rakéták 50-70 százalékát a levegőben megsemmisítik.

„Sajnos, ma még nem tudjuk biztosítani a légvédelmi műveletek száz százalékos hatékonyságát. Ennek objektív oka vannak: a felderítő berendezések, a repülési és légvédelmi rakétarendszerek elégtelen száma” – tette hozzá.

Szavai szerint az ukrán légierőnek alapvetően szovjet rendszerei vannak, amelyek nem bírnak olyan hatékonysággal és megbízhatósággal, mint a NATO-partnerországok légvédelmi rendszerei. A tábornok hangsúlyozta, hogy mindaddig fennáll a Kijev és környéke elleni légi és rakétacsapások veszélye, amíg az ellenségnek rakéta- és légvédelmi fegyverei vannak.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravdának adott kommentárjában hangsúlyozta, hogy a fronton az elsődleges feladat az ellenség rövid-, közép- és nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereinek megsemmisítése, amelyeket nagy számban vont Ukrajna területére. Ehhez az ukrán védelmi erőknek nagyhatótávolságú tüzérségre és nyugati gyártmányú többfunkciós vadászgépekre van szükségük.

Az ukrán légierő sajtószolgálata közölte, hogy vasárnap reggel két, vélhetően Iszkander típusú orosz rakétát semmisítettek meg. Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter közlése szerint a háború februári kezdete óta Oroszország legalább 3500 rakétát lőtt ki Ukrajnára.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán légierő szombaton 24-szer mért csapást orosz katonák és felszerelések koncentrációs területeire, az oroszok erődítményeire és parancsnoki állásaira, továbbá szállítási útvonalaira.

„Az ellenség megerősített veszteségei: 138 katona, kilenc harckocsi, egy tarack, egy Uragan típusú rakéta-sorozatlövő rendszer, egy Sz-300-as kilövő, egy 152-es kaliberű ágyú és 18 páncélozott jármű” – írták közleményükben.

Hozzátették, hogy Mikolajiv megyében, Bastankánál egy orosz lőszerraktár is megsemmisült, valamint a Herszon megyei Beriszlav mellett eltaláltak egy kompátkelőt. „A Fekete-tengeren vihar van, ezért az orosz hajók közelebb keresnek menedéket bázisaikhoz a megszállt Krím félsziget partjai mentén” – jegyezték meg. Az ukrán vezérkar jelentése szerint egy nap alatt mintegy 450 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, a háború kezdete óta pedig eddig már 49 500-an.

(MTI)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a Rosszija-1 tévécsatorna műsorában arról nyilatkozott, miszerint Oroszország szorosan figyelemmel fogja kísérni azokat a döntéseket, amelyeket az EU az oroszokra vonatkozó vízumok ügyében hoz meg.

A Pavel Zarubin újságíróval való beszélgetése során hangsúlyozta, ennek kapcsán elválik, mi lesz a vége, ha azonban korlátozások bevezetésére kerül sor, Moszkva komoly megtorló intézkedésekkel fog válaszolni – írta a TASS.

Az Euronews szerint az orosz turistákra kivetendő vízumtilalom ügye az uniós külügyminiszterek prágai találkozójának egyik központi témája volt, amelyet egyes keleti és skandináv tagállamok is támogatnak, azonban az általános tiltáshoz egybehangzó válaszra van szükség.

Az orosz média beszámolója szerint a szentpétervári hatóságok megpróbáltak hajléktalanokat toborozni a hadseregbe, akiket aztán Ukrajnába küldtek volna – vette észre a Newsweek. Ezt a Nocslezska nevű hajléktalanokkal foglalkozó jótékonysági szervezet is megerősítette.

Elmondásuk szerint a városi hatóságok emberei augusztus 17-én besétáltak hozzájuk és megpróbáltak beszélni a náluk meghúzódó hajléktalanokkal. A hatóságok még szórólapokat is adni akartak a hajléktalanoknak, amin a katonaság elérhetőségei vannak, ezt azonban a jótékonysági szervezet megakadályozta.

Tatjana Bazsenova, a jótékonysági szervezet szóvivője elmondta, hogy nem áll szándékukban segíteni a katonai toborzást, a Nocslezska nem áll készen arra, hogy közvetítő legyen, amelyről tájékoztatták is az illetékeseket.

Egy helyi orosz lap kiderítette, hogy ez egyébként nem a hatóság megrendelése volt, hanem csak a dolgozók egy csoportjának saját projektje, hogy információt gyűjtsenek arról, kiket lehet egyáltalán toborozni a fegyveres erőkhöz.

Nem tekinthető meglepőnek az ilyen jellegű hír, ugyanis Oroszország rohamtempóban veszti az embereket a fronton. Az ukrán bő 48 ezer orosz halottról számoltak be többször, ez azonban erősen inflált szám lehet – a valódi veszteségek azonban így is 15-20 ezer körül lehetnek.

Az orosz hadseregben hatalmas problémát jelent a morál hiánya és a korrupció is, a különböző beszámolók alapján egyértelműen látszik, hogy a Kremlen és a tábornokokon, parancsnokokon kívül senki nem akarja ezt a háborút.