Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.09.13 - 20:42
Ismét lecsapott az orosz légierő, több mint 800 ukránnal és zsoldossal végeztek

Jelentős veszteséget okozott az orosz légierő Ukrajnában, rengeteg ukrán halt meg rövid időn belül.

Több mint 800 embert, köztük „zsoldosokat” veszített az ukrán hadsereg az orosz légierőnek az ország több pontján végrehajtott csapásai következtében – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a csapások a donyecki régióban a 95. ejtőernyős rohamdandárt érték Szlovjanszknál és Konsztantinivkánál, a 115. gépesített dandárt Artemivszknél és az 53. gépesített dandárt Kurdjumivkánál, Mikolajiv megyében a 35. tengerészgyalogos dandárt Bereznahuvate közelében, az 57. gépesített lövészdandárt pedig Murahivkánál, Zaporizzsja megyében a 128. hegyi rohamdandárt Balabine közelében, valamint a 14. gépesített dandárt Harkiv közelében.

A szóvivő szerint az orosz harcászati légierő gépei, rakéta- és tüzérségi erők egy nap alatt 12 vezetési pontot, 47 tüzérségi egységet, 152 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt támadtak. Az orosz légierő a Mikolajiv megyei Ocsakivnál egy ukrán Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig összesen hat drónt, valamint hét sorozatvető-rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 154 helikoptert, 1944 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4900 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 834 rakétasorozatvetőt, 3385 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5506 katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese kedden a Pervij Kanal tévécsatornán hírszerzési forrásokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadvezetés megkezdte a donyecki régióban lévő Artemivszk (Bahmut) kiürítésének előkészítését, és a nyugatabbra fekvő Csasziv Jarba telepíti át vezetési pontjait.

Marocsko azt is állította, hogy „NATO-egyenruhát” viselő külföldi tisztek érkeztek Kramatorszkba, a Donyec-medencében harcoló ukrán erők főhadiszállására. „Hírszerző szerveink külföldi tisztek érkezését észlelték. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem kiképzőkről vagy zsoldosokról van szó, hanem pontosan tisztekről, hiszen rendfokozati és karjelzéseik vannak” – mondta, hozzátéve, hogy „ezek az emberek nem bujkálnak” és hogy „minden álarcot ledobtak”.

Beszámolója szerint a rádiólehallgatások angolul és NATO-tagokká vált volt szovjetköztársaságok nyelvén tett üzenetváltásokat rögzítettek. Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy azoknak az ukrán oldalon harcoló erőknek soraiban, amelyek sikertelen kísérletet tettek Szvjatohirszk visszafoglalására, több a lengyel „zsoldos”, mint az ukrán. Közölte, hogy a köztársaságban korábban foglyul ejtett „zsoldosokat” gyakorlatilag cserben hagyta a hazájuk, senki sem jelentkezett a megsegítésükre.

Pusilin azt állította, hogy éjjel Limannál ukrán diverzáns csoportok tettek sikertelen kísérletet a városba való bejutásra. Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát vezetésének helyettes vezetője valótlannak nevezte azt az ukrán állítást, hogy az orosz erők elvesztették az ellenőrzést Kiszelivka község felett.

Herszonban kedden működésbe lépett a légvédelem. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint legkevesebb 15 robbanás hallatszott a helyszínen. A helyi hatóságok szerint több, szakadár és orosz ellenőrzés alá került települést ért ukrán tüzérségi támadás. A szakadár Luhanszki Népköztársaságban lévő Liszicsanszk belvárosában négy HIMARS-rakéta csapódott be, aminek következtében két civil életét vesztette, egy pedig megsebesült. A donyecki régióra a front ukrán oldaláról délután másfél óra alatt 45 lövedéket lőttek ki, miután hétfőn negyvenszer nyitottak rá tüzet. Donyeck városban egy férfi Lepesztok típusú ukrán taposóaknára lépett. A Zaporizzsja megyei Melitopolban megszakadt a internet- és a mobilszolgáltatás.

Herszonban hétfőn robbantásos merényletet követtek el Tatyjana Tomilina, a helyi állami egyetem rektora ellen egy emeletes ház lépcsőházában. Tomilinát keddi bejelentés szerint Oroszországba küldik kezelésre. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hazaárulás címén őrizetbe vette egy repülőgyár műszaki ellenőrét, akit azzal vádolt meg, hogy harci gépek szigorúan titkosnak minősített tervrajzáról mobiltelefonnal készített felvételeket küldött el egy ukrán állampolgárnak, aki egy odesszai repülőgépgyár alkalmazottja. A gyanúsítottat a kedden kiadott tájékoztatás szerint Moszkva megyében fogták el.

