Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az Ukrajinszka Pravda idézte az ukrán elnök legutóbbi beszédét, amelyben többek között felhívta a figyelmet arra, hogyan kommunikálnak a megszállók, és amelyből szerinte egyértelműen látszik, hogy már érzik a vereséget:

„Még mindig megvan a lehetőségük, hogy terrorizálják a városainkat, az európaiakat és zsarolják a világot. Ki kell mondani azonban, hogy nincs esélyük és nem is lesz esélyük, ugyanis Ukrajna előrehalad”

Az elnök minden ukránnak megköszönte, hogy jókívánságukat fejezték ki a „Honvédek Napja” alkalmából és minden katonának is köszönetet mondott, akik ezen a napon harcoltak és kötelességüket teljesítették.

Az elmúlt hetek során Oroszország komoly nehézségekbe ütközött, ugyanis az ukrán honvédő hadsereg rendkívül sikeres ellentámadást hajtott végre északkeleten és délen. Putyin kétségbeesetten kapkod, amit az orosz vezetés nem hajlandó elismerni.

Ahogy foglalták vissza a megszállt területeket az ukránok, úgy derültek ki sorra az újabb és újabb brutalitások, amit az orosz hadsereg végrehajtott. Oroszország népirtást hajt végre Ukrajnában, amelyet alátámasztanak a tömegsírok és a kínzókamrák.

Egy hónappal azt követően, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök közölte vele, hogy most nem a háborúk korát éljük, Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott, hogy India és Kína közeli szövetségesei, akik a békét szorgalmazzák – idézte a South China Morning Post.

India hivatalosan sosem ítélte el Oroszország invázióját és népirtó akcióit, azonban folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy a konfliktust párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani. A Sanghaji Együttműködési Szervezet legutóbbi találkozóján Modi ezt Putyin szemébe is mondta:

Ugyanezen a találkozón Hszi Csin-Ping, Kína elnöke is hangsúlyozta, aggodalmait fejezte ki Putyin felé az invázió kapcsán és kérdéseket vetett fel. Erre Putyin reagált is, meglehetősen diplomatikusan közölve, hogy ez nem nagyon érdekli:

Vlagyimir Putyin nemrégiben kijelentette, hogy nem áll szándékában elpusztítani Ukrajnát, ehhez képest viszont napi szinten azt lehet látni, hogy mégis. Csak ezen a héten Kijevre több tucat rakétát szórtak, ami komoly károkat okozott a helyi infrastruktúrában.

A Sky News jelentése szerint a minszki védelmi minisztérium pénteken bejelentette, a napokban érkeznek az orosz csapatok Fehéroroszországba, a korábban bejelentett regionális csoportosítás keretében.

E bejelentésre azt követően került sor, hogy Lukasenko a héten közölte, csapatai az orosz erőkkel együtt az ukrán határ közelében fognak állomásozni, mindezt pedig azzal magyarázta, hogy szerinte fenyegetések érkeztek Ukrajna és a Nyugat felől is.

Lukasenko korábban konkrét nukleáris fenyegetést fogalmazott meg, noha nem saját képességei, hanem Oroszország nukleáris arzenáljával fenyegetőzve, mondván, jobb, ha Ukrajna és a Nyugat „nem próbálja meg sarokba szorítani Oroszországot”, mivel „Moszkva nem véletlenül rendelkezik atomfegyverekkel”.

A fehérorosz állami hírügynökség eközben egy nemrég közzétett jelentésében arról számolt be, hogy a fehérorosz elnök legutóbbi interjújában közölte, „a legfontosabb dolog az, hogy soha ne szorítsd sarokba a tárgyalópartneredet, de az ellenfeledet sem”.

Ukrajna több régiójában végrehajtott precíziós csapásokról, valamint több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról számolt be pénteken Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A hadijelentés szerint tengeri indítású precíziós fegyverek a Lviv területen található Brodiban megsemmisítettek egy nyugati fegyvereket, hadfelszerelést és lőszert tároló arzenált. Levegő-föld nagypontosságú fegyverek Kijev és Harkiv térségében hadvezetési és energetikai létesítményeket találtak el.

A szóvivő szerint sikertelenek voltak az ukrán ellentámadások

A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők három sikertelen támadási kísérletet hajtottak végre a Harkiv megyei Kupjanszk térségében, amelyek során mintegy 30 embert, két páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót veszítettek. A luhanszki régióban az elmúlt nap folyamán ukrán erők a teljes frontvonalvonal mentén harcfelderítéssel próbálkoztak, de visszaszorították őket, megölve több mint 120 ukrán katonát, üzemképtelenné téve öt páncélozott harcjárművet, négy kisteherautót és négy járművet.

A szóvivő szerint a donyecki régióban lévő Vremivkánál az orosz hadsereg uralkodó magaslatokat foglalt el, megsemmisítve több mint 90 ukrán katonát, két harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és három kisteherautót. Mint mondta, Mikolajiv-Krivij Rih felől az ukrán erők több sikertelen támadást indítottak a Herszon megyei Dudcsani, Pjatihatki, Isenka ellen, amelyekben több mint 130 ukrán katona elesett, három harckocsi, 11 páncélozott harcjármű és hét jármű pedig elpusztult.

Az orosz légierőnek Mikolajiv környékén az ukrán 59. gépesített lövészdandárra és az idegenlégióra mért rakétacsapásai több mint 170 embert ötek meg, továbbá négy páncélozott harcjárművel, három kisteherautóval és hat járművel növelték a veszteséget.

Az orosz katonai szóvivő állítja, az ukrán erők veszteségei komolyak

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok a nap folyamán két vezetésipontot, 156 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 63 tüzérségi állást támadtak, megsemmisítve egyebek között hat lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-est, a légvédelem pedig 15 drónt, valamint 14 HIMARS- és Vilha-lövedéket.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 322 repülőgépet, 161 helikoptert, 2226 drónt, 380 légvédelmi rakétarendszert, 5753 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 869 rakétasorozatvetőt, 3473 tábori löveget és aknavetőt, valamint 6560 katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

A Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki orosz és angol nyelvű hírportál Makszim Ivanov orosz parlamenti képviselőre hivatkozva azt írta pénteken, hogy a Szverdlovszk megyei Jelany községben működő kiképzőközpontból mintegy hétszáz „tévesen mozgósított” embert küldtek haza. Ivanov szerint mintegy háromszáz embert „jogellenesen” mozgósítottak, további négyszáznál pedig olyan betegséget állapítottak meg, amely kizárja, hogy a hadseregben szolgáljanak. A központban korábban négy behívott meghalt különböző okok miatt.

(MTI)