Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a két délkelet-ukrajnai szakadár és az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai régió „kormányzata” kedden közölte, hogy szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a “Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban”, valamint Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója kedden erre reagálva „a szuverenitás és integritás nemzetközi rendszert alátámasztó elveinek megsértésének” minősítette a Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában bejelentett „népszavazásokat”.

Az Egyesült Államok kedden „látszat-akciónak” nevezte és ítélte el az Oroszország által tervezett és kedden bejelentett „népszavazásokat”, melyeknek célja, hogy a jelenleg orosz megszállás alatt álló ukrán területeket Oroszország a Krím 2014-es annektálásához hasonlóan bekebelezze.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója úgy fogalmazott, „ezen ‘népszavazások’ sértik a szuverenitás és a területi integritás elveit, melyek a nemzetközi rendszer alapját képezik”, leszögezve, hogy amennyiben az annexió megtörténik, úgy az Egyesült Államok „soha nem fogja elismerni Oroszország igényeit Ukrajna bármely állítólagosan elcsatolt részére”.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a két délkelet-ukrajnai szakadár és az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai régió „kormányzata” kedden közölte, hogy szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a “Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban”, valamint Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Mint ismert, Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ egyöntetűen elítélte az annexiót.

Annak ellenére, hogy a Krím annektálása kapcsán még a török elnök is meglepő kijelentést tett, nevezetesen, hogy már annak annektálása óta kéri Putyint, hogy adja vissza a területet jogos tulajdonosának, Ukrajnának, Putyin mindenáron meg akarja tartani a „népszavazást”, amit a nemzetközi közösség egyáltalán nem néz jó szemmel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden nyíltan elítélte az oroszbarát szakadárok kezdeményezését a „népszavazások” megtartására vonatkozóan, s figyelmeztetett, ezek a „népszavazások” a Kreml által indított háború további eszkalációját jelentik.

A Twitteren közzétett bejegyzésében a NATO-főtitkár úgy fogalmazott:

Inozemcev megfogalmazása szerint a nyugati elemzőket lenyűgözték a múlt orosz katonai győzelmei és erre alapozva jelentették ki, hogy Oroszország egyszerűen nem veszíthet Ukrajnában, amely véleménye szerint a helyzet alapvető félreértése.

Inozemcev ugyanis kiemelte, hogy a nyugati elemzők érvelése azért hibás, mert nem különítették Oroszország győzelmeit támadó- és honvédelmi háborúk szerint – fogalmazott az NRC nevű holland hírportálon megjelent elemzésében.

Mint az elemző fogalmaz, az tény, hogy Oroszország még nem szenvedett vereséget egyetlen európai állam ellen sem, amikor honvédő háborút vívott, akkor ugyanis az egész lakosságot mozgósítani tudták, akik bármi árat hajlandók voltak fizetni a megszálló legyőzéséért.

Inozemcev azonban kiemelte, hogy jellemzően amikor Oroszország volt a támadó, agresszor és hódító jellegű háborút vívtak, akkor vesztettek. Éppen ezért gondolja, hogy az érv, miszerint Oroszország nem tud veszíteni Ukrajnában, egy tévhiten alapul.

Inozemcev kijelentette, hogy a több háborúban gyakorlatilag „főszabály”, hogy Oroszország veszít, mivel sosem tudtak annyi embert mozgósítani, hogy egy területet foglaljanak el, ellenben a saját Földjük megvédésével.

A közgazdász jelezte, hogy a nyugati elemzőknek nem volna szabad a továbbiakban hamis analógiákat vonni Oroszország védelmi háborúban aratott sikerei és Putyin ukrajnai háborúja között, mert azok nem visznek eredményre.