Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Andrej Percev orosz politikai elemző a Ridl hírportálra írt véleménycikkében fejtette ki, hogy bár maga Vlagyimir Putyin is kétségeket fejezett ki annak kapcsán, hogy a politológia különálló tudománynak tekinthető-e, fontos szerepük lehet a rezsimben.

Szergej Kirijenko, a Kreml politikai blokkjának vezetője ugyanis egy új csoportnyi „átpolitizált” politológust akar kinevelni, akik később a rezsim propagandistáivá válhatnak – véli Kirijenko, amit a Kommersant cikke is alátámaszt.

Percev szerint Kirijenko nagyon nem örül annak, amely jelenleg az orosz állami televíziókban zajlik, hogy a beszélgetős műsorok résztvevői véleményeket ütköztetnek kulcsfontosságú ügyekben, egységes véleményeket akar látni az ilyen kérdésekben.

Kirijenko éppen ezért találta ki, hogy „szakértőket” fog kinevelni, akik egységesen értelmeznek bizonyos eseményeket, amelyek ugyanahhoz a narratívához vezetnek – éppen úgy, mint a marxista-leninista ideológus a szovjet időkben.

Percev szerint azonban a szovjet idők során is rendkívül szürkék és népszerűtlenek voltak ezek az ideológusok, így nem látja azt, hogy az új generáció, amely orosz nacionalizmust népszerűsítene, pozitívabb reakciót váltana ki az internet korában.

A szakértő szerint azonban Kirijenko egyértelművé tette, hogy ezt véghez akarja vinni és ez esetben nem érdekli, hogy a nagyközönséget nem érdekli, ugyanis egyetlen személy igényét akarja kielégíteni – ez pedig nem más, mint Vlagyimir Putyin.

Vlagyimir Putyin ugyanis nagy rajongója annak az álláspontnak, hogy a Nyugat támadást indított Oroszország és az orosz értékek ellen, és egyedül tartják életben a konzervatív kultúrát – ezt pedig Kirijenko és vallja.

Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a „Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban”, valamint Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról – közölte kedden a két délkelet-ukrajnai szakadár és az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai régió kormányzata.

A „Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság” társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Kedden hasonló kezdeményezést tettek a dél-ukrajnai Herszon megyében is, és ugyanezen a napon a zaporizzsjai Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom egy melitopoli lakossági fórumon ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy a népszavazás pozitív eredménye esetén az entitás gyorsított eljárással válhasson az Oroszországi Föderáció jogalanyává. Pusilin szerint az „újraegyesülést”, amely szerinte „a történelmi igazságosság helyreállítását” jelenti, „sok millió orosz várja”.

Hasonló folyamodványt helyezett kilátásba Vlagyimir Szaldo, az orosz megszállás alá került Herszon megye katonai és polgári adminisztrációjának vezetője is, aki bejelentette, hogy a régióban önkéntes zászlóaljakat fognak alakítani az Ukrajna ellen indított „különleges hadművelet” támogatására.

„A tartós béke, a rend fenntartása és a stabil jövő biztosítása a gyerekeink számára csakis az Oroszországi Föderációval együtt lehetséges” – mondta Szaldo.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke kijelentette, hogy ha a Donyec-medence régiói „közvetlen akaratnyilvánításukon” úgy döntenek, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, akkor az orosz parlament támogatni fogja ebben őket.

Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára azt mondta, hogy „egy tisztességes és nyílt referendum” szerinte egyszer s mindenkorra rögzítené de jure azt, ami de facto már megvalósult: a Donyec-medence és a „felszabadított területek” Oroszországhoz tartoznak.

A RIA Novosztyi hírügynökség kedden közölte a Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Tanulmányok Intézetének (RIPSI) felmérését, amely szerint a „Donyecki Népköztársaságban” a lakosok 94, a „Luhanszki Népköztársaságban” 93, Zaporizzsja megyében 87, Herszon megyében pedig 80 százaléka kész arra, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazzon.

