Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Észak-Korea kedden közölte, miszerint sosem kötött fegyverüzletet Oroszországgal, emellett a jövőben sem terveznek hasonlót, ezzel cáfolva az Egyesült Államok által megfogalmazott vádakat.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője a múlt héten azt állította, hogy az USA birtokába jutottak olyan információk, amelyek arra utalnak, hogy Észak-Korea titokban jelentős mennyiségben szállít tüzérségi lövedékeket Oroszország ukrajnai háborújához.

Elmondása alapján a phenjani vezetés ezt úgy oldja meg, hogy közel-keleti, illetve észak-afrikai országokon keresztül próbálja eljuttatni a szállítmányokat, ezzel álcázva azok valódi rendeltetési helyét – írta a Global News.

A KCNA állami hírügynökség szerint egy magas rangú észak-koreai védelmi minisztériumi tisztviselő határozottan tagadta ezeket a kijelentéseket, mondván, az Egyesült Államok célja mindössze az, hogy „bemocskolja” az ország megítélését.

Phenjan szorosabb kapcsolatot szeretne Moszkvával

Victor Cha, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) munkatársa korábban arról nyilatkozott, miszerint Phenjan egyértelműen arra használja az ukrajnai háborút, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatait Moszkvával.

Ezáltal bármilyen katonai segély a két ország közötti kapcsolatok elmélyülésének újabb jele lenne, legfőképp amiatt, hogy Oroszország elszigeteltsége folyamatosan nő az invázió miatt, Washington azonban nem aggódik túlzottan a fegyverszállítások miatt.

John Kirby azt is elmondta, bár országának megvan rá a kapacitása, hogy nyomon kövesse és feltartóztassa ezeket a rakományokat, ez utóbbinak azonban nem látják szükségét, kiemelve, hogy az Észak-Koreából érkező lőszerek „nem fogják megváltoztatni a háború menetét”.

Az orosz védelmi minisztérium meglehetősen szokatlan módon cáfolta egyes orosz katonai bloggerek értesüléseit, amelyek szerint egy haditengerészeti gyalogsági egység több száz embert vesztett egy eredménytelen kelet-ukrajnai offenzíva során.

A RIA hírügynökség szerint a minisztérium visszautasította ezeket az állításokat, mint ahogyan azt is, hogy a csendes-óceáni flotta 155. tengerészdandárja „nagy és értelmetlen, emberekhez és felszerelésekhez köthető veszteségeket szenvedett”.

A közleményben határozottan tagadták, hogy a dandárparancsnokok „alkalmatlanok” lennének a feladatuk végrehajtására, kiemelve, hogy az említett egység 10 nap alatt 5 kilométert haladt előre a Donyecktől délnyugatra fekvő ukrán védelmi állások környékén.

A The Guardian beszámolójából kiderül, miszerint a ritka cáfolat azt sugallja, hogy a bloggerek egy elég érzékeny pontra tapintottak, az orosz erők pedig nagy nyomás alatt vannak Ukrajna részben megszállt területein.

A hírek szerint az amerikai hadsereg AK-74-es gépkarabélyok vásárlását tervezi, valamint ezen fegyverek megfelelőit is keresi, mint például a Romániában gyártott PA md. 86-ost, valamint a kelet-németországi MPi AK74-est.

Azonban nemcsak kész fegyvereket, hanem cserealkatrészeket is beszereznének, s bár elsősorban az új gépkarabélyok kapcsán érdekeltek, de a jó állapotban lévő, felújított fegyvereket is felvásárolnák, amennyiben bizonyítható, hogy biztonságosan alkalmazhatók.

A The War Zone beszámolója szerint azt nem lehet tudni, hogy az amerikai hadsereg mit szeretne kezdeni a beszerzett AK-74-esekkel, de egyes szakértők szerint valószínű, hogy az ukrán fegyveres erőknek szánják őket.

Erre vonatkozóan hozzátették, miszerint a konfliktus elején az ukrán csapatok, legfőképp a Területi Védelmi Erők önkéntes egységei szűkölködtek kézifegyverekben, mivel többször is első és második világháborús géppuskákkal felfegyverkezve látták őket.

