Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Kanada védelmi minisztere, Anita Anand keddi sajtótájékoztatóján tett bejelentést: „Ezennel bejelentem, hogy az elkövetkező hetekben Kanada legalább 40 hadmérnököt küld Lengyelországba, hogy segítsen az ottani hadseregnek kiképezni az ukrán katonákat, elsősorban felderítésre, valamint robbanószerek fel- és leszerelésére, hatástalanítására.”

A Sky News riportja szerint Anand hozzátette, az ő hadmérnökeik által biztosított kiképzés „kiegészíti az újonnan besorozott ukrán katonák Nagy-Britanniában, kanadai hadmérnökök által kapott, valamint az M777-es lövegek használatáról szintén kanadaiak által kapott kiképzését.”

A kanadai fegyveres erők 2015-től számolva több mint 33 ezer ukrán katonai és biztonsági személyzetnek tartottak kiképzést, de február óta nem vettek részt ilyenekben.

Emellett a lengyel hadsereget és a kormányt is segítették az Ukrajna felől érkező menekültek fogadásában és a brit kiképzőprogramok lebonyolításában.

Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerdán „képtelenségnek” minősítette az orosz nyomozást a múlt hétvégi robbanás ügyében, amely súlyosan megrongálta az orosz szárazföldet és Krím félszigetet összekötő hidat – írja a The Guardian. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán biztonsági erőket tette felelőssé a robbanásért, és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a robbanás miatt öt orosz és három ukrán, illetve örmény állampolgárt vett őrizetbe.

„Az FSZB és a Nyomozó Bizottság egész tevékenysége képtelenség” –  idézte a Suspilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató Andrij Juszov belügyminiszteri szóvivőt, amikor a Krím-híd felrobbantásával kapcsolatos moszkvai vádakról kérdezték.

A Reuters jelentése szerint Juszov az FSZB-t és a Nyomozó Bizottságot „hamis struktúráknak nevezte, amelyek a Putyin-rezsimet szolgálják, ezért a következő nyilatkozataikat biztosan nem fogjuk kommentálni”. 

Az oroszok megnevezték, hogy ki állhat a robbantás mögött 

Nyolc embert vettek őrizetbe a hétvégi krími híd elleni támadás miatt, és az orosz biztonsági erők megneveztek egy magas rangú ukrán személyt, aki a támadás mögött állhat.

A közlemény szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat a Nyomozó Bizottsággal együtt megállapította, hogy a Krími híd elleni terrortámadás szervezője az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága, annak vezetője, Kijlo Budanov, alkalmazottai és ügynökei voltak.

Jelenleg a büntetőügy keretében öt orosz, három ukrán, valamint örmény állampolgárt vettek őrizetbe, akik részt vettek a bűncselekmény előkészítésében.

Az FSZB állítása szerint a robbanóanyagot, amely a híd egy szakaszának összeomlását okozta, Odesszából Bulgárián, Grúzián és Örményországon keresztül küldték. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a robbanóanyagot tartalmazó szállítmányt egy nem létező cégnek küldték a Krímbe.

Az Energoatom a Telegramhoz eljuttatott közleményében azt írta, miszerint a zaporizzsjai atomerőművet (ZNPP) megszálló orosz erők nem engedélyezték, hogy a cég gázolajat szállító járműkonvoja belépjen a területre.

Állításuk szerint az orosz csapatok bombázása miatt megrongálódott a Dnyipropetrovszki területen lévő Dnyiprovszka alállomás, amely egy 750 kV-os távvezeték megrongálódásával járt, a ZNPP pedig áram nélkül maradt, így a dízelgenerátorok automatikusan bekapcsoltak.

Ezért az Energoatom a szükséges mennyiségben készített elő és küldött gázolajat az üzemhez, ám az orosz fél délelőtt 10 órától nem engedi át a vállalat járműveit – derül ki a The Guardian beszámolójából.

A vállalat szerint komoly kockázatot jelent, hogy az oroszok elhanyagolják az üzem biztonságát

Elmondásuk alapján az atomerőművek működésével kapcsolatos energetikai infrastruktúra elleni támadások és rongálások szintén a nukleáris terrorizmus megnyilvánulásai, mint ahogyan a ZNPP közvetlen célba vétele.

Úgy vélik, mindez arra utal, hogy a megszállók továbbra is elhanyagolják Európa legnagyobb atomerőművének nukleáris és sugárbiztonságát, ezzel veszélybe sodorva az egész világot, ez az állapot pedig tarthatatlan.

Az Energoatom állításait egyelőre nem sikerült függetlenül ellenőrizni, korábban pedig az orosz és az ukrán fél is azzal vádolta a másikat, hogy szándékosan támadják az erőművet, amely az Oroszország által „annektált” zaporizzsjai régióban található.

A több mint négy hónapig orosz kézen lévő, múlt héten az ukrán hadsereg által visszafoglalt Liman városát pásztázzák át ukrán orvosszakértők tömegsírok után kutatva, több, fekete műanyagzsákba csomagolt holttestet már találtak is, közölte az AP riportja nyomán a The Guardian.

Helyszíni riportok szerint egy 30 méteres árok mellett tíz halottas zsákot találtak és a városban eddig 32 holttestet ástak ki. Donyeck régió katonai vezetésének feje, Pavlo Kirilenko szerint a tömegsírban ukrán katonák voltak, de a Liman külvárosában, a temető melletti területen elkülönítve 22 civil is el lett temetve.

Kramatorszk és környéke rendőrkapitányságának szóvivője, Mark Tkacsenko elmondta, sokan tüzérségi támadásokban vesztették életüket, de olyanokra is akadtak, akik megfelelő élelmiszer vagy gyógyszerek hiányában haltak meg.

A jelenleg az alapvető infrastruktúra visszaállításán és a civilek felkutatásán dolgozó hatóságok szerint a város nagy része teljesen megsemmisült. Arról, hogy esetleg kínzás, vagy kivégzés elszenvedői lehettek-e a tömegsírokban talált áldozatok, egyelőre nem adott információt a hadsereg.