Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Oleg Szinyegubov, a harkovi terület vezetője csütörtöki jelentésében arról számolt be, hogy egy 37 éves ukrán traktoros életét vesztette, miután a mezőn áthaladva egy akna robbant fel a jármű alatt.

A Sky News jelentése szerint a tisztviselő hozzátette, a halálos baleset a Harkov megyei Csuhuiv körzetben történt, amikor a 37 éves mezőgazdasági dolgozó traktorjával közlekedve a mezőn egy aknára hajtott.

Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, s kért meg mindenkit, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal közlekedjenek, mivel az aknaveszély még mindig rendkívül magas három régióban is.

Hozzátette, Kupjanszk városában nemrég egy 82 éves idős hölgy vesztette életét, miután az oroszok újabb heves támadást intéztek a város ellen, egy ember pedig megsérült, akit jelenleg is kórházban ápolnak. Ukrajna korábban is figyelmeztetett, hogy az oroszok gyakorta aknáznak alá olyan ukrán területeket, ahonnan visszavonulni kényszerülnek.

Mint arról korábban beszámoltunk, Oroszország megerősítette, hogy ismét csatlakozik a gabonamegállapodáshoz, melyet Ukrajnával, Törökországgal, valamint az ENSZ közreműködésével kötöttek meg.

Az oroszok azt követően léptek ki az egyezségből, hogy a fekete-tengeri biztonsági folyosón elkövetett dróncsapásokkal vádolták Ukrajnát. Oroszország állítólag írásbeli garanciákat kapott Kijev részéről, hogy nem hajtanak végre csapásokat a térségben.

James Cleverly brit külügyminiszter az ügy kapcsán elmondta: Vlagyimir Putyin rájött, hogy „lábon lőtte magát” azzal, amikor megakadályozta a gabonaszállítmányok továbbengedését – írta meg a Sky News.

„Putyinnak abba kell hagynia, hogy az élelmiszert fegyverként használja” – mondta, majd hozzátette, hogy a megállapodást novemberben meg kell hosszabbítani, és elkerülni annak orosz akadályoztatását.

A gabonamegállapodást még nyáron kötötték meg, célja pedig az volt, hogy megakadályozzák vele a globális élelmezési válságot, ami a háború mentén alakult ki és fenyegette a világ szegényebb országait.

Ellentmond az értesüléseknek az is, hogy Vlagyimir Putyin épp a napokban jelentette ki, hogy Oroszország nem tervezi atomfegyver bevetését Ukrajnában. Ez persze nem zárja ki, hogy esetleges lehetőségekről egyeztettek az orosz katonai vezetők.

Putyin korábban többször is fenyegetőleg emlegette az atomfegyvereket a háború kapcsán, a szakértők többsége azonban úgy gondolja, mindez csupán a pánikkeltést szolgálja Oroszország részéről – írja a Sky News.

A közelmúltban egy nukleáris válaszcsapást is szimuláltak az oroszok

Ugyanakkor a Pentagon szóvivője, John Kirby elmondta: „Kezdettől fogva egyértelmű volt számunkra, hogy Oroszországnak a nukleáris fegyverek potenciális bevetésére vonatkozó megjegyzései mélyen aggasztóak, és komolyan vesszük őket.”

Hogy az említett egyeztetések pontosan mikor zajlottak, arról nem tettek közzé információkat, ám az Egyesült Államok október közepén szerezhetett róla tudomást, Kirby szerint pedig továbbra is figyelemmel kísérik Oroszország nukleáris fegyvereinek készenléti állapotát.

Vlagyimir Putyin az előző héten egy nukleáris válaszcsapást szimuláló gyakorlatot felügyelt, erről azonban tájékoztatták az Egyesült Államokat, amely így nem tekintette fenyegetésnek az eseményt.

„Kelet- és Közép-Európába, valamint a balti államokba a régión kívüli NATO-államok fegyveres erőit vezényelték. Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában új többnemzetiségű taktikai zászlóalj-csoportokat hoznak létre. A csoportosulás létszáma 2022 februárja óta a két és félszeresére nőtt, jelenleg több mint 30 ezer főt számlál, és a közeljövőben még növekedhet” – mondta Sojgu.

A miniszter hangsúlyozza, hogy a NATO-erők megnövelése fenyegetést jelent Oroszország szövetségesei, mindenekelőtt Fehéroroszország számára. Sojgu szerint Moszkva ilyen körülmények között prioritásnak tekinti az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam katonai biztonságának szavatolását.

Újból előjött a „piszkos bomba” terve

„A kollektív Nyugat destruktív erőfeszítéseinek fő célja kétségtelenül Oroszország, az ország gazdaságának és katonai potenciáljának megsemmisítése, és az, hogy megfossza az önálló külpolitika folytatásának lehetőségtől” – mondta.

Az ukrajnai háborúról szólva kifogásolta, hogy a NATO hírszerzési adatokkal, célpontmeghatározással, tanácsadókkal és „zsoldosokkal” látja el Kijevet. Nehezményezte, hogy a Nyugat a konfliktus eszkalálására ösztönzi Ukrajnát, és megpróbálja nem észrevenni, hogy tiltott hadviselési módszereket alkalmaz, beleértve a terrortámadást és a bérgyilkosságot.

Mint mondta, Oroszország tisztában van vele, hogy Ukrajna „piszkos bomba” létrehozásával kísérletezik és azzal, hogy Kijev kész a NATO-országok nukleáris fegyvereit ukrán területre telepíteni. Emlékeztetett arra is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég felszólította a nyugati országokat, hogy mérjenek megelőző csapást Oroszországra.

Az orosz védelmi tárca szerdán bejelentette, hogy reggel Pleszeckből egy Szojuz-2.1b rakétával felbocsátott egy katonai műholdat.

MTI

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője nemrégiben arról nyilatkozott, miszerint Észak-Korea „titokban” lőszert szállít Oroszországnak, hogy ezzel támogassa Moszkva ukrajnai invázióját.

Elmondása alapján Észak-Korea megpróbálja azt a látszatot kelteni, mintha a közel-keleti vagy az észak-afrikai országokba irányítanák ezeket a rakományokat, holott Oroszország a célállomás – derül ki a Sky News beszámolójából.

A szóvivő kifejtette, miszerint jelentős mennyiségű lőszerről van szó, egy erre vonatkozó becslést azonban nem volt hajlandó elárulni, emellett a szállítás módját sem kívánta pontosítani.

Kirby arra vonatkozóan sem akart nyilatkozni, hogy az Egyesült Államok vagy más országok megkísérelnék-e az Oroszországba irányuló szállítmányok feltartóztatását, azt viszont kiemelte, hogy az Észak-Koreából érkező lőszerek „nem fogják megváltoztatni a háború menetét”.