Nem világos, hogy a dolgok valóban olyan szörnyűek voltak-e, mint amilyennek először tűntek, az viszont tény, hogy az ukrán hadseregnek szánt külföldi katonai segélycsomagok között többször is szerepeltek már kézifegyverek.

A kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők továbbra is erőszakkal evakuálják a civileket a dél-ukrajnai régióból Oroszország területére. „A rendelkezésre álló információk szerint mintegy száz fogyatékos gyermeket vittek ki a kahovkai járásbeli Dnyiprjaniban lévő pszichiátriai-neurológiai bentlakásos intézményből.

Az oleskivi árvaház gyermekeit és dolgozóit a moszkvai területre készülnek kitelepíteni. Egy idősotthon lakóit pedig elköltöztették Kahovka városából, az intézményben pedig katonákat szállásoltak el” – írta a vezérkar. Hozzátette, hogy az orosz katonák folytatják a helyi lakosság és az infrastruktúra kifosztását, anyagi erőforrásokat, élelmiszereket és járműveket szállítanak ki az országból Oroszországba.

Továbbra is folyamatosak a támadások Herszon megyében

A vezérkar közölte, hogy friss információk szerint vasárnap éjjel a Herszon megyei Hola Pristany városában megsemmisültek az orosz csapatok üzemanyag-tartalékai.

Az ukrán légerő a nap folyamán kilenc csapást mért az orosz erőkre, hat élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint három légvédelmi állást ért találat. A légvédelmi egységek lelőttek egy ellenséges Szu-25-ös repülőgépet – erősítette meg a katonai vezetés. Hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek hétfőn négy parancsnoki állásra, két élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint egy lőszerraktárra mértek csapást.

Az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, délen pedig Novopavlivszke irányában. Az orosz támadások zöme továbbra is létfontosságú infrastrukturális és más polgári létesítmények ellen irányult – jegyezte meg a vezérkar.

A jelentés szerint hétfőn az orosz hadsereg négy rakéta- és 12 légicsapást, valamint több mint 14 tüzérségi támadást hajtott végre. Donyeck, Luhanszk, Dnyipropetrovszk és Herszon megyékben mintegy tíz települést ért támadás.

MTI

A Kreml nemrégiben közölte, miszerint nem kívánja kommentálni a Wall Street Journal azon értesüléseit, amelyek az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójára vonatkozóan merültek fel.

Eszerint Jake Sullivan bizalmas megbeszéléseket folytatott orosz kollégáival abban a reményben, hogy csökkenthetik azokat a kockázatokat, amelyek az ukrajnai háború eszkalációjával vagy atomháborúval fenyegetnek.

Egyes tisztviselők szerint ennek során Jurij Uzsakovval és Nyikolaj Patrusevvel is beszélt, s a cél az volt, hogy nyitva tartsák a kommunikációs csatornákat, nem pedig az, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséről tárgyaljanak.

Peszkov szerint a legtöbb hír spekuláció

Ám Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mindössze annyit mondott az újságíróknak, hogy „nincs mit mondaniuk” erre a témára vonatkozóan, illetve hasonló véleményen volt a Washington Post értesüléseit illetően is.

Ez alapján a Biden-kormányzat a háttérben arra bátorította Ukrajna vezetőit, hogy legyenek nyitottak az Oroszországgal való béketárgyalások kapcsán, illetve hagyjanak fel azzal, hogy nyilvánosan elutasítják ennek lehetőségét.

Ennek oka, hogy a patthelyzet egy sokáig elhúzódó konfliktust vetít előre, valamint növeli az „Ukrajna-fáradtságot”, mivel ez egy amerikai forrás szerint immár létező jelenséggé vált több szövetségesük esetében is.

A The Guardian beszámolója szerint Peszkov csak annyit árult el, hogy „nem tudják, ez valóban így történt-e”, majd kiemelte, hogy ezen állítások között valós hírek is szerepelnek, de javarészt spekulációk, semmi több.