Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ukrán csapatok folytatják az Oroszország által megszállt területek felszabadítását: szeptember eleje óta több mint háromezer négyzetkilométer került vissza Ukrajna ellenőrzése alá, Harkiv irányában pedig nemcsak dél és kelet, hanem észak felé is elkezdtek haladni, és már ötven kilométerre vannak az ukrán-orosz államhatártól – számolt be Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben  – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt írták, hogy Ukrajna több területet szabadított fel öt nap alatt, mint amennyit Oroszország április óta  összes művelete során elfoglalt. Megjegyezték, hogy az ukrán erők helyenként mintegy 70 kilométeres mélységig is áttörték az orosz vonalakat.     

„Az ukrán erők nagy valószínűséggel Harkiv megyében Izjum városát is elfoglalják a következő 48 órában, ha még nem tették meg. Izjum felszabadítása lesz Ukrajna legjelentősebb katonai eredménye a márciusi kijevi csata megnyerése óta” – fogalmaztak a független amerikai intézet elemzői. Kiemelték: Izjum visszafoglalása megakadályozhatja Oroszországot abban, hogy a donyecki régiótól északnyugatra előrenyomuljon az E40-es autópályán, amelyet az orosz hadsereg megpróbált felhasználni arra, hogy Szlovjanszk és Kramatorszk irányában az ukrán erők „hátába kerüljenek”. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a közösségi portálokon tudatta, hogy az ukrán erők felszabadítottak egy újabb kistelepülést, Cskalovszkét Harkiv megyében. „Ez mindenhol így lesz. Kiűzzük a betolakodókat minden ukrán városból és faluból” – tette hozzá az államfő, aki közzétett egy videófelvételt is arról, hogy felvonják az ukrán zászlót a településen.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz megszállók egy nap alatt 400 katonájukat, 33 páncélozott járművüket és 18 harckocsijukat veszítették el. A vezérkari összesítés szerint eddig 52 650 orosz katona halt meg Ukrajnában, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 242 orosz repülőgépet, 213 helikoptert, 2154 harckocsit, 4617 páncélozott járművet és 1263 tüzérségi fegyvert.

A vezérkar jelentésében azt is írta, hogy a veszteségek miatt az oroszok az ideiglenesen megszállt területeken a férfi lakosság erőszakos mozgósítását tervezik, ezért a férfiaknak tilos elhagyni a településeket. Herszonban átkutatták a város keleti részében lévő lakóövezet lakásait, amelyekből az Antonyivszkij híd látható.

Kahovka és Kozacke helyi lakosait az orosz hadsereg figyelmeztette, hogy ha az átkelőhelyekhez közelednek, tüzet nyitnak rájuk és agyonlövik őket – jelentette a vezérkar.

Hanna Zamazejeva, a Mikolajiv megyei tanács elnöke a Telegramon közölte, hogy az orosz erők támadást hajtottak végre a régióban Vozneszenszk település polgári létesítményei ellen, aminek következtében legalább két civil sérült meg.

Az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz rakétát Dnyipropetrovszk megye fölött – közölte a régió kormányzója. Ugyancsak orosz rakétát lőttek le a Cserkaszi megyei Umany fölött, a roncsok magánházakra zuhantak, de emberi sérülés nem történt – számolt be Ihor Taburec helyi kormányzó.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhotaom vállalat vasárnap a Telegramon közzétett közleményében a zaporizzsjai atomerőmű hatos számú energiablokkjának az ukrajnai villamos hálózatról történt lekapcsolását azzal magyarázta, hogy az elmúlt három napban a hatos blokk „sziget” üzemmódban üzemelt, vagyis csak az atomerőmű saját szükségleteit táplálta kritikusan alacsony energiaszinten, mivel a nukleáris létesítményt Ukrajna energiarendszerével összekötő valamennyi vonal megsérült az orosz bombázások miatt.

Az ukrán és az orosz oldal az atomerőmű és környéke lövetésével hetek óta egymást vádolja. Az Enerhoatom közleményében kifejtette, hogy szombat este, miután az egyik ilyen összekötő vonalat sikerült üzemképessé tenni, lehetővé vált az erőmű segédáramellátása Ukrajna energiarendszeréből. Ennek következtében született az a döntés, hogy lekapcsolják a hatos blokkot és áthelyezik a legbiztonságosabb állapotba, úgynevezett hidegleállásba.

„Az ukrán villamosenergia-rendszer és az erőmű közti összekötő vezetékek ismételt károsodása esetén, amelynek kockázata továbbra is magas, a nukleáris létesítmény saját szükségleteit dízelgenerátorok fogják ellátni, amelyeknek az élettartama viszont igencsak korlátozott” – figyelmeztetett a vállalat.    

