Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

„Hát, megesik az ilyesmi. Adásban vagy, elragadtatod magad, és nem tudod abbahagyni. Mindenki bocsánatát kérem, akit ez megdöbbentett” – mondta Krasovszkij, akinek bocsánatkérése inkább volt kényszerű.

Azt mondta ugyanis, hogy az Oroszország ellenes gyerekeket „vízbe kellene folytani” – ez a megjegyzés úgy tűnik, hogy még az állami műsorszolgáltatónak is sok volt, hiszen nem sokkal később felfüggesztették a tévést.

Egy 80-as évekbeli történet miatt borult el a műsorvezető

Az orosz állami vizsgálóbizottság megerősítette, hogy vizsgálja az ügyet, és jelentést fog készíteni róla. Az állami műsorszolgáltató pedig úgy nyilatkozott, hogy az incidens egy „átmeneti elmezavar” következménye volt.

A műsorvezető megjegyzései a múlt héten hangzottak el egy adásban, amelyben Szergej Lukjanenko sci-fi író beszámolójára reagált, aki az 1980-as években először járt Ukrajnában, ahol a gyerekek azt mondták neki, hogy jobb életet élnének, ha nem lennének „orosz megszállók” – írja a The Guardian.

Az orosz televízióműsorokban gyakori, hogy elragadtatják magukat a műsorvezetők, azonban általában a komolyabb horderejű vagdalkozásoknak sem szoktak következményei lenni. Úgy néz ki, ebben az esetben kivételt tettek.

Egy egész nemzedékre szóló feladat lesz Ukrajna újjáépítése, amelyet úgy kell végrehajtani, hogy a jövendő EU-s tagország az egységes belső piac részévé válhasson – mondta Olaf Scholz német kancellár hétfőn Berlinben.

 A kormányfő az 5. német-ukrán üzleti fórumon kiemelte, hogy „minél koordináltabb és átláthatóbb” lesz Ukrajna újjáépítésé, annál nagyobb lesz a magánvállalatok hajlandósága arra, hogy beruházzanak az országban.

Ugyanakkor a befektetők azt is tudják, hogy olyan országba viszik a pénzüket, amely nemcsak jó befektetési környezetet, mindenekelőtt jól képzett és erősen motivált munkaerőt kínál, hanem megszerzi az EU-tagságot – tette hozzá Olaf Scholz.

Soha nem volt még világosabb Ukrajna európai jövője

„Aki Ukrajnában végez beruházást, az az Európai Unió jövőjébe fektet be” – fogalmazott a német kancellár. Az orosz elnök Vlagyimir „Putyin háborúja összeforrasztott bennünket, soha nem volt még világosabb Ukrajna európai jövője” – tette hozzá.

Aláhúzta, hogy Ukrajnának remek adottságai vannak, például az energetika területén megfelelő beruházásokkal tranzitországból a fenntartható módon megtermelt energia exportőrévé fejlődhet. Azonban a kijevi vezetésnek is vannak tennivalói, erősíteni kell a jogállamiságot és az átláthatóságot, és „még elszántabban kell küzdeni a korrupció ellen” – mondta Olaf Scholz.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kiemelte, hogy az Oroszország által a hazája ellen indított háború már mintegy 750 milliárd dollár kárt okozott, ami önmagában is jelzi az újjáépítés feladatának nagyságát.

Azonban az újjáépítés nem egyszerűen helyreállítás, hanem átalakítás, „rekonstrukció helyett transzformáció” lesz, vagyis a modern, EU-tag Ukrajna felépítése – fejtette ki Denisz Szmihal, hozzátéve, hogy Ukrajna a mezőgazdaságtól a közlekedésen át az iparig „hihetetlen lehetőségeket” kínál minden cégnek, amely bekapcsolódik ebbe a munkába.

(MTI)

Oroszország továbbra is Ukrajna egész területén támad célpontokat iráni gyártmányú drónokkal, de Ukrajna egyre sikeresebben védekezik a Sahed-136 típusú eszközök ellen – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés felidézi, hogy ukrán hivatalos források, köztük Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozatai szerint e támadó eszközök 85 százalékát sikerül elfogni.

A brit hírszerzési értékelés szerint ezek a drónok lassúak, zajosak, alacsonyan repülnek, és így hagyományos légvédelmi eszközökkel is könnyen megsemmisíthetők. Oroszország valószínűleg nagy számban használja fel az iráni Sáhed-136-os drónokat arra, hogy áthatoljon az egyre hatékonyabb ukrán légvédelmen.

Valószínűsíthető az is, hogy Moszkva ezeket az eszközöket az orosz gyártmányú, nagy hatótávolságú precíziós fegyverek helyett veti be, mivel ezekből egyre szűkösebb a készlet – áll a brit katonai hírszerzés hétfői elemzésében.

(MTI)

Mariupol megszállása óta szinte teljes hírzárlat van, ami azonban kijut, az alapján egyértelműen kiderül, hogy a város maga a földi pokol: járványok tombolnak, nincs ivóvíz, megfelelő mennyiségű élelmiszer és fűtés sem.

Az oroszok gyakorlatilag a népirtásuk fő helyszínévé tették, és kérdéses, hogy az egykoron közel 450 ezer főt számláló kikötővárosban mennyien maradhattak. Számos tömegsírról lehetett beszámolókat hallani, így a halottak száma több tízezer, akár százezer is lehet.

A demokratikusan megválasztott mariupoli önkormányzat hivatalos Telegram-oldalán pedig újabb lesújtó beszámoló jelent meg: a megszállók a hatalmas halálozás miatt egy 7000 négyzetméteres területű halottasházat nyitottak – írja a The New Voice of Ukraine.

A beszámolók szerint a mariupoli lakosoknak folyamatosan romlik az egészségi állapota, ami a kilátástalan életkörülmények miatt fokozza a halálozás esélyét. Ahogyan a városi tanács is fogalmaz: a lakosok már nem bírják tovább.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök arról nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy ha az Európai Unió nem segít még egy ennél is nagyobb támogatással az országnak, akkor képtelen lesznek megoldani a fizetések és nyugdíjak folyósítását a következő hónapokban.

Elmondása szerint az EU eddig 9 milliárd euró támogatást adott, amelynek legnagyobb része a szociális juttatásokra és az újjáépítésekre ment el, a maradék pedig kevés lesz a későbbiekben – derül ki a Mandiner beszámolójából.

Az Unian beszámolója alapján a politikus kiemelte, amennyiben az unió nem ad újabb pénzeket, akkor a jövőben nem tudják majd megoldani a fizetések és nyugdíjak folyósítását, hiszen minden tartalékukat felélték.

Szmihal azt is elmondta, miszerint mindegy, hogy kölcsönnel vagy támogatással, de életben kell tartaniuk a pénzügyi rendszerüket, majd hozzátette, az Ukrajnában található orosz érdekeltségeket is lefoglalnák később, ezzel fedeznék a 700 milliárd dolláros háborús kárt.

Az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere korábban az Euronews újságírójával beszélgetett, s ennek során megosztotta, hogy Ukrajnában a környezeti károk is számottevőek, ami a talaj esetében 11,4 milliárd euróra, a légszennyezés miatt 24,6 milliárd euróra tehető.