Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az uniós tagállamok nemzeti és uniós szinten is számos intézkedést hajtottak végre az energiaellátás biztosítására, az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül érkező orosz ellátás csökkentése ellenére Európa felkészült a télre – közölte Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Brüsszelben, a tagországok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását követően pénteken.

Kadri Simson közölte: az uniós tagországok szakminiszterei brüsszeli tanácskozásukon megbízták az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a nem gázüzemű áramtermelők bevételeinek korlátozására, ezzel is csökkentve a fogyasztók energiaköltségeit.

Arra kérték továbbá a brüsszeli testületet, javasoljon egyéb sürgősségi átmeneti intézkedéseket, beleértve a gázárak felső határát. Az Európai Bizottság kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének alkalmából mutatja be javaslatait – közölte. Az uniós biztos emlékeztetett, a tagországok korábban rendeletet fogadtak el a gáztárolók feltöltéséről és a tartalékok megosztásáról a szolidaritás szellemében. Megállapodtak abban is, hogy diverzifikálják az ellátási forrásokat, és elkötelezték magukat amellett, hogy ezen a télen 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást.

Kadri Simson jelezte: az EU föld alatti gáztározóit kapacitásuk 82,5 százalékáig már feltöltötték, jóval a gáztárolási rendeletben meghatározott november 1-jei határidő előtt. Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere azt mondta, a minisztereknek az ideiglenes sürgősségi intézkedésekre vonatkozó közös irányról sikerült megállapodniuk.

Elmondta, az energiaügyekért felelős miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásukon olyan lehetőségeket mérlegeltek, mint az importált gáz árplafonja, a villamosenergia-termelésre használt gáz maximálása, valamint a hőerőművek ideiglenes kivonása a jelenlegi uniós villamosenergia-ármegállapítási rendszerből. A bizottsági javaslatok között szerepelt a nem gáztüzelésű hőerőművekben előállított villamos energia árának korlátozása, valamint a folyamatos fizetőképesség (likviditás) biztosítása az energiakereskedők számára.

„Minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsünk állampolgárainknak és vállalkozásainknak, akik magas energiaárakkal kénytelenek szembenézni” – fogalmazott a cseh ipari és kereskedelmi miniszter.

(MTI)

A háború eddig csaknem 100 milliárd dollár fizikai kárt okozott Ukrajnában, az újjáépítés ennek három és félszeresébe, az ukrán éves hazai össztermék (GDP) másfélszeresébe kerülhet – derül ki a Világbank, az Európai Bizottság és az ukrán kormány Washingtonban nyilvánosságra hozott jelentéséből.

A dokumentum szerint az orosz invázió 97 milliárd dollár (mintegy 38 000 milliárd forint) kárt okozott Ukrajnában, az ország ezen felül további 252 milliárd dollár veszteséget szenvedett el gazdaságának és gyártóiparának megakadása, valamint a háborúhoz kapcsolódó egyéb kiadások miatt. A jelentés szerint a szegénységi arány a háború előtti 2 százalékról, 21 százalékra ugrott, miután az ukránok harmada kénytelen volt elmenekülni lakóhelyéről.

A Világbank számításai szerint Ukrajna teljes újjáépítésének költsége – június 1-jei adatok alapján – eléri a 349 milliárd dollárt (mintegy 136 000 milliárd forint), ami másfélszerese Ukrajna 2021-es, 200 milliárd dollárra becsült GDP-jének.

A legsürgősebb helyreállítási és újjáépítési munkák, mint iskolák és több, mint 500 kórház működőképessé tétele, 105 milliárd dollárt tennének ki. Emellett alapvető fontosságú, hogy a közelgő tél előtt lakhatóvá váljanak a megsérült lakások, helyreállítsák a fűtést és gázellátást – hangsúlyozza a jelentés, amely rámutat, hogy minden számítás előzetes, és a számok növekedhetnek, ahogy a háború folytatódik.

A Világbank Kelet-Európáért felelős regionális igazgatója, Arup Banerji hangsúlyozta, hogy Ukrajna 2023 egészében rá lesz szorulva a külső gazdasági segítségre, igaz az ukrán gazdaság visszaesését most kisebbre várják, mint korábban. Az ukrán gazdaság teljesítménye 2022-ben 30-35 százalékkal lehet alacsonyabb az egy évvel korábbinál, míg korábban a zuhanást 45 százalékra tették – mondta el az regionális igazgató.

A háborúval kapcsolatban megjegyezte, hogy a „háború menetében igazán drasztikus változás” állt be. Arup Banerji elmondta, hogy a jelentés megállapításait „nagyon erős” nemzetközi módszertanra alapozták, és ezt vehetik alapul a G7-csoport Ukrajna újjáépítéséről október végére Berlinbe tervezett konferenciáján is.

Az igazgató hozzátette, azt nem látja világosan, hogy az ukrán kormány számításai, melyek szerint a teljes gazdaság újjáépítése 750 milliárd dollárba kerülne, milyen módszertan alapján készültek. A Világbank április végén még 60 milliárd dollárra tette az ukrajnai háború okozta addigi anyagi károkat. David Malpass az intézmény elnöke egy konferencián akkor azt mondta, hogy a gazdasági károk ehhez hozzáadódnak, ahogy azt is megjegyezte, hogy a háború folytatása tovább növeli a veszteségeket.

(MTI)