Az erőmű utolsó működő blokkját helyi idő szerint 03.41-kor választották le az elektromos hálózatról. Még tartanak az előkészületek a lehűtésére és a hideg állapotba állításra – írta az Ukrajinszka Pravda az Enerhoatom közlése alapján. A hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 6-án a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kiadott egy jelentést az enerhodari látogatásáról, amelyben megerősítette, hogy Oroszország katonákat és haditechnikai felszerelést tart a zaporizzsjai atomerőmű területén. 

MTI

Az ok egyelőre nem ismert, ám a város kormányzója állítólag azt nyilatkozta, hogy az infrastruktúra elleni orosz támadás is szóba jöhet.

A Twitteren többen is beszámoltak a jelenségről, voltak, akik fotókkal is alátámasztották azt – köztük van Maria Avdeeva dezinformációs és biztonsági szakértő is, aki szerint az áramszünet azt jelenti, hogy a vízellátás sem működik, mert a szivattyúk sem kapnak áramot.

Harkivban az elmúlt napokban nagy volt a mozgás. Az ukrán erők vasárnap azt nyilatkozták, hogy mintegy 3000 négyzetkilométert foglaltak vissza az oroszoktól. Az ellentámadás fő iránya az ország északkeleti részén, Harkiv térségében van.

„Harkiv környékén nemcsak délen és keleten, hanem észak felé is megkezdődött az előrenyomulás. 50 kilométerre vagyunk a határtól „, áll Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok közösségi médiában tett nyilatkozatában.

Az ukrán erők már több mint negyven települést szabadítottak fel a harkivi régióban – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó vasárnap egy sajtónyilatkozatban, amelyet hivatalának sajtószolgálata is közzétett internetes oldalán. A tisztségviselő hozzáfűzte, hogy „valójában sokkal több a felszabadított település, csak ez az adat nem közölhető, tekintettel az ukrán hadsereg folyamatban lévő hadműveletének érdekeire”.

„Felszabadítottuk területeink jelentős részét a csuhujivi járásban, Kupjanszk és a Balaklija térségében. Egységeink benyomultak Kupjanszkba, az izjumi járás településeinek felszabadítása pedig folyamatban van. Összességében északi, északkeleti irányban fegyveres erőink tartják pozícióikat. Az ellenség folyamatosan próbálja támadni őket, megpróbál áttörni, mindenféle fegyverrel: légi csapásokkal, rakéta-sorozatvetőkkel, ágyútüzérséggel támad” – fejtette ki Szinyehubov.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zeleszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében még harminc visszafoglalt Harkiv megyei településről beszélt. A hírportál arra is emlékeztetett, hogy szombaton az orosz erők elhagyták Izjum városát és több települést a harkivi régióban.

Vadim Krohmal, Kupjanszk polgármestere egy tévéműsorban elmondta, hogy vasárnap délelőtt az orosz erők lőtték a városnak azt a felét, amely már teljesen ukrán ellenőrzés alá került. Elmagyarázta, hogy Kupjanszkot az Oszkil folyó két részre osztja. „Ma a jobb parton, ahol a város központja van, a helyzet nem könnyű, de már teljesen hadseregünk ellenőrzi. Ami a bal partot illeti, ott még vannak apró kérdések. A terület megtisztítása még tart” – fogalmazott a városvezető. Szavai szerint a város jobb partja ellen hajtottak végre támadást az orosz erők, és közvetlenül a civil lakosokra lőttek.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében megerősítette, hogy Harkiv megyében az orosz csapatok gyors tempóban hagyják el állásaikat, és az általuk megszállt területek mélyére vagy Oroszország területére „menekülnek”. A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy az oroszok a dél-ukrajnai Herszon megyében is több településnél visszavonultak. Független forrásból a harctéri jelentéseket nem lehet ellenőrizni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben egy francia lapnak kommentálta Emmanuel Macron francia elnök felhívását arra, hogy Kijev „tartsa nyitva” a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az ukrán diplomácia vezetője kijelentette: Putyinnal a tárgyalások legjobb színtere a csatatér.

„Macron elnöknek joga van eldönteni, kivel beszél. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a Putyinnal való megbeszélések legjobb helye a csatatér” – fogalmazott Kuleba. Szerinte az orosz elnökkel folytatott telefonos megbeszélések nem hoznak eredményt. „Nincs értelme, mert hazug, és azt hiszem, hogy Emmanuel Macron tudja ezt. Emlékszem, milyen rendkívüli erőfeszítéseket tett a háború előtt a konfliktus megelőzése érdekében. Semmi sem utal arra, hogy Putyin azóta meggondolta volna magát, vagy készen állna a tárgyalásokra” – fejtette ki az ukrán miniszter.

