Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Várhatóan ismét egy igen komoly lépésre szánja el magát a világ egy része Oroszországgal szemben az energetikai piacon. Az oroszok korábban már egyértelművé tették, hogy készek elzárni a csapatokat, ha valami hasonló történik.

Az USA és a nyugati tisztviselők egy része azonban gőzerővel dolgozik azon, hogy megszülessen a végleges tervezet. A Sky News beszámolója szerint már a véglegesítés fázisában tartanak a tisztviselők, akik így megszabják az orosz olajárak felső határát.

A tisztviselők elmondása szerint még nem született döntés az ársávról, de úgy tudni, hogy a felső határt a hordónkénti 63-64 dolláros történelmi átlaghoz igazodva fogják meghatározni. Ez jelentheti a természetes felső határt, amit alapul vesznek.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter korábban egy 60 dolláros ársávról beszélt, ami nagyjából megfelelne a fentebb említett összegnek. Ezzel pedig tovább ösztönöznék Oroszországot arra, hogy folytassa az olajkitermelését.

Joe Biden amerikai elnök egyik célja, hogy ezzel is csökkentsék Oroszország olajbevételeit, mert jelenleg bármekkora összeget kérhetnek. Biden abban hisz, hogy így kevesebb pénzt fordíthat Moszkva az ukrajnai háborúra, ami már így is rendkívül költséges számukra.

A békét Ukrajna támogatásával lehet elérni Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint, akinek kormánya a felsőházban is bizalmat kapott szerda este. A szenátus 115 igen, 79 nem szavazattal és 5 tartózkodással bizalmat adott a Meloni-kormánynak, miután a képviselőház többsége már kedden támogatásáról biztosította. Giorgia Meloni ugyanazt a beszédet nyújtotta be a felsőházban, melyet az alsóházban mondott el. A frakciók szándéknyilatkozataira válaszolva a kormányfő kitért az ukrajnai háborúra.

Úgy vélte, hogy a háborúkban a felek közötti tárgyalásokat csakis egyensúlyteremtéssel lehet előmozdítani: „Hacsak nem akarjátok azt állítani, hogy a békét megadással lehet elérni, a békét Ukrajna támogatásának folytatásával lehet elérni, lehetővé téve számára a védekezést”.

Hozzátette: „azon dolgozunk, hogy igazságos béke szülessen, de meg kell értenünk, hogy az miként érhető el: békét nem lehet teremteni szivárványszínű zászlók lobogtatásával a tereken”. Giorgia Meloni arra utalt, hogy a pacifisták ilyen zászlókkal tüntetnek.

A jobboldali miniszterelnök beszédében egyebek között bejelentette, hogy fel akarja emelni a készpénzbefizetések felső határát a jelenlegi kétezer euróról tízezer euróra. A koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt források felhasználásának felgyorsítását ígérte, miután a tavaly az előirányzott 42 milliárd euróból Róma csak 21 milliárdot használt fel.

Berlusconi 9 év után tért vissza a parlamentbe

A párt- és frakcióvezetők felszólalásai között várakozás előzte meg a Hajrá Olaszországot (FI) elnöklő Silvio Berlusconi szavait, aki kilenc év után tért vissza a parlamentbe, ahonnan 2013-ban adócsalás miatti jogerős ítélet miatt zárták ki. Berlusconi örömét fejezte ki, hogy éppen akkor térhetett vissza a szenátusba, amikor az olaszok ismét a jobbközépre bízták a kormányzást. Emlékeztetett, hogy 28 évvel korábban ő indította útjára a jobbközép koalíciót.

Korábban fenntartást váltottak ki Giorgia Meloni részéről is Berlusconi kijelentései, miszerint továbbra is szoros baráti kapcsolatot ápol az orosz elnökkel, és a háborúért az ukrán elnököt tartja felelősnek.

Berlusconi most azt hangoztatta, hogy a Hajrá Olaszország és ő személyesen sohasem hozott olyan nemzetközi politikai döntést, amely ne a nyugat és a szabadság mellett foglalt állást. A jelenlegi helyzetben „nem tehetünk mást, mint hogy védjük Ukrajna jogait. (…) A békén kell dolgoznunk, teljes összhangban szövetségeseinkkel, és az ukrán nép akaratát tiszteletben tartva” – mondta Silvio Berlusconi. Megjegyezte, elkötelezettségét senki sem vonhatja kétségbe.

(MTI)

A hollandiai székhelyű Bellingcat oknyomozó szerkesztőség kiderítette, hogy a hónap elején végrehajtott kijevi csapásokat 33, rakétaprogramozásban jártas katonai mérnök tervezte meg.

A csoport tagjainak többsége fiatal férfi és nő volt, köztük egy házaspár is, többen pedig civil informatikai tapasztalatokkal is rendelkeztek. Közülük négyen mindössze 24 évesek voltak – írja a Sky News.

A Bellingcat állítása szerint néhányan korábban is dolgoztak az orosz katonai parancsnoki központban Damaszkuszban 2016 és 2021 között. Abban az időszakban, amikor Oroszország cirkálórakétákat vetett be Szíriában.

A Kijevet és több ukrán várost is érintő bombázásokra a Krímet Oroszországgal összekötő Kercsi-szorosi hídon történt robbanást követően került sor. A támadásokban lakóházak is megrongálódtak, több mint 20 civil halálát okozva.

Kijevben azóta sem állt helyre a rend, a város energiaellátása is veszélybe került, a háztartások zömében kellett időszakos áramszüneteket elrendelni, elkerülve az amúgy is sérült infrastruktúra további károsodásait.