(MTI)

Tovább
2022.09.13 - 20:15
Egyre forróbbá válik a talaj Putyin lába alatt

Már az orosz nép sem igazán hiszi el az átcsoportosításról szóló híreket, és egyre nehezebben meggyőzhetők a háború folytatásával kapcsolatban.

A New York Times beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai pozíciója is megrendült, miután Oroszország elfoglalt területeinek nagy részét elvesztette az ukrán ellentámadás után, és védekezésbe vonult.

A lap elemzése szerint egyre több ember vonja kétségbe az elnök képességeit és hatalmát, mint ahogy az a kép is sokat homályosult, amit Putyin az elmúlt 20 évben festett magáról, rámutatva, hogy az orosz hadsereg az utóbbi időben egymás után vonult vissza az északkelet-ukrajnai területekről, például a több hónapja megszállt Harkivból.

Az orosz állami tv ugyan dicséri katonáinak hősiességét, és egy erőátcsoportosítási művelet részeként adja elő a visszavonulást, mindezt nem sokan hiszik el, sőt még a háború támogatói körében is nyílt elégedetlenséget váltott ki a lépés.

A hat hónapja húzódó háborúban Ukrajna a Nyugat támogatásával egyre nagyobb lendületet kap, miközben a Putyinra nehezedő nyomás elkerülhetetlenül növekszik, mivel az orosz nép nem hajlandó további áldozatokat elviselni.

Az állami műsorszolgáltatón és közösségi médián keresztül mindent megtesznek az oroszok annak érdekében, hogy kicsalogassák a háborút támogató hangokat, azonban ahogy a háborús helyzet kedvezőtlenné válik, és az orosz uralkodó osztályon belüli káosz súlyosbodik, egyre többekben merül fel a kérdés, hogy az orosz hadsereg jelenlegi erejével mennyire lesz képes elrettenteni Ukrajnát.

Még a csecsen autonóm köztársaság vezetője, Ramzan Kadirov, Putyin erős támogatója is bírálta az orosz csapatok közelmúltbeli kivonását Harkivból, mondván: „Egyértelmű, hogy hibát követtek el”. Szergej Markov Putyin-párti politikai szószóló is azt mondta: „Elveszítjük az irányítást a politikai folyamat felett néhány olyan hiba miatt, amiről nem tudunk.”

Szakértők hozzátették, hogy a múlt heti éles fordulat miatt most már elég nehéz meggyőzni az orosz népet olyan üzenetekkel, mint „az orosz hadsereg legyőzhetetlen”, „Ukrajna korrupt gyáva” és „Putyin briliáns geopolitikai stratéga”.

Putyin ráadásul épp az elmúlt héten nyilatkozta, hogy Oroszország semmit sem veszített a háborúban, ám ez szöges ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy az orosz katonák halálos áldozatainak számát több tízezerre becsülik.

Tovább
2022.09.13 - 18:58
A finn miniszterelnök hisz benne, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, de ehhez még több szankció kell

Sanna Marin beszédében hangsúlyozta, minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása.

Minden lehetséges eszközzel és formában támogatni kell Ukrajnát, és még több szankciót kell kivetni Oroszországra – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.

Sanna Marin beszédében hangsúlyozta, minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása.

„A támogatásunkkal Ukrajna meg foga nyerni, szívünkben már meg is nyerte a háborút” – fogalmazott.

Kijelentette: Oroszország az energiaellátást zsarolásra használja, és meg akarja osztani az uniós egységet. Ezzel szemben Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszország magára maradt, az Európai Unió pedig egységesebb, mint valaha. Oroszország saját gazdaságát és jövőjét teszi tönkre – húzta alá.

A finn miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a szankciók érezhetők legyenek az oroszok mindennapi életében, ugyanis – mint mondta – nem elfogadható, hogy amíg ukrán állampolgárok halnak meg, addig az orosz állampolgárok szabadon utazhatnak.

Hangsúlyozta: Ukrajna jövője az Európai Unión belül van. Meg kell nyitni az unió kapuit minden olyan európai ország ellőtt, amely magáénak vallja az európai értékeket, és hajlandó a szükséges reformok végrehajtására.

Kijelentette: Európában az országok maguk dönthetnek a világban elfoglalt helyükről, Oroszország azonban az országok ezen jogát vitatja. Az orosz agresszió nyomán Finnország és Svédország bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz. A két ország tagságával a katonai szövetség még erősebbé válik, és fokozza a védelmet az egész észak-európai térségben – szögezte le.

Sanna Marin kiemelte: az energiaellátási láncok nem lehetnek kiszolgáltatva külföldi hatalmaknak vagy unión kívüli országoknak. A legfontosabb infrastruktúráknak európai kézben kell maradniuk. Ez nemcsak energiabiztonsági kérdés, hanem a társadalom működőképességének és biztonságának is a garanciája – mondta.

Végezetül azt mondta: az európai állampolgárok nem intézményi választásokat szeretnének, hanem reformokat. Ez azt is jelenti, hogy növelni kell a minősített többségi szavazások arányát – tette hozzá a finn kormányfő.

Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: meg kellene állítani az európai gazdaság mélyrepülését, ugyanis minden uniós állampolgár már most a bőrén érzi az elrontott szankciós politika hatását a rezsiszámlától az élelmiszerárakig. Ha az unió ezen az úton marad, akkor visszatér a recesszió és nőni fog a munkanélküliség – figyelmeztetett.

„A számok világosan mutatják, hogy az oroszok elleni szankciók többet ártanak nekünk, európaiaknak, mint magának az agresszornak. E téren teljes irányváltásra van szükség” – jelentette ki.

A képviselő hangsúlyozta: a gázárplafonra vonatkozó javaslat egyértelműen aláásná az ellátásbiztonságot. Az ársapka hatására leállna az orosz gázbehozatal, s a tengeri kijárattal nem rendelkező Közép-Európa azt a többieknél hatványozottabban sínylené meg.

Győri Enikő egyek mellett abban kérte a finn miniszterelnök együttműködését, hogy az ideológia ne keveredjen a szakmai kérdésekkel. A „mindenfajta szerződéses alapot nélkülöző föderalista álmok kergetése” helyett vissza kell hozni a tagállamok közötti jóhiszemű, egymást kölcsönös tiszteletben tartó politika kultúráját – mondta.

„Kérem, legyen partner abban, hogy abbamaradjon a kioktatósdi. Így véget vethetnénk a parttalan jogállamisági vitáknak is” – mondta.

Az ideológiai különbségeket le kell választani az uniós pénzek folyósításáról szóló tárgyalásokról. Ezáltal a magyarok végre hozzájuthatnának az őket megillető forrásokhoz – tette hozzá Győri Enikő.

(MTI)

Tovább
2022.09.13 - 15:59
Dmitrij Peszkov: nincs napirenden a teljes mozgósítás Oroszországban

Az Állami Duma képviselője, Mihail Szeremet úgy vélekedett, hogy Oroszországnak teljes mozgósítást kellene hirdetnie az ukrajnai „különleges művelet céljainak elérése érdekében” – írta az orosz TASZSZ hírügynökség.

A háború kapcsán több orosz katonai vezető is hasonló álláspontot képvisel, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azonban rövidre zárta a találgatásokat, és válaszolt a mozgósítást firtató kérdésekre.

Peszkov arra a kérdésre, hogy fontolgatják-e a mozgósítást, azt válaszolta, hogy az jelenleg „nincs napirenden”. A szóvivő kiemelte, hogy az oroszok továbbra is támogatják Vlagyimir Putyint – amivel az elmúlt napok sikeres ukrán támadásaira, illetve az ezzel kapcsolatos ellenvéleményekre reagált.

2022.09.13 - 15:57
Ukrajna: az orosz hírszerzők és katonai parancsnokok menekülnek a Krímről

Az ukrán hírszerzés keddi közlése szerint az orosz hírszerzők és a katonai parancsnokok menekülnek a 2014-ben annektált Krím-félszigetről.

Az ukrán hírszerzés kedden jelentette be, hogy az oroszok által megszállt Krím és Dél-Ukrajna területein az orosz megbízottak, hírszerző tisztek, valamint katonai parancsnokok megkezdték az evakuálást.

Közlésük szerint az oroszok „sürgősen áttelepítik családjaikat” vissza, Oroszország területére, megjegyezve, hogy információik szerint az orosz állampolgárok „titokban megpróbálják eladni otthonaikat a félszigeten, és igyekeznek sürgősen evakuálni hozzátartozóikat” a Krímről.

A Guardian beszámolója szerint az ukránok által nemrég visszafoglalt Harkov területén az ukrán hatóságok olyan holttestekre bukkantak, melyeken kínzás nyomait fedezték fel. Közlésük szerint a holttestek kísértetiesen hasonlóak voltak, mint a Bucsában és Irpinyben felfedezett tömegsírokba eltemetett civileké.

Noha az ukrán főügyész még vizsgálódik, a gyanú szerint ismételten orosz katonák követhettek el háborús bűncselekményeket, a főügyész szerint ugyanis a korábbiakhoz hasonló módon az általuk megszállt területeken civileket kínoztak és gyilkoltak meg az orosz erők.

Tovább