Kuleba ugyanakkor egyetértett a francia elnökkel abban, hogy  Ukrajna „a megfelelő időben” tárgyalások útján békét köthet Oroszországgal. „Bármely háború diplomáciával végződik. De még meg kell látnunk, milyen feltételekkel közelítjük meg ezt a pillanatot: győztesként vagy vesztesként, mert ez számít. Mi a győztes pozíciójában akarunk tárgyalóasztalhoz ülni, és ez a csatatéren dől el” – mondta.

(MTI)

Az ukrán hadsereg vesztesége a harkivi északi és mikolajivi-Krivij Rih-i déli frontszakaszon szeptember 6-10. között meghaladta a négyezer halottat és nyolcezer sebesültet – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy vasárnap a hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Harkiv megyében az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel támadott ukrán katonai célpontokat. Emellett a donyecki régióban, Krasznoarmijszk vasútállomásánál Iszkander rakéták mértek csapást kirakodás közben az ukrán 28. gépesített lövészdandárra. A RIA Novosztyi hírügynökség ukrán forrásokra hivatkozva azt írta, hogy vasárnap egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el.

Konasenkov szerint az orosz harcászati légierő, valamint tüzérségi és rakétacsapatok az elmúlt egy nap alatt nyolc ukrán vezetésipontra, 43 tüzérségi egységra, 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint két lőszerraktárra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy célfelderítő és -követő radarállomást Mikolajiv megyében. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, négy drónt, két Tocska-U ballisztikus és két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, valamint HIMARS  és Vilha sorozatvetők 12, valamint kilenc lövedékét.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 153 helikoptert, 1933 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4883 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 831 rakétasorozatvetőt, 3378 tüzérségi löveget és aknavetőt eszközt, valamint 5469 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.

Konasenkov azzal vádolta meg Kijevet, hogy az orosz fegyveres erők által „felszabadított” területen kialakult helyzet destabilizálása és a polgári lakosság szenvedésének fokozása érdekében folytatja az energetikai infrastruktúra szándékos támadását. Szeptember elseje óta a zaporizzsjai atomerőmű és Enerhodar város területét az ukrán erők 26 alkalommal vették tüzérségi tűz alá, létszer is megszakítva a város áramellátását.

A szakadár Donyecki Népköztársaság területén az ukrán tüzérség 22 áramellátó létesítményre mért ismételt csapásokat – mondta. Emlékeztetett rá, hogy szeptember 1-jén a Donyecki Szénenergetikai Vállalat három bányáját lőtték, ahol több tucat bányász rekedt a föld alatt az áramkimaradás miatt. Szombaton Donyeck Petrovszkij kerületben 19 transzformátor-állomás áramellátása szakadt meg ukrán belövések miatt, aminek következtében több mint 1600 polgári létesítmény maradt áram nélkül.

A helyi Moszkva-barát hatóságok vasárnap közölték, hogy éjjel leállították a zaporizzsjai atomerőmű utolsó, hatodik reaktorblokkját, arra hivatkozva, hogy a létesítmény vezetékeit ukrán tüzérségi csapások megrongálták. A létesítmény újraindításának feltételeként a támadások megszüntetését és a frontvonal eltávolodását nevezték meg.

Az erőművet dízelgenerátorokról látják el árammal. A helyi polgármesteri hivatal szerint Enerhodar áramellátását is alternatív forrásokból biztosítják.
Vasárnap Ukrajna több orosz és szakadár ellenőrzés alá került településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorában azt mondta, hogy Oroszország nem zárkózik el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, „azoknak viszont, aki elzárkóznak, meg kell érteniük, hogy minél jobban elhúzzák ezt a folyamatot, annál nehezebb lesz megállapodni”.

Lavrov azt állította, hogy a Nyugat azért igyekszik távol tartani az orosz küldöttségeket a nemzetközi tanácskozásoktól, mert „fél az egyenes párbeszédtől”. Elmondta, hogy az orosz küldöttség még mindig nem kapta meg az amerikai vízumokat ahhoz, hogy rész vehessen az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő 77. ülésszakán. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint szombaton Az ihlet percei című előadással megkezdte 145. évadját a Mariupoli Drámaszínház. Mivel a színház épülete a háborúban erősen megrongálódott, az előadást egy másik helyszínen tartották meg. Az első előadást az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros náci megszállás alól való felszabadulásának  szentelték.

(MTI)