Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ukrán csapatok ráadásul több kulcsponton is áttörést értek el a déli frontokon, közel azokhoz a vízforrásokhoz, amelyek a Krím-félszigetet látják el ivóvízzel. A Newsweek megjegyzése szerint ezzel veszélybe sodródik a félsziget feletti moszkvai irányítás, amit még 2014-ben annektáltak.

A Military Land.netre hivatkozva a hírportál arról számolt be, hogy az ukrán haderők továbbra is erős nyomás alá helyezik az oroszokat délen, különösen a stratégiai fontosságú Nova Kakhovka városa közelében, ahol több falut is visszafoglaltak.

Az ukrán haderők fő célja, hogy Herszon városát bevegyék, előtte azonban létfontosságú, hogy Nova Kakhovka meglegyen a krími vízellátás miatt. Egy erőmű és egy gát mellett ugyanis Nova Kakhovka egy fontos adottsággal rendelkezik még: rendkívül közel fekszik az Észak-Krími Csatorna (NCC) folyásának kezdetéhez.

Már nyugati katonai elemzők is egyetértenek abban, hogy megváltoztathatja a háború menetét, amennyiben sikerül visszavenni a megszállóktól ezt a várost. Alla Hurska, a Jamestown Alapítvány elemzője szerint amennyiben megvan a település, az ukrán haderők blokkolhatják az ivóvizet a Krím-félsziget elől.

Egészen 2014-ig ez a csatorna biztosította a krími vízellátás 80 százalékát, amelynek nagy részét mezőgazdaságra használták. A moszkvai annektálás óta azonban kizárólag belső forrást használnak a Krímen, amely eddig nem bizonyult elegendőnek.

A Guardian értesülései szerint legkevesebb 17 ember életét követelték a legújabb kegyetlen orosz támadások: az orosz erők heves támadásokat intéztek egy zaporizzsjai lakónegyed ellen, a támadásokra pedig az éjszaka folyamán került sor.

A támadás közvetlenül azt követően történt, hogy robbanás történt az Oroszországot a Krímmel összekötő hídon, mely kulcsfontosságú az oroszoknak, nem mellékesen pedig Putyin egyik presztízsprojektje.

A hídon történt robbanásban a 19 kilométer hosszú építmény szerkezetében komoly károk keletkeztek, így az orosz erők nehéz helyzetbe kerültek, mivel ez az egyik legfőbb utánpótlási útvonala Oroszországnak.

Az ukránok ujjongtak a robbanás hallatán, Putyin megtorló támadást intézett

Noha az ukránok kitörő örömmel üdvözölték a hírt, miszerint a Putyin számára kulcsfontosságú hídon robbanás történt, az ukrán erők is felkészültek arra, hogy Putyin nyilvánvalóan meg fogja torolni a robbanást, s ez így is történt.

A Zaporizzsja városát ért orosz csapásokban egy kilencemeletes lakóépület részben leomlott, a mentőalakulatok pedig nagy erőkkel dolgoznak a helyszínen, hogy eloltsák a tüzet, kimentsék a sérülteket és kiemeljék a halálos áldozatok holttestét. Noha a legfrissebb adatok szerint legkevesebb 17 ember életét követelte az orosz támadás, a helyi kormányzó jelezte, a romok alatt még több áldozat is lehet.

Az éjszaka folyamán ugyanis az oroszok folyamatosan rakétacsapásokkal sújtották a várost, melynek következtében legalább 20 házban és 50 lakóépületben keletkeztek károk. Az ukrán elnök a Telegramon reagált az újabb orosz csapásokra, s „abszolút gonoszságnak” nevezte a legutóbbi támadásokat, hozzátéve, hogy jelenleg 49 ember, köztük 6 gyermek van kórházban.

Az ukrán külügyminisztérium egy hivatalos közleményben utasította vissza azon állításokat, melyek szerint Ukrajna támadást tervezne Fehéroroszország ellen, miután a fehérorosz kormány ilyen állításokat fogalmazott meg.

A fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko az elmúlt hónapokban rendre maximális támogatását fejezte ki Oroszország ukrajnai inváziója mellett, ami nem meglepő, hiszen Fehéroroszország mind financiálisan, mind pedig politikailag Oroszországtól függ.

Putyin pedig annak idején, 2020-ban Lukasenkót támogatta, és segített neki abban, hogy megússza a heves kormányellenes tüntetések leverését követő nemzetközi negatív visszhangot.

Mielőtt Oroszország februárban lerohanta Ukrajnát, katona gyakorlatokra hivatkozva több ezer katonát vezényelt Fehéroroszországba, majd átküldte őket a határon.

Ukrajna is reagált a fehérorosz kormány állításaira

A Sky News pedig arról számolt be vasárnap, hogy az ukrán külügyminisztérium bejelentette, egy Minszkben tartózkodó ukrán nagykövetet meghívtak a fehérorosz külügyminisztériumba, s átadtak neki egy diplomáciai dokumentumot, melyben a fehérorosz fél állította, hogy Ukrajna állítólagosan támadást tervez Fehéroroszország ellen.

Az ukrán külügy erre egy hivatalos közleményben reagált, és cáfolta ezen állításokat, úgy fogalmazva, hogy:

A közleményt úgy folytatták:

Erre a közleményre reagálva Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete is közzétett egy tweetet, melyben kijelentette:

A Sky News a Kyiv Independent és a Milliyet hírportálra hivatkozva azt írja, sajtóértesülések szerint Törökország arra törekszik, hogy tárgyalásokat szervezzen oroszország és a nyugati szövetségesek között, hogy végre lezárásra kerüljön a háború.

A Milliyet török hírportál értesülései szerint ugyanis Isztambul azt kérte, hogy az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság is vegyen részt a tárgyalásokon, melyekbe Oroszországot is bevonnák.

A sajtóértesülésekből az azonban nem derült ki, hogy az elszenvedő felet, vagyis Ukrajnát is bevonnák-e a háború lezárására irányuló tárgyalásokba.

A Sky News egyelőre nem tudta független forrásokból megerősíteni ezen értesüléseket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak azonban nemrég közzétett egy tweetet, ám az nem derült ki belőle, hogy a Törökország által felajánlott tárgyalási ajánlatra, vagy esetlegesen más országtól érkező javaslatra utalt-e bejegyzésében.

Podoljak ugyanis úgy fogalmazott tweetjében, hogy:

„Kérdés a ‘békefenntartókhoz’. Tárgyalni akartok? Az algoritmus egyszerű.

1. Nézzetek meg fotókat/videókat a tömegsírokról.

2. Ajánljátok fel a Kremlnek, hogy vonja ki erőit a szuverén Ukrajna területéről.

3. Hozzatok létre egy bíróságot és követeljétek az orosz háborús bűnösök kiadatását.

Kevesebb fantázia, több valóság.”