Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz hadsereg valószínűleg a visszavonulási útvonalakat lezáró és a dezertőröket fegyverrel fenyegető egységeket vonultatott fel az Ukrajnában bevetett alakulatok mögött, mivel gyenge a harctéri morál és előfordul, hogy a katonák nem akarnak harcolni – áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint ezek a mögöttes egységek a támadó műveletek végrehajtásának kikényszerítése végett azzal fenyegetik a visszavonuló orosz katonákat, hogy lelövik őket.

A tárca megjegyzi, hogy Oroszország ilyen alakulatokat már korábbi konfliktusokban is bevetett. A brit katonai hírszerzés szerint valószínűsíthető, hogy az orosz tábornokok egy ideje elvárják a beosztott parancsnokoktól a dezertőrök elleni fegyverhasználatot, és ennek része lehet olyan felhatalmazás is, hogy a parancsszegőket egy figyelmeztetés után agyon kell lőni.

A tábornokok emellett valószínűleg akár a védők haláláig tartani akarják a védelmi pozíciókat is – fogalmaz a londoni hírszerzési tájékoztatás.

A brit katonai hírszerzés szerint a dezertőrök elleni fegyverhasználat taktikája jó eséllyel az Ukrajnában bevetett orosz alakulatok gyenge minőségét, alacsony morálját és a fegyelem hiányát tükrözi.

(MTI)

Az ukrán nemzeti energiavállalat (Ukrenergo) közölte, hogy az áramkimaradások Kijev, Csernyihiv, Cserhát, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava lakosaira vonatkoznak és óránként rendelik el azokat.

A vállalat hozzátette, hogy Dnyipropetrovszkban, Zaporizzsjában és Kirovohradban „vészleállítási menetrendet” vezettek be, amivel szükség esetén megakadályozhatják a hálózat további károsodásait.

„A fogyasztási korlátozásokra a hálózatok terhelésének csökkentése, az energiarendszer fenntartható kiegyensúlyozottságának biztosítása és az ismételt balesetek elkerülése érdekében van szükség, miután az oroszok rakétatámadásai és dróntámadásai miatt az elektromos hálózatok megsérültek” – írták a Telegramon.

Az Ukrenergo kiemelte, hogy ezek az intézkedések teszik lehetővé, hogy a sérült infrastruktúrát minél hamarabb újra működőképessé tegyék és lehetőségeik szerint helyreállítsák – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban arra kérte a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az árammal, és ne használják a nagyobb fogyasztókat. Kijev-szerte több helyen is lekapcsolták a közvilágítást.

A Sky News jelentése szerint Oroszország csütörtökön figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy „konfrontatív lépései” miatt „kiszámíthatatlan és veszélyes” következményekkel kell szembenéznie, az orosz külügyminisztérium pedig hozzátette, a moszkvai brit nagykövetnek már be is nyújtották „tiltakozásukat”.

Moszkva csütörtökön közölte, hogy beidézték Deborah Bronnertet, az Egyesült Királyság moszkvai nagykövetét, amiért állításuk szerint brit szakemberek is részt vettek egy ukrán dróntámadásban, mely nemrég az oroszok fekete-tengeri flottáját érte Szevasztopolnál.

Az orosz külügyminisztérium közleményében kijelentette, „a britek ilyen konfrontatív lépései a helyzet eszkalációjával fenyegetnek, és kiszámíthatatlan és veszélyes következményekhez vezethetnek”.

Oroszország állításait, miszerint az Egyesült Királyság is érintett a dróntámadásban, tagadták, Ukrajna pedig a mai napig nem vállalta a felelősséget a támadásért, így egyelőre nem tudni, hogy valójában ki a felelős a támadásért.

Putyin korábban azzal is megvádolta az Egyesült Királyságot, hogy az ország áll az Északi Áramlat vezetékei ellen támadások mögött, noha az Egyesült Királyság ezt a vádat is visszautasította.

Azt ugyanakkor cáfolták, hogy katonai célokra használták volna a fekete-tengeri gabonafolyosót, legalábbis ezt állítja Oleg Nyikolenko külügyminisztériumi szóvivő – írja a Sky News.

„Ukrajna nem használta katonai célokra a fekete-tengeri gabonafolyosót, és soha nem is állt szándékában ezt tenni” – írta közösségi oldalán Nyikolenko. Ukrajna pedig továbbra sem vállalja a felelősséget az állítólagos támadásokért.

Nyikolenko Facebook-bejegyzésben hozzátette, hogy országa nem vállalt semmilyen új kötelezettséget, amely túlmutatna az ENSZ által közvetített, júliusban aláírt gabonaexport-megállapodás feltételein.

Oroszország azután lépett ki a nyáron kötött gabonaegyezményből – melyet Törökország mellett az ENSZ is felügyel -, hogy ukrán támadásokat jelentettek a biztonsági folyosóról.

Vlagyimir Putyin végül mégis belement, hogy újból engedélyezzék a tengeri folyosó használatát és ezáltal a gabona szállítását, miután Oroszország írásbeli garanciákat kért arra az ukránoktól, hogy nem fognak katonai cselekményeket végrehajtani a térségben.