Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz hatóságok nem kételkednek benne, hogy a Krími hídon végrehajtott robbantás terrortámadás volt a polgári infrastruktúra egy kritikus fontosságú létesítménye ellen, amelyet az ukrán szakszolgálatok követtek el – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután vasárnap fogadta Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnökének jelentését.

„Amint az előbb jelentette, nincs kétség. Ez egy terrorcselekmény, amelynek célja az Oroszországi Föderáció kritikus fontosságú polgári infrastruktúrájának megsemmisítése volt. A kitervelői, az elkövetői és a megrendelői az ukrán különleges szolgálatok voltak” – mondta az orosz államfő a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint.

Az SZK vezetője szerint az ukrán szakszolgálatoknak orosz és külföldi állampolgárok segítettek a támadás előkészítésében. Az Oroszországot a félszigettel összekötő Krími hídon szombat reggel robbant fel egy kamion. Az incidensben, amelynek következtében két közúti hídlábköz megsemmisült, három ember életét vesztette.

Basztrikin elmondta Putyinnak, hogy a vizsgálatba a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium szakértőit is bevonták. Közölte, hogy a felrobbantott kamion útvonala Bulgáriából, Georgián, Örményországon, Észak-Oszétián, és a Krasznodari területen át vezetett el a hídig. Az FSZB bevonásával azonosították a jármű mozgásának szervezőit.

„Ez egy terrorcselekemény. A nyomozás kezdeti szakaszából származó összes adatból ma az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy ez egy terrorcselekmény, amelyet az ukrán különleges szolgálatok készítettek elő, és a terrorcselekmény célja az volt, hogy elpusztítsák a polgári infrastruktúra egy nagyméretű létesítményét, amely nagyon fontos az Oroszországi Föderáció, különösen a Krím számára” – mondta a SZK elnöke.

(MTI)

India eddig semleges álláspontot képviselt az orosz-ukrán háborúban, már csak azért is, mert fontos energetikai és hadi beszállító az indiai állam számára Moszkva. Érezhető azonban, hogy a Modi-kormány megpróbált már nyomást helyezni Putyinra, hogy hagyjon fel a harcokkal.

India abszolút elzárkózott attól, hogy fegyverekkel támogassa Moszkvát, ugyanis nem akar egy lapra kerülni Putyinékkal a nemzetközi színtéren. Moszkva részéről sem történt erre vonatkozóan megkeresés, legalábbis eddig úgy tudni.

Ezzel kapcsolatban pedig potenciálisan diplomáciai vita robbanhat ki Moszkva és Újdelhi között, ugyanis olyan tankról jelent meg felvétel a közösségi médiában, amely bár az orosz technikán alapszik, de indiai specifikációjú harckocsi.

A szóban forgó tank ugyanis egy T-90S Bhishma, amely kifejezetten az indiai hadiipar terméke az orosz fejlesztésű T-90-es tankot alapul véve. Az indiai hatóságok elmondták ezzel kapcsolatban, hogy van néhány Bhishma jelenleg is Oroszországban, azonban kizárólag modernizálás miatt.

Engedély nincs, aggodalom viszont van

A Meta Defense beszámolója szerint azonban az, hogy a Bhishmák megjelentek Ukrajnában, kifejezetten meglepte az indiai hatóságok, ugyanis sem Moszkva, sem a modernizálást végző Uralvagonzavod nem jelezte Indiának, hogy bevetik a tankokat.

Újdelhiben ráadásul tartanak attól, hogy ezen tankok megjelenése felbőszíti a nyugati partnereiket, amely akár szankciókhoz is vezethet. A Nyugat már egy ideje próbál nyomást helyezni Indiára, hogy hagyjanak fel a semleges állásponttal.

Ennek egy jele az Egyesült Államok egyik közelmúltbeli bejelentése, miszerint egy 450 millió dolláros szerződés keretében modernizálni fogják Pakisztán F-16-osait, amely több szakértő szerint egy üzenet Indiának.

Minden frontszakaszon visszaverték az orosz erők az összes támadási kísérletet az elmúlt nap folyamán, az ukrán hadsereg a déli frontszakaszon az elszenvedett veszteségek miatt már nem is próbálkozott komolyabban az előrenyomulással – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint a Harkiv megyei Kupjanszk felől az ukrán 14. és 92. gépesített dandár külföldi „zsoldosokkal” megerősített két zászlóalja sikertelenül próbálta meg áttörni az orosz védelmet a Kiszlivka és a luhanszki régióban lévő Kuzemivka irányába, ami több mint félszáz ukrán katona életébe, egy harckocsiba és kilenc páncélozott harcjárműbe került. A harkivi régióban a 92-esek tartalékosai emellett Zahorujkivkánál, tüzérségi és légicsapások következtében minegy 60 katonát, két harckocsit és három páncélozott járművet veszítettek.

A luhanszki régióban, ahol a tábornok szerint több irányból is sikerült az orosz erőknek támadást visszaverniük, 120 ukrán katona, három harckocsi, hét páncélozott harcjármű és 11 jármű volt a veszteség. Emellett ugyanebben a régióban, három településen négy ukrán szabotázs- és felderítő csoportot fedeztek fel, ezek 17 fegyveresét, két nagykaliberű gépfegyverrel felszerelt kisteherautóját pedig megsemmisítették.

Állítják, minden ukrán támadást visszavertek

Az orosz erők a beszámoló értelmében minden ukrán támadást visszavertek, amely Zaporizzsja irányából a donyecki régió települése felé irányult, megölve mintegy száz katonát és működésképtelenné téve két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és hat gépjárművet. Az orosz légierő nagypontosságú csapásokat mért az ukrán „idegenlégióra” Hortica szigetén és az ukrán Barsz belügyi különleges rendeltetésű brigádjára Zaporizzsja város közelében.

A szóvivő azt mondta, hogy Mikolajiv-Krivij Rih felől az ukrán erők nem hajtottak végre nagyszabású támadó akciót a jelentős ember- és eszközveszteségeik miatt. Az általa felhozott adatok szerint az ukrán 60. lövészdandár 96. és 98. zászlóalja, valamint a 128. hegyi rohamdandár lajstrom szerinti személyi állományának 30 százalékát meghaladó pótolhatatlan veszteségeket szenvedett el.

Ugyanebben az irányban az orosz beszámoló szerint az ukrán erők csapatösszevonási kísérlet közben több mint 80 katonát, két harckocsit, 22 páncélozott harcjárművet és hét gyalogsági harcjárművet veszítettek. Megsemmisült emellett egy lengyel gyártmányú Krab önjáró tüzérségi löveg, két amerikai M777-es ágyú is.

A Herszon megyei Andrijivszk irányában az orosz erők visszaverték két ukrán gépesített lövészszázad támadását Bilohirka és Davidiv Brid felől, megsemmisítve mintegy 90 katonát, egy harckocsi, 12 páncélozott harcjárművet és három járművet.

A szokásos beszámoló az ukrán veszteségekről

Az orosz légierő precíziós csapása a Mikolajiv megyei Berezsnehovate közelében megsemmisítette az ukrán 61. lövészdandárjának lőszerraktárát, amelyben több mint kétszáz, az amerikai HIMARS és az Uragan sorozatvetőkhöz való rakéta volt. Mikolajev-Krivij Rih irányában az ukrán fegyveres erők a nap folyamán összesen több mint 200 ukrán katonát, három harckocsit, 41 páncélozott harcjárművet, három löveget és hét járművet veszítettek Konasenkov szerint.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi erők három ukrán vezetésipontot, 47 tüzérségi egységet, valamint 163 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott, megsemmisítve egyebek között négy lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, továbbá két amerikai gyártmányú AN/TPQ-37 légvédelmi radart a donyecki régióban.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-es repülőgépet és egy ukrán Mi-24-es harci helikoptert,a légvédelem pedig hat drónt, köztük egy Bayraktar-TB2-est, továbbá négy HIMARS-, valamint öt Uragan- és Vilha-lövedéket.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 317 repülőgépet, 159 helikoptert, 2182 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5570 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 866 rakétasorozatvetőt, 3460 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6431 speciális katonai járművet veszítettek. Az orosz ellenőrzés alá került területek hatóságai több helyről jelentettek ukrán tüzérségi támadást. Az ukrán csapások miatt, amelyek Donyeck több negyedét is érték, Enerhodarban és környékén megszakadt a víz-, az áram-, és a telefonszolgáltatás.

(MTI)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrégiben kijelentette, miszerint az orosz nukleáris elrettentés politikája pusztán védekező jellegű, hiszen Moszkva továbbra is elkötelezett a budapesti memorandum mellett, amely az atomháború megengedhetetlenségéről szól.

Az Arguments and Facts című lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a legmagasabb szinten jóváhagyott dokumentum értelmében meg kell akadályozni minden fegyveres konfliktust a nukleáris arzenállal rendelkező országok között.

Majd hozzátette, Oroszország nem fogadja el a Nyugat fenyegetéseit, amelyek az atomfegyverek állítólagos bevetését hangoztatják, ezzel pedig Liz Truss brit miniszterelnök szavaira utalt, aki korábban azt mondta, „ha kell, ő megnyomja majd a piros gombot”.

A nukleáris fegyverek alkalmazása egyértelműen rendkívüli esetekre korlátozódik

A külügyminiszter véleménye szerint a nyugati országok vezetői mindent elferdítenek, emellett úgy próbálják bemutatni a dolgokat, mintha Oroszország atomháborúra készülne és nukleáris fegyvereket használna Ukrajnában, holott ez nem igaz.

Majd azzal zárta le a témát, hogy hozzátette, az orosz katonai doktrína és a nukleáris elrettentés terén folytatott állami politika alapelvei felvázolják azokat a forgatókönyveket, amelyek alapján Oroszország elméletileg bevethet atomfegyvereket – írta a RIA Novosti.

Ez a dokumentumok szerint akkor lenne lehetséges, ha Oroszország vagy szövetségesei ellen tömegpusztító fegyverekkel vagy hagyományos katonai eszközökkel elkövetett agresszióra kerülne sor, amely az állam fennmaradását sodorná veszélybe.

Az Egyesült Államok hamarosan nem lesz képes ellátni Ukrajnát bizonyos lőszertípusokkal, amelyek nélkülözhetetlenek Kijevnek az orosz invázió elleni harcához, mivel a készletek gyorsabban fogynak, mint ahogyan pótolni lehetne őket – írja az Al Jazeera. 

Washington messze a legnagyobb fegyverszállítója lett Ukrajnának azóta, hogy Oroszország február 24-én megkezdte az inváziót, és azóta több mint 16,8 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott.

Az Egyesült Államok egyes felszerelésekből álló készletei azonban „elérik a haditervekhez és a kiképzéshez szükséges minimális szintet”, és az invázió előtti szintre történő feltöltés évekig is eltarthat – írta Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa egy nemrégiben megjelent elemzésében.

Washington „tanulságokat” von le a konfliktusból a nagyhatalmi háború lőszerigényéről, amely „sokkal nagyobb” a vártnál – ismerte el egy névtelenséget kérő amerikai katonai tisztviselő az AFP hírügynökség szerint.