Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A részleges katonai mozgósítás Oroszországban újabb rossz lépés az Ukrajna elleni törvénysértő háborúban – jelentette ki a német alkancellár szerdán Berlinben. Robert Habeck egy más ügyben tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése „újabb rossz és téves lépés”, amely tovább súlyosbítja a nemzetközi jog előírásait sértő támadó háborút.

A kormány megtárgyalja, hogy milyen választ adjon Moszkva lépésére, „az azonban egyértelmű, hogy továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben” – mondta az alkancellár.

A gazdasági tárcát vezető politikus az Uniper energetikai vállalat államosításáról tartott tájékoztatóján tért ki a részleges oroszországi katonai mozgósításra. Rámutatott, hogy az ügy szorosan összefügg az Ukrajna elleni orosz háborúval.

Elmondta, hogy megállapodtak a többségi tulajdonossal, a Fortum finn állami energetikai céggel az Uniper átvételéről. Kiemelte: a kormány az összes többi nagy földgázimportőr esetében is végrehajtja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ágazat szereplői megőrizzék piaci stabilitásukat.

Az Uniper azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert Oroszország visszafogta németországi földgázszállításait, noha a földgázkereskedelmet nem érintik az EU-s szankciók, vagyis az Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt büntető európai uniós intézkedések.

A szállítások egyoldalú visszafogása miatt az Uniper arra kényszerül, hogy a Moszkva által nem betartott szerződésekben rögzítettnél jóval magasabb áron, a piacon szerezze be az ügyfelei – köztük számos németországi közműszolgáltató – ellátásához szükséges földgázt.

(MTI)

Ukrán támadást vertek vissza az orosz erők a Zaporizzsja megyei Orihive településnél – közölte Vlagyimir Rogov, a Moszkva-barát regionális katonai és polgári közigazgatás főtanácsának tagja kedden.

Rogov a megkísérelt offenzívát a pénteken kezdődő, ötnapos népszavazással hozta összefüggésbe, amelyen Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került, az Azovi-tenger felőli részén az Oroszországhoz való csatlakozásról fognak voksolni. A tisztségviselő állítása szerint az ukrán veszteség „legkevesebb többtucatnyi” volt. Bejegyzése szerint az ukrán tüzérség ismét lőtte Enerhodart.

Korábban Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Herszon megyében az ukrán 59. gépesített lövészdandár mintegy száz katonát és hét páncélozott járművet veszített koncentrált támadások következtében, Mikolajivban pedig precíziós légicsapások megsemmisítették annak a gyárnak műhelyeit, ahol ennek az egységnek a haditechnikai eszközeit javították.

A tábornok szerint mintegy 120 katona elesett, három harckocsi és 12 jármű pedig üzemképtelenné vált az ukrán 81. légimozgékonysági és 66. gépesített dandárt Harkiv megyében, a 93. gépesített dandárt pedig a donyecki régióban ért támadásokban. Több mint 70 katona és több mint 15 haditechnikai eszköz akkor semmisült meg, amikor nagy pontosságú levegő-föld csapások érték a 35. tengerészgyalogos és a 114. területvédelmi dandár ideiglenes állomáshelyét Mikolajiv megyében.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint tüzérségi és rakétaerők az elmúlt nap folyamán hat vezetésipontot, 49 tüzérségi egységet 142 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-es repülőgépet, a légvédelem pedig 12 drónt, két amerikai HARM radarelhárító rakétát és 27 HIMARS- és Vilha-lövedéket.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 295 repülőgépet, 155 helikoptert, 2007 drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 5038 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 839 rakétasorozatvetőt, 3403 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5719 katonai járművet semmisítettek meg.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán öt tüzérségi támadást intézett a zaporizzsjai atomerő szomszédságában található hőerőmű alállomás ellen, összesen 24 lövedéket kilőve, az egyik műszaki épületben kárt okozva. A támadást a tárca szerint az orosz tüzérség visszaverte, az erőműben a sugárzási helyzet normális.

Gyenisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője, a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Artemivszk (Bahmut) irányában a szakadár és az orosz „szövetséges erők” védekezésből támadásba lendültek. Elmondása szerint az ukrán fegyveres erők Liman térségében több helyen is sikertelenül próbálkoztak aktív műveletekkel.

Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az Ahmat különleges alakulat egy nap alatt az ukrán fegyveres erők mintegy kétszáz katonáját ölte meg a Donyec-medencében. Kadirov egyik parancsnoka egy videóban arról tett jelentést, hogy a csecsen alegység a második luhanszki hadtesttel és a Wagner katonai magáncéggel együtt hajtott végre műveleteket „jó eredménnyel” Beresztove és Szpirne térségében.

Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát katonai és polgári közigazgatásának helyettes vezetője, azt mondta, hogy az ukrán csapatok minden előrenyomulási kísérlete meghiúsult, és a régió 95 százaléka a „szövetséges erők” teljes ellenőrzése alatt áll.

Hét civil lakos, köztük három gyerek vesztette életét kedden az ukrán fegyveres erők Krasznorecsenszke falu elleni tüzérségi támadása következtében. Erről a szakadár Luhanszki Népköztársaság hatóságai számoltak be, mint ahogy arról is, hogy hajnalban három HIMARS-rakétát lőttek ki Szvatove községre.

Alekszandr Kofman, a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarájának elnöke a Sputnik rádiónak nyilatkozva kedden azt mondta, a Donyecket hétfőn ért ukrán csapás adta meg az utolsó lökést az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírásának. A szakadár köztársaság fővárosában 13 civil, köztük két gyerek vesztette életét egy buszmegállóban, 155 milliméteres, NATO-szabványú ágyúval végrehajtott „szándékos” ukrán belövéstől.

Kofman szerint az ő vérük volt az utolsó átlépett „vörös vonal”. A népszavazást szeptember 23. és 27. között tartják meg a szakadár Luhanszki és a Donyecki népköztársaságban, valamint a megszállás alá került Herszon megyében és Zaporizzsja megye oroszok ellenőrizte területein. A Harkivi megye oroszok által kinevezett közigazgatásának sajtószolgálata közölte, hogy az ukrán fegyveres erők az Oroszországgal „kollaboráló” emberek azonosításán dolgoznak Kupjanszkban, akiket aztán „ismeretlen helyre” szállítanak.

(MTI)

Oroszország nem fog eltérni szuverén irányvonalától, az egyes országok világpolitikai hegemóniája nem tarthat örökké – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Kremlben, 24 új külföldi nagykövet megbízólevél-átadási szertartásán.

„Ami Oroszországot illeti, mi nem fogunk letérni szuverén irányvonalunkról; az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként továbbra is elő kívánjuk mozdítani az egységes nemzetközi napirendet, hozzá kívánunk járulni a korunk számos kihívására és fenyegetésére adandó hatékony válaszok megtalálásához, és segíteni kívánjuk a kiélezett regionális konfliktusok megoldását” – mondta az elnök.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán ezt az álláspontot fogja képviselni. Putyin a demokratikusabb és igazságosabb multipolaritás felé való elmozdulást nevezte a nemzetközi politika fő vektorának. Ennek megerősítőjeként a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóját nevezte meg. Mint mondta, ez a szerveződés „azokat az országokat tömöríti, amelyek meg vannak győződve arról, hogy a modern világnak policentrikusnak kell lennie, és a nemzetközi jog általánosan elismert normáin, az egyenlő, oszthatatlan biztonság elvein, a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködésen kell alapulnia, amelyben az ENSZ központi és koordináló szerepet játszik”.

„A többpólusúság irányába történő objektív fejlődés, sajnos, azok ellenállásába ütközik, akik megpróbálják megőrizni hegemón szerepüket a világ ügyeiben, és mindent irányítani akarnak: Latin-Amerikát is, Európát is, Ázsiát is és Afrikát is” – mondta az államfő.

„Azt kell mondanom, hogy ennek a hegemónnak ez elég hosszú ideig elég jól sikerült, de ez nem tarthat örökké, ez lehetetlen” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy e szavakat „az Ukrajnában zajló események kontextusán kívül” mondta.

„Pozíciójuk megszilárdítása érdekében illegitim szankciókat vezetnek be, nyomást gyakorolnak minden vektor mentén, beleértve Oroszországot is, ám azok, akik ezt teszik, láthatják, hogy cselekedeteik negatív következményekkel járnak saját magukra nézve” – hangoztatta az orosz vezető, hozzátéve: ez a politika ártatlan államokat is érint, köztük a fejlődő és a legszegényebbek közé tartozó országokat.

Az új nagykövetekhez szólva egyebek között cinizmusnak nevezte, hogy az Európai Unió nem hajlandó reagálni Oroszország azon javaslatára, hogy a legszegényebb országok az európai kikötőkből ingyenesen szállítsák el a szankciók miatt ott rekedt 300 ezer tonna orosz műtrágyát.

Megígérte, hogy segíteni fogja Fehéroroszországot a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagságának elnyerésében. Hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is támogatni fogja Szerbiát szuverenitásának és területi épségének védelmében, és nagyra értékeli Belgrád külpolitikáját. Rámutatott, hogy Azerbajdzsánnak és Örményországnak tiszteletben kell tartania a tűzszüneti megállapodást, és tárgyalásos úton kell rendeznie vitáit. Mindkét országot Oroszországhoz közelinek nevezte, ugyanakkor Jerevánt Moszkva bensőséges barátjaként és stratégiai szövetségeseként említette.

Oroszország a Dnyeszter melléki rendezés kezese, és szigorúan a Chisinauval megkötött megállapodásoknak megfelelően lép fel. Putyin azt mondta, hogy az együttműködés megfelel mindkét nép érdekeinek. Az orosz elnök támogatásáról biztosította Venezuelát, és elítélte a Caracas ellen bevezetett „illegitim” szankciókat. A Covid-19-járványra való tekintettel a szertartás protokollja megváltozott, és Putyin a szokásos eljárástól eltérően nem vette át személyesen a misszióvezetők megbízólevelét.

(MTI)

A Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök által elrendelt ellentámadás tönkretette a rábízott országot – írta kedden az orosz külügyminisztérium hivatalos szóvivője, Marija Zaharova a Telegram-csatornáján.

„Zelenszkij ellentámadása kontraproduktív hatással volt Ukrajnára. Az Egyesült Államok kártyapaklijának véres kijevi jokere tönkretette a rábízott országot és a népet” – idézi a szóvivőt a TASZSZ. 

Ukrajna olyan ellentámadást tudott végrehajtani az oroszok ellen, amelyre talán senki nem számított az elmúlt hetek történései alapján, az sem világos teljesen, hogy ez hogyan történhetett, de azért az még jobb kérdés, hogy mit lépnek az oroszok. 

A háború ugyanis nem úgy alakul, hogy azt mindenki várta tőlük, és azok a hangok, amelyek azt vizionálják, hogy Putyin ezután sokkal keményebben fog fellépni, nem ad bizakodásra okot. 

Erre erősít rá Zaharova üzenete, amely könnyen lehet, hogy csak üres kijelentés némi fenyegető hangsúllyal, de a Nyugat már azt várja, hogy Oroszország elrendeli a teljes mozgósítást. 

Vlagyimir Putyin kedd esti beszédét szerdára halasztották, és jelenleg teljesen megjósolhatatlan, hogy mit akar az orosz elnök – ahogy az is érdekes kérdés, hogy vajon eddig miért nem tettek meg olyan alapvető dolgokat, vagy miért követtek el olyan egyértelmű hibákat, amelyeket még a laikusok is látnak. 

Dmitrij Medvegyev kedd reggel a Telegramon jelentette ki, hogy szerinte a kelet-ukrajnai önjelölt szakadár régiókban „mihamarabb népszavazást kell tartani”, hogy csatlakozzanak Oroszországhoz.

Azt írta, a donbászi „népszavazások” szerinte „elengedhetetlenek”, nem csupán a „Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság” és más „felszabadított területek” lakosainak „rendszeres védelme”, hanem a „történelmi igazságosság helyreállítása miatt is” – idézte a Guardian.

Medvegyevnek meggyőződése, hogy az oroszok által ideiglenesen megszállt ukrán területek Oroszországhoz történő annektálása megváltoztatná háború dinamikáját, vagy ahogy ő írta:

Medvegyev folyamatos sürgetése a „népszavazások” kapcsán nyilvánvalóan azért történik, mert ahogy a Telegramon is közölte, Oroszország azt akarja elérni, hogy a Krímhez hasonlóan a jelenleg orosz megszállás alatt álló területeket is Oroszországhoz csatolják, hogy aztán elmondhassák, az ezen területek elleni támadások jogsértésnek minősülnek.