Az Ukrajnában maradást a válaszadók 1-2 százaléka, a luhanszki régióban pedig 0 százalék támogatja a felmérés szerint. A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezerfős mintán.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

(MTI)

A The Washington Post beszámolója alapján az ukránok ellentámadása azt jelzi, hogy megkezdték a saját területeik visszavételét, amely által a viszonylag „statikus kimerítő háborút robbanékonyan kinetikus visszahódítássá változtatták”.

Ám ahhoz, hogy ebben az új szakaszban sikerrel járjanak, több kell, mint a meglévő tarackok és HIMARS rakétavetők, ugyanis sokkal inkább van szükségük a piacon kapható legújabb, leggyorsabb harckocsikra és páncélozott járművekre.

Ezekkel a katonai eszközökkel jóval gyorsabban szabadíthatnák fel az ukrán városokat és településeket, mint ahogy az oroszok reagálni tudnának, s itt jön a képbe Németország: rengeteg első osztályú harckocsijuk van, mégpedig a Leopardok.

Azonban Kijev hiába kéri őket március óta folyamatosan, a mindig is tartózkodó Berlin újra és újra nemet mondott, Olaf Scholz kancellár hivatalos kifogása pedig az, hogy Németország nem tud és nem is akar olyasmit tenni, amelyet előtte nem egyeztetett a NATO-val és az EU-ban lévő szövetségeseivel.

Ezzel szemben az USA, az Egyesült Királyság, Lengyelország és más szövetségesek jóval készségesebbek voltak az ukránoknak nyújtott segítségükkel, mint Németország, miközben mindannyian azt szeretnék, hogy Berlin többet tegyen, elsősorban a Leopard harckocsik leszállításával.

Csak akkor lesz béke, ha az oroszok által elfoglalt területek visszakerülnek Ukrajna fennhatósága alá – hangsúlyozta Recep Tayyip Erdogan török elnök egy, a PBS NewsHour című amerikai esti televíziós hírműsorban helyi idő szerint hétfő este megjelent interjúban.

Erdogan elmondta: Üzbegisztánban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Az volt a benyomásom, hogy kész mihamarabb véget vetni ennek az egésznek” – jegyezte meg a török elnök, aláhúzva, hogy semmi sem igazolhatja az inváziót.

Erdogan jelezte: 2014, azaz a Krím félsziget orosz annektálása óta kéri Putyintól, hogy adja vissza a területet jog szerinti tulajdonosának.A török elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a felek közötti megállapodást csak pártatlanul lehet segíteni.

„Egyetlen vezetőt sem veszünk védelmünkbe, ehelyett olyan megoldást keresünk, amellyel mindegyik fél jól jár” – húzta alá.

Erdogan rámutatott: Törökország ennek szellemében segített a fekete-tengeri gabonaexport újraindításában, valamint egy kétszáz főt érintő orosz-ukrán fogolycsere-megállapodás nyélbe ütésében. A török elnök jelenleg az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán vesz részt New Yorkban.

(MTI)

Az ukrán fegyveres erők megsemmisítették az oroszok bázisát a luhanszki régióban lévő megszállt Kagyijivkában, valamint semlegesítették az orosz katonákat és hadi felszerelést a novoajdari erdőgazdaság területén – közölte Szerhij Hajdaj megyei kormányzó hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Hozzátette, hogy az orosz bázis a kagyijivkai kultúrházban volt. A megsemmisített létesítményről fotót is közzétett. Az Ukrajinszka Prada hírportál emlékeztetett arra, hogy augusztus végén az ukrán erők arról számoltak be: mintegy kétszáz orosz ejtőernyőst likvidáltak azzal, hogy csapást mértek egy kagyijivkai szállodában létesített bázisukra.

