Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin egy új koordinációs tanács alakuló ülésén mondott beszédet, amelynek célja a kilencedik hónapjába lépő ukrajnai invázióban részt vevő erők ellátásának biztosítása, jelenti a Reuters nyomán a The Guardian.

Putyin a tanács megalapítását múlt héten, az Ukrajnától elcsatolt területeken a szükségállapot bevezetésével egy időben rendelte el. Ezeken a területeken a közelmúltban az ukrán hadsereg több vereséget is mért a hátráló orosz seregre.

Putyin és egyes tanácstagok mondandója közvetetten elismerte, hogy Oroszország nem készült fel az Ukrajna által tanúsított ellenállás mértékére, aminek következtében például februárban nem tudták bevenni Kijevet.

Putyin szerint az állami és regionális intézményeinek szorosabb együttműködése szükséges ahhoz, hogy a kormány megfelelő felszereléssel tudja ellátni hadseregét, valamint jobb orvosi és logisztikai támogatást nyújtsanak, bár nem magyarázta el részletesen, hogy ezt hogyan szeretné elérni.

Az orosz elnök az állami és regionális vezetőkből álló tanácsnak elmondta: „Sokszor beszéltem már önökkel arról, hogy mennyire szükséges az adminisztratív eljárásokat új szintre emelni. Ezt lehetetlen elérni az összes intézmény, a gazdasági, regionális és területi blokkok szélesebb együttműködése nélkül.”

Olaf Scholz egy Ukrajna újjáépítéséről szóló berlini konferencián szólalt fel, beszédében pedig kiemelte, hogy Oroszország kétségbeesését jelenthetik a folyamatos dróntámadások, melyek ugyanakkor új mélypontra sodorták a háborút.

Elmondta, hogy Németország saját történelme mutatja, hogy egy pusztító háború után is lehetséges az újjáépítés, ezért is tarja fontosnak, hogy megtervezzék Ukrajna jövőjét – írja a Sky News.

Ukrajna EU-csatlakozása is téma volt

Scholz mint „virágzó és demokratikus Európai Uniós tagállam” képzeli el Ukrajnát, szerinte a berlini konferencia egy „21. századi Marshall-terv létrehozásáról szól” – amely hasonló lehet a második világháború utáni helyreállításokhoz.

A német kancellár, aki az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen vezette a találkozót, azt is elmondta, hogy a német kormányban mindenki egyetért abban, hogy Ukrajna területi integritását meg kell őrizni.

Úgy véli továbbá, hogy Ukrajna Európai Uniós tagsága a jelenkor egyik „legkövetkezetesebb geopolitikai döntése” lehet.

Az ukrán erők célzott tüzérségi csapást mértek a Herszon megyei Kajiri településen állomásozó orosz csapatokra, megerősített információk szerint legfeljebb harminc orosz katona életét vesztette, és több mint százan a romok alatt rekedtek – számolt be az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében.

A katonai vezetés hozzátette, hogy a herszoni régióban lévő Hornosztajivkában felrobbant egy orosz lőszerraktár. A detonáció után sok mentőautót észleltek, de a károkról, illetve az áldozatok számáról nem tudtak információt közölni.

A vezérkar beszámolt arról, hogy a nap folyamán az ukrán légierő 15 csapást mért az ellenfélre. Találat ért 12 orosz fegyverkoncentrációs területet, két megerősített állást, valamint légvédelmi rakétarendszerek pozícióit, a légvédelem pedig lelőtt egy drónt. Az ukrán jelentés szerint az orosz erők kedden három rakéta- és 11 légicsapást, továbbá több mint 25 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes egy tévéműsorban arra kérte a háború miatt külföldre menekült ukránokat, hogy a tél végéig lehetőleg még ne térjenek haza. Közölte, hogy az orosz támadások miatt az ország energiahálózata nem bírna ki több terhelést.

Kijelentette: nagyon szeretné, ha az ukránok tavasszal visszatérnének, és közösen helyreállítanák a harkivi, a herszoni és más régiók településeit, és azt is szeretné, hogy az ukrán gyerekek Ukrajnában éljenek és tanuljanak.

„Egyelőre azonban tartózkodjunk a visszatéréstől, mert a helyzet csak rosszabb lesz, ezt a telet még túl kell élni” – fogalmazott Verescsuk.

(MTI)

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ma reggel egy német-ukrán üzleti fórumon mondott köszönetet a Berlintől kapott folyamatos támogatásért, majd szót ejtett az ország helyreállításának költségeiről, amely elmondása szerint az idő előrehaladtával fokozatosan emelkedik.

Hangsúlyozta, hogy ez az összeg jelenleg 750 milliárd dollárra tehető, tekintettel arra, hogy a háború kirobbanása óta egész városok pusztultak el, s itt Bucsát és Mariupolt hozta fel példaként – számolt be a Sky News.

Több szakértő is eltérő véleményen van annak kapcsán, hogy az Oroszország és Ukrajna között fennálló konfliktus meddig fog tartani, s míg egyesek néhány hónapra becsülik, mások azt állítják, hogy akár évekig is elhúzódhat.

Az továbbra sem világos, hogy Ukrajna újjáépítését miből fogják finanszírozni, ugyanis a miniszterelnök korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben képtelenek lesznek megoldani a fizetések és nyugdíjak folyósítását, ha az uniótól nem kapnak még több támogatást.

Az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere, Ruszlan Sztrilet korábban az orosz támadások következtében létrejött környezeti károk kapcsán nyilatkozott, amelyek állítása szerint számottevőek: a talaj esetében 11,4 milliárd euróra, a légszennyezés miatt 24,6 milliárd euróra becsülte.