Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A földgáz árának piacfüggetlen, hatósági korlátozását javasolja az Európai Bizottság a romló európai energiapiaci helyzet miatt – írta kedden a Handelsblatt című német üzleti lap egy belső bizottsági dokumentumra hivatkozva.

A Handelsblatt hírportálján közölt beszámoló szerint a brüsszeli bizottság szakértői két megoldást dolgoztak ki. Az egyik az Oroszországból származó import földgázra vonatkozik. Az elképzelés szerint az Oroszországra az Ukrajna ellen indított háború miatt kivetett szankciókhoz hasonlóan uniós jogszabályt kellene alkotni arról, hogy az EU tagállamai az orosz fél által megnevezett ártól függetlenül a saját, közösségi árazási rendszerüket követik, és semmi szín alatt nem fizetnek többet a rendszerben rögzített maximális árnál.

Így az EU „diktálná” a földgáz árát Moszkvának, és korlátozná az Ukrajna elleni háborúra fordítható bevételeit, kihasználva, hogy a szükséges infrastruktúra – vezetékek – hiányában Oroszország egyhamar nem tudja más piacokon értékesíteni az eredetileg az EU-nak szánt földgázt.

Azonban Moszkva ellenlépésként leállíthatja az EU-ba irányuló gázexportot. Ezért ez a megoldás csak akkor jöhet szóba, ha a tagállamok vállalják ezt a kockázatot, beletörődnek abba, hogy akár teljesen elapadhat az orosz forrás – írta a Handelsblatt, rámutatva, hogy eleve igen csekély mennyiség érkezik, mert Moszkva egyoldalúan felfüggesztette a legnagyobb kapacitású vezetékrendszer, az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 üzemeltetését.

Hozzátették: erről az „árplafon” megoldásról régóta tárgyalnak a tagállamok, de nem sikerült többséget szervezni mögé. Mindenekelőtt a német kormány húzódozott, mondván, hogy az EU nem adhat ürügyet a Kremlnek a földgázszállítások visszafogására.

Az Északi Áramlat leállításával ez az érv már nem érvényes – fejtette ki a Handelsblatt, hozzátéve: Berlinben nem számítanak arra, hogy az orosz fél újra üzembe helyezi a vezetékrendszert.

Az uniós javaslattevő és végrehajtó szerv elemzésében vázolt másik lehetséges megoldás az uniós piaci beavatkozás. Az elképzelés azon a megfigyelésen alapul, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben kialakult energiaválság előtt a földgáz nagykereskedelmi árát az EU teljes területén a hollandiai földgáztőzsde (TTF) határozta meg, az utóbbi hónapokban viszont jelentős regionális eltérések mutatkoznak.

Az eltérések alapján az EU-t két területre, egy zöld és egy vörös zónára kellene osztani. A zöld zónába kerülnének azok az országok, amelyekben alacsony a függőség az orosz földgázszállításoktól, és így a földgáz ára is viszonylag alacsony. A vörös zónába kerülnének az orosz szállításoktól erősen függő és a TTF-en kialakuló szintnél jóval magasabb árakkal küszködő országok.

A javaslat szerint a vörös zónában kellene korlátozni a földgáz árát egy rugalmas, a TTF-en végbemenő mozgásokhoz igazított rendszerrel, amely a maximális árat határozná meg. Ez mindig magasabb lenne, mint a tőzsdei ár, de nem emelkedhetne a végtelenségig, így egyszerre lehetne biztosítani az ellátást és csökkenteni az orosz földgázfüggőséggel küszködő országok terheit.

Ugyanakkor – tette hozzá a Handelsblatt – úgy tűnik, hogy a tanulmány szerzői sem teljesen elégedettek az elképzeléssel. Tanulmányukban azt írták, hogy az árképzési feltételek és az irányítás technikai részleteinek meghatározása „rendkívül összetett” feladat, és ez a bonyolultság a rendszerhez csatlakozó tagállamok számának emelkedésével együtt növekedne.

Azt is kiemelték, hogy „nagy kihívás” lenne biztosítani, hogy a földgáz ilyen erőteljes piaci beavatkozás mellett is eljusson oda, ahol a legnagyobb szükség van rá – idézte a Handelsblatt az energiaügyekért felelős tagállami miniszterek szombati tanácskozásának előkészítő munkálatai részeként készült elemzést, amelyről a Süddeutsche Zeitung című lap is beszámolt.

(MTI)

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértőiből álló delegáció személyesen látogatott el a jelenleg orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműbe, kedden pedig közzétették hivatalos jelentésüket az erőmű biztonsági helyzetéről.

A NAÜ jelentésében megosztotta, hogy az ENSZ nukleáris szakértői csoportja igen „közelről” volt szemtanúja a zaporizzsjai atomerőmű közelében történt lövéseknek, amikor személyesen látogattak el az erőműbe.

A szakértők első kézből is megvizsgálták az útburkolaton, a különböző épületek falain és ablakain, valamint az az erőmű reaktorblokkjait összekötő átjárón keletkezett károkat.

A jelentésben rámutattak, „a lövések hatással lehettek a biztonsággal kapcsolatos szerkezetekre, rendszerekre és alkatrészekre, és jelentős biztonsági kockázatokat, emberek halálát és személyi sérüléseket okozhattak”.

Rafael Grossi, a NAÜ vezetője hangsúlyozta, „noha a közelmúltbeli események egyelőre nem váltottak ki nukleáris vészhelyzetet, folyamatos veszélyt jelentenek a nukleáris biztonságra és védelemre, mivel a kritikus biztonsági funkciókat befolyásolhatták”.

Az Európai Bizottság a schengeni vízumok könnyített kiadását lehetővé tevő EU-orosz megállapodás teljes felfüggesztését javasolja, valamint azt, hogy ne ismerjék el az orosz hadsereg által megszállt ukrajnai területeken kiállított orosz útleveleket – jelentette be Ylva Johansson uniós belügyi biztos kedden Brüsszelben.

Ylva Johansson közölte: a vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztése válasz az Európai Unió biztonsági érdekeit és a tagállamok nemzetbiztonságát az ukrajnai háború miatt fenyegető fokozott kockázatokra.

Az orosz állampolgárok többé nem lesznek jogosultak az uniós beutazást megkönnyítő rendszer használatára, ehelyett hosszabb, drágább és nehezebb vízumkérelmezési eljárással kell szembesülniük – közölte az uniós biztos.

Az uniós beutazást kérelmező orosz állampolgárok esetében is az uniós vízumkódex általános szabályai lesznek érvényesek, amelyek szerint egyebek mellett a vízumdíj az eddigi 35 euróról 80 euróra emelkedik. A vízumkiadás határideje a kérelem beadásától számított 10-ről 15 napra hosszabbodik, de egyedi esetekben legfeljebb 45 napra is hosszabbítható, ha a kérelem további vizsgálatára van szükség.

Kiemelte: az EU továbbra is biztosítja a belépést a lényeges célból beutazó orosz vízumkérelmezők bizonyos kategóriái, köztük az uniós polgárok családtagjai, az újságírók, a másként gondolkodók és a civil társadalom képviselői számára.

Az Európai Bizottság emellett közös uniós megközelítést is javasolt az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken kiállított orosz útlevelek elismerésének elutasítására. A jogalkotási javaslat szerint ez minden tagállamra kötelező érvényű lenne.

Következő lépésként az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megvizsgálja a vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztésére vonatkozó javaslatot. Elfogadását követően a felfüggesztés az EU hivatalos lapjában való közzétételt követő második napon lép hatályba.

(MTI)