Az ukrán katonai hírszerzés hétfőn jelentette, hogy információi szerint Luhanszk megyében az oroszoknak nem sikerül kényszerrel mozgósítaniuk a helybeli férfiakat. Adataik szerint ötszáz embert próbáltak az idén megszállt Szeverodoneck városban mozgósítani, de tervük kudarcba fulladt.

A déli Herszon megyében is próbálnak férfiakat toborozni az úgynevezett „népi milíciába”. A szakadár Donyec-medencei területeken nevezik így az orosz irányítás alatt helyiekből létrehozott fegyveres alakulatokat. Nemrég Mirne faluban rendeztek a megszálló hatóságok lakossági fórumot, ahol elmondták, hogy a „népi milíciába” belépésnek nem feltétele a megfelelő iskolai végzettség, életkor, fizikai és erkölcsi állapot sem.

Az Ukrajinszka Pravda kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy az orosz erők hétfőre virradó éjjel Donyeck megyében rakétacsapást mértek Kramatorszkra és Toreckre, Csasziv Jar települést pedig tüzérséggel támadták. Az elmúlt napban három civil lakos vesztette életét és 11-en sebesültek meg.

Hétfőn déltájban az oroszok tüzérsége a Dnyipropetrovszk megyei Zelenodolszk térségét lőtte, az eddigi információk szerint egy 58 éves nő sebesült meg – közölte Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó. Hozzátette, hogy a nő az úton kerékpározott, és a lövedékek mellette csapódtak be.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) arról adott hírt, hogy munkatársai a nemrég felszabadított Harkiv megyei Balaklija peremvidékén felfedeztek egy orosz tartalék parancsnoki állást, amelyet egy lakóházban rendeztek be. Közlésük szerint a ház pincéjében egy teljes lőszerarzenált találtak elrejtve. Többtucatnyi lőszerdobozt foglaltak le, köztük különféle kaliberű ágyúkhoz és tankokhoz való lövedékeket, aknákat, gránátokat és hajtótölteteket. Lefoglaltak két gyalogsági harcjárművet is lőszerekkel.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is lövik a frontvonal menti településeket a régióban. Kupjanszkban egy 11 éves fiú, a csuhujivi járásban pedig egy 65 éves nő került sebesülésekkel kórházba. A beszámoló szerint az ukrán hadsereg által felszabadított területeken az elmúlt napban hatan sebesültek meg aknarobbanás következtében.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország négyszáz, büntetésüket töltő embert küldött Tambov városából, hogy megerősítse csapatait Ukrajnában. Az elmúlt napban az orosz erők három rakéta- és 22 légicsapást hajtottak végre, több mint 90 támadást többféle kilövő rakétarendszerből. Több mint harminc település infrastruktúrája szenvedett kárt – írta a vezérkar.

Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn újabb haditanácsot hívott össze. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint a megbeszélés résztvevői meghallgatták a hadműveleti területek parancsnokainak beszámolóit a fronton kialakult helyzetről, és részletesen megvitatták a védelmi erők akciótervét az ukrán területek felszabadításáról.

Emellett szóba került az ukrán államhatár biztonságának szavatolása. A haditanács ellenőrzése alatt marad az ukrán hadsereg logisztikája, különös tekintettel a szükséges fegyverekkel és lőszerekkel való ellátásra. A résztvevők külön kiemelték a hadsereg felkészítését a téli időszakra.

Ezzel összefüggésben megvizsgálták a katonák téli egyenruhával, lábbelivel és fűtőberendezéssel való ellátásának kérdéseit – írta közleményében az elnöki iroda. Az ukrajnai McDonalds gyorsétteremlánc sajtóosztályának vezetője a Facebookon közölte, hogy keddtől elkezdik fokozatosan kinyitni éttermeiket Ukrajnában. Elsőként kedden három kijevi éttermet nyitnak meg, amelyek egyelőre még csak házhozszállítást vállalnak, vendégeket októbertől fognak fogadni.

(MTI)