Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.03.01 - 07:21
Az ukránok szerint Oroszország illegális fegyvereket is használ, akiket gazdaságilag megsemmisítenének

Volodimir Zelenszkij ukrán egyre indulatosabban nyilatkozik, miután az orosz erők sok civillel végeznek, és olyan fegyvereket is használhatnak, amik szembemennek a törvényekkel.

Kijevnek van oka félni, egy több mint 60 kilométer hosszú orosz katonai konvoj halad a főváros felé, és ha a béketárgyalások nem lesznek sikeresek, hatalmas vérengzés törhet ki városban, miután az ukránok nem akarják megadni magukat. Sőt, felszólították az orosz katonákat, hogy adják meg magukat, amiért cserébe amnesztiát és pénzt kapnak.

A Nemzetközi Bíróság már vizsgálatot indított a háború miatt, és az ukránok abban bíznak, hogy hadbíróság elé cipelhetik az oroszokat tetteikért. Zelenszkij a legutóbbi beszédében azt mondta, hétfőn az orosz erők brutális támadást intéztek Harkov ellen, amit háborús bűncselekménynek nevezett – írja a CNN.

Zelenszkij kiemelte, Harkov egy békés város, békés lakónegyedekkel, ahol még csak katonai létesítmények sincsenek. Szemtanúk tucatjai bizonyítják számára, hogy nem ez volt az egyetlen téves sortűz az oroszok részéről, és az ellenség szándékosan öli az embereket, válogatás nélkül. „Az oroszok tudták, hova lőnek.”

Hangsúlyozta, a Nemzetközi Bíróság biztosan vizsgálatot indít a bűncselekményekért, és amit az oroszok tesznek, az minden egyezményt sért. „Senki a világon nem fogja megbocsátani, hogy békés ukrán embereket gyilkolnak.”

Az amerikai ukrán nagykövet szerint az oroszok vákuumos bombákat vetettek be az invázió során, melynek működési alapelve, hogy elszívja az oxigént, majd magas hőmérsékletű detonációkat idéz elő. Oksana Markarova nagykövet azt mondta, ezen fegyverek használatát tiltja a genfi egyezmény, és nagy pusztítást végeznek az oroszok – olvasható a Sky News jelentésében.

Hozzátette, Ukrajna aktívan együttműködik Joe Biden amerikai elnökkel és kormányával, hogy több fegyverhez jussanak, illetve szigorúbb szankcióknak vessék alá az oroszokat. Az ukrán elnök szerint azonnal meg kell állítani Oroszországot, és azt gazdaságilag megsemmisíteni, ami valójában már elkezdődött a rengeteg bevezetett szankciókkal.

Zelenszkij beszámolója szerint Oroszország már több mint 50 rakétacsapást hajtott végre az invázió kezdete óta. 56 ilyen csapásról beszélt, miközben Oroszország 113 cirkálórakétát is útnak indított, amivel újabb pusztításokat végeztek. Hétfőn több tucat ember vesztette éltét, és több százan megsebesültek, miután rakétacsapásokat mértek Harkov városára. Zelenszkij úgy látja, eljött az idő megfontolni a repüléstilalmi övezetének bevezetését az orosz rakéták, repülőgépek és helikopterek miatt.

Tovább
2022.03.01 - 06:51
Igen jelentős lépés, hogy Svájc nyíltan fellépett Oroszországgal szemben

Svájc lépése, miszerint követi az EU Oroszország elleni szankcióit, igen nagy szó.

Ez nem csupán abban a tekintetben hatalmas lépés, hogy Svájc nagyon régóta fenntartott semlegességi álláspontján változtatott, de igen jelentős annak vonatkozásában is, hogy ez nagyon fog fájni az oligarcháknak, akik közül nagyon sokan az országban tartják pénzüket, vagy éppen értékes ingatlanokat birtokolnak.

Habár Svájc eleinte megpróbálta a szokásos módon diplomatikusan kezelni a kialakult helyzetet, és abban