Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít védelemre – jelentette be Olaf Scholz kancellár vasárnap a szövetségi parlamentben (Bundestag).

  A német kormányfő az Ukrajna elleni orosz háború miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésen aláhúzta, hogy a háború korszakforduló az európai történelemben, és ebben az új korszakban „sokkal többet kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy megvédjük szabadságunkat és demokráciánkat”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki Ukrajna lerohanásával „kiírta magát a nemzetközi közösségből” – fel akar építeni egy „orosz birodalmat”. Ezért az a fő kérdés, hogy milyen katonai képességekkel rendelkezik, „és milyen képességek szükségesek, hogy ellensúlyozzuk ezt a fenyegetést” – mondta. A védelmi képességek fejlesztésében nemcsak az kulcsfontosságú, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) rendelkezzék a legmodernebb fegyverekkel, eszközökkel és tudással, hanem az is, hogy egész Európa lépést tartson a világgal. Ezért közösen, elsősorban Franciaországgal együttműködve kell kifejleszteni a harckocsik és a harci repülőgépek következő generációját – fejtette ki Olaf Scholz.

Arról is szólt, hogy az új korszak új energiapolitikát is igényel, ezért a többi között gyorsan fel kell építeni két új terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG), később pedig környezetbarát energiahordozó, a zöldhidrogén fogadására is alkalmas lesz. A terminálokat az Északi-tengernél, Brunsbüttelben és Wilhelmshavenben építik fel. Ugyancsak az orosz agresszió miatt földgáz-, és kőszénkészleteket kell felhalmozni, és ki kell terjeszteni a megújuló energiaforrások használatát – mondta a német kancellár.

Az Ukrajna elleni orosz háborúban Németország első számú feladata, hogy „a történelem jó oldalán álló” demokráciaként támogassa Ukrajnát. Ezért döntött a kormány arról, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek – fejtette ki Olaf Scholz, utalva a szombati döntésre, amely szerint 1000 páncéltörő fegyvert és 500 Stinger légvédelmi rakétát szállítanak Ukrajnának, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.
    A második számú feladat letéríteni Vlagyimir Putyint a háború útjáról, amely nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is „katasztrófába” vezeti. Ezt szolgálják a gazdasági, pénzügyi és egyéb szankciók, amelynek hatásait „hamarosan megérzik Moszkvában” – mondta Olaf Scholz.

A harmadik feladat: megakadályozni a háború átterjedését más országokra. Ezért Németország feltétel nélkül kiáll minden NATO-tagállam mellett és megerősíti védelmi képességeit – emelte ki a német kancellár. Hozzátette: mindez nem érinti a második világháború utáni megbékélést az orosz néppel, mert az Ukrajna elleni agresszió nem az orosz nép, hanem „Putyin háborúja”.

A negyedik feladat az új, „előrelátó” energiapolitika kialakítása, az ötödik pedig a diplomáciai erőfeszítések folytatása – fejtette ki Olaf Scholz, hangsúlyozva, hogy Németország soha nem fogadná el, ha az erőszak bevonulna a politika bevett eszközei közé, és minden körülmények között készen áll a párbeszédre az orosz elnökkel.

A kancellár beszéde végén kifejezte elismerését mindazok iránt, akik Oroszországban a letartóztatás kockázatának ellenére utcára vonultak a háború ellen, és köszönetet mondott azoknak is, akik Németországban tüntetnek az orosz elnök agressziója ellen. A szociáldemokrata (SPD) kormányfő beszédét – amelynek végén a képviselők többsége felállva tapsolt – üdvözölte a legnagyobb ellenzéki erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciójának vezetője, Friedrich Merz is, aki a támogatásáról biztosította a szövetségi kormány törekvéseit az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A második legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) vezérszónoka, Alice Weidel társ-frakcióvezető az orosz agresszió elítélése mellett arról is szólt, hogy szerinte hiba volt kilátásba helyezni Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz, mert ez megsértette Oroszország biztonsági érdekeit.

(MTI)

Az Egyesült Államok volt elnöke, Donald Trump volt az egyik főattrakció az amerikai konzervatív politikusok éves nagygyűlésén, a CPAC-en, ahol megismételte korábbi dicséretét Vlagyimir Putyin orosz elnökről, hozzátéve, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is „egy bátor és kitartó ember” – írja a CNN.

A volt elnök Putyin dicséretekor a jelenlegi amerikai kormánynak is odaszúrt: „Nem az a probléma, hogy Putyin okos, mert persze, hogy okos. A baj, hogy a mi vezetőink buták és miattuk simán megússza az emberiesség elleni bűntetteit. Biden úgy táncol, ahogy Putyin fütyül és ez nem szép látvány.”

Trump egy korábbi rádióinterjúban többször is „rafkósnak” és „zseninek” nevezte az orosz vezért, ami miatt sok kritika érte, visszább is fogta magát az orlandói közönség előtt (rajta kívül egyébként senki nem illette dicsérő szavakkal Putyint), de beszéde fő célpontja így is Joe Biden és a demokraták voltak:

„Az oroszok támadása rémisztő, botrányos és elképesztő, sose kellett volna megtörténnie. Kétség se fér hozzá, hogy akkor határozta ezt el Putyin, amikor látta, milyen szánalmas módon vonultunk ki Afganisztánból” – utalt ezzel az augusztus végi műveletre, amely során egy merényletben 13 amerikai katona vesztette életét, majd egy válaszcsapásban a hadsereg 10 civil, köztük hét gyerek életét oltotta ki.

Trump kapcsolata Ukrajnával egyébként sem felhőtlen, 2020-as kampánya idején a demokraták vádjai szerint fegyvereket ígért nekik azért cserébe, hogy vizsgálják Biden fiának ukrán üzelmeit, ennek ellenére szombaton büszkén vallotta, hogy ő adta Ukrajnának a „millió dolláros hadifelszerelést”, amiről ma mindenki beszél.

„Biden alatt Oroszország lerohanta Ukrajnát. Én vagyok az egyetlen elnök, akinek ideje alatt nem szálltak meg egyetlen országot sem. Amikor mi voltunk kormányon, Oroszország tisztelte Amerikát.” Hozzátette, szerinte a szankcióknak sem lesz hatása, mivel Putyint „az elmúlt 25 évben folyamatosan szankcionálták”, és ehelyett inkább az európai országokat kellene rávenni arra, mondjanak le az orosz energiáról és „váltsanak amerikaira”, mert szerinte ezzel ott ütnék az oroszokat, ahol fáj.

Vasárnap népszavazást tartanak Fehéroroszországban, melynek tétje, hogy a kormányfőket csak két, egymást követő alkalommal lehessen megválasztani. A módosítás 2025-ben lépne érvénybe, tehát a jelenlegi elnök, Aljakszandr Lukasenka – amennyiben megválasztják – papíron 2035-ig maradhatna hatalmon.

Lukasenka az elsők között adta le szavazatát és ekkor reagált Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnök kijelentéseire is, aki „ellenfelének” nevezte őt egy szombati beszédében és azzal vádolta Fehéroroszországot, hogy területéről indítanak rakétatámadásokat Ukrajna felé orosz katonák.

A fehérorosz elnök a Szputnyik jelentése szerint ezt cáfolta, mondván, „csak két-három alkalommal” indultak orosz rakéták Fehéroroszországból ukrán területek felé és ezek is csak azért, mert az ukránok „egységeket telepítettek a határ mellé.”

Továbbment azonban, jelezvén, hogy a konfliktus kirobbanása óta több értesítés is érkezett hozzá arról, hogy Kijevben fehérorosz civileket bántalmaznak, burkoltan azzal fenyegetve, hogy amennyiben Ukrajna nem védi meg fehérorosz lakosait, a fehérorosz különleges alakulatok „kénytelenek lesznek saját hadműveletet indítani” ennek érdekében.

Lukasenka emellett elítélte az Oroszország ellen a konfliktus kirobbanása óta meghozott szankciókat, köztük az egyes bankok SWIFT-rendszerből való kizárását és arra biztatta ukrán kollégáját, üljön tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyinnal, mondván: „Ma és holnap még csak háború van, három nap múlva már vérfürdő is lehet.”

Az orosz fél beszámolók szerint már pénteken felajánlotta Zelenszkijnek, hogy kezdjenek béketárgyalásokba Minszkben, azonban értesülések szerint ezt az ukrán fél elutasította, arra hivatkozva, hogy ez nem semleges helyszín.

Vasárnap reggel Ukrajna honvédelmi miniszterhelyettese, Hanna Malya bejelentette, hogy becsléseik szerint 4300 orosz katona esett el az invázió csütörtöki kezdete óta, bár kiemelte, hogy ezeket a számokat még tisztázniuk kell – írja a Sky News.

Malya arról is beszélt, hogy 146 tankot, 27 repülőgépet és 26 helikoptert semmisítettek meg eddig az ukrán haderők, ezek a számok pedig minden bizonnyal nőni fognak, miután Harkov és Kijev ellen is heves támadást indítottak az oroszok.

A TASZSZ közölte az orosz fél számításait is: Igor Konasenkov vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmondta, az ukrán hadászati infrastruktúra 975 létesítményét semmisítették meg eddig, illetve 26 repülőt, helikoptert és drónt is lelőttek.

Emellett 223 harckocsit, 28, földön tartózkodó vadászgépet, 39 rakétavető-rendszert, 86 löveget és aknavetőt és 143 különleges taktikai járművet iktattak ki, tette hozzá Kovasenkov.

Medinszkij közölte, hogy délután 15:00-ig várnak az ukrán delegáció válaszára a gomeli tárgyalásokat illetően – idézte a RIA Novosti hírügynökség. A delegáció feje közölte, hogy amint megkapják a megerősítést, azonnal indulnak tárgyalni:

Medinszkij közölte, hogy a tárgyalásokon vezető beosztású védelmi és külügyi tisztviselők, Oroszország belorusz nagykövete és a parlament nemzetközi bizottságának vezetője is részt fog venni.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője továbbra is azt állítja, hogy maga Ukrajna választotta ki Gomelt tárgyalási helyszínnek, ezt azonban Kijev több soron tagadta. A RIA is az orosz kommunikációnak megfelelően úgy fogalmaz: „Kijev bejelentette, hogy nem jön el tárgyalni”.

Ukrajna többször is jelezte, hogy nem akarnak Fehéroroszországban tárgyalni, mert nem semleges fél a konfliktusban. Helyette felvetették Ausztriát, Törökországot, Azerbajdzsánt, Lengyelországot és még Izraelt is, mint potenciális tárgyalási helyszín.

Mihajlo Podoljak, Zelenszkij egyik tanácsadója kijelentette, hogy Ukrajna azonnal elutasította az oroszok feltételeit és értetlenül figyelte, hogy a tárgyalási delegáció Fehéroroszországba ment, holott nem állapodtak meg semmiről:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig egyértelművé tette, hogy Ukrajna békét akar, de egyszerűen lehetetlen számára Fehéroroszországban tárgyalni, amikor onnan is lőnek rakétákat az országra és részt vesz az invázióban: