Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Politico pénteki beszámolója alapján az ukrán tisztviselők továbbra is Patriot légvédelmi rendszerekért és F-16-os vadászgépekért lobbiznak „a színfalak mögött”, valamint hosszútávú finanszírozási megállapodásokról tárgyalnak az USA-ban, hogy elérjék a céljaikat.

Bár a háború kirobbanása óta Ukrajna nyíltan nagy teljesítményű fegyvereket kért az Egyesült Államoktól, mostanra eléggé „elcsendesedtek” ilyen szempontból, aminek az az oka, hogy néhány tanácsadó aggodalmát fejezte ki ennek kapcsán.

A közlemény szerint attól tartottak, hogy a nagy teljesítményű fegyverekre vonatkozó kérések elterelik a figyelmet Kijev fontosabb harctéri szükségleteiről, vagy pedig összezavarják a szilárdan megfogalmazott üzenetük lényegét – derül ki a New York Post cikkéből.

Amikor az orosz csapatok a múlt hét folyamán visszavonultak Kelet-Ukrajna egyes részeiről, köztük a kulcsfontosságú orosz ellátási csomópontokról, Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója még viccelődni is kezdett a hátrahagyott fegyverraktárakról.

Az idősebb rabok ugyanis nem tartják elképzelhetetlennek, hogy amennyiben annyira rosszul alakul az invázió Oroszországnak, hogy az ukránok az ellentámadással átlépik az orosz nemzetközi határt, hasonló eseményre kerülhet sor.

Ez a terv az idősebb rabok szerint titkosan kiosztott papírokon is megjelent már a börtönőrök körében és a rabok biztosak benne, hogy ez a muszlim vallású rabokat sokkal súlyosabban fogja érinteni, már csak azért is, mert 2018 óta különösen nagy számban tartóztattak le muszlimokat szélsőségesség vádjával.

Fontos leszögezni, hogy ez csak egy pletyka és nem lehet megerősíteni, viszont megfelelően reflektálná a szovjet és orosz börtönök valóságát, a muszlim kontra nem muszlim bebörtönzöttek arányát. Ez pedig akár társadalmi szinten is jelentős konfliktushoz vezethet az oroszok és muszlimok között.

A pletyka ráadásul az Utrokavkaz hírportálon jelent meg, amely egy kifejezetten észak-kaukázusi muszlimoknak (Dagesztán, Ingusföld, Csecsenföld) szóló oldal. A szerző, Salman Sever pedig egy iszlám vallásra átállt orosz, aki a „Zindanisztán” nevű projektet viszi – amely leginkább „Börtönország” névre fordítható le.

Sever egyértelmű céljának tűzte ki, hogy segítséget biztosítson a muszlim raboknak, hogy a vallásuknak megfelelő étkeztetésben részesüljenek. Sever ezen felül azért is küzd évek óta, hogy a muszlim rabokat ne különböztessék meg pusztán vallásuk miatt.

Sever állítása szerint az orosz hatóságok keményen le akarnak velük számolni, több társát már kiutasították az országból. A muszlim férfi úgy véli, az orosz börtönhatóságok rettegnek attól, hogy a muszlim rabok esetlegesen érdekképviseletbe szerveződhetnek és ebből fakadóan tudják a jogaikat képviselni.

Sever szerint jelenleg az orosz börtönökben két fő erő van: a börtönőrök és az átlagbűnözők, akik segítenek a börtönőröknek. A Zindanisztán projekt elsősorban azt tűzte ki célul, hogy egy harmadik oszlopot hozzon létre, amely megerősíti a muszlim rabok pozícióját, mint az amerikai börtönökben történt.

Ez főként egyébként a sima börtönökre és nem a börtöntáborokra vonatkozik, mert az utóbbiakba nem merik küldeni a rabokat – ennek oka, hogy tartanak az orosz tisztviselők attól, hogy ott tudják majd terjeszteni az iszlám vallást.

Ez a helyzet pedig nagy feszültségekhez vezetett: az Ukrajna elleni invázió pedig azt eredményezheti, hogy akár szabadon engedhetik az orosz rabok egy részét, a muszlimokat pedig vagy bent hagyják, vagy egyenesen „tűzparancsot” adhatnak ki rájuk.

Sir Tony Radakin admirális, brit vezérkari főnök úgy fogalmazott, Vlagyimir Putyin „minden katonai stratégiai célkitűzésében kudarcot vall”, s úgy látja, a konfliktus valószínűleg „még sokáig fog húzódni”, annak ellenére is, hogy az ukrán fegyveres erők a közelmúltban látványos sikereket értek el.

Az orosz-ukrán háború kapcsán a BBC-nek nyilatkozva Radakin emlékeztetett, az Egyesült Királyság már a legelején azt mondta, hogy „ez egy stratégiai hiba volt Putyin részéről” márpedig „a stratégiai hibák stratégiai következményekkel járnak” – számolt be a Guardian.

Közlése szerint ebben az esetben pedig egy stratégiai hibáról van szó, meglátása szerint ugyanis az orosz elnök minden célkitűzésében kudarcot vallott, ugyanis nem tudta „leigázni Ukrajnát”, hangsúlyozva, hogy „ez nem is fog megtörténni”.

Rámutatott, az orosz elnök át akarta venni az ellenőrzést az ukrán főváros felett, ám ez a terv meghiúsult. Hangsúlyozta, „láttuk, hogy meg akarta gyengíteni a NATO-t”, ám „a NATO most sokkal erősebb”, ráadásul Finnország és Svédország is csatlakozott a katonai szövetséghez.

Az admirális kiemelte, Putyin „meg akarja törni a nemzetközi elszántságot”, ám meglátása szerint ebben sem ért el sikereket, ugyanis „míg ő nyomás alatt van, az ő problémái egyre csak növekednek”. Végezetül megjegyezte, Putyinnak „mindig is problémái voltak a felszereléssel, amivel rendelkezik, nincs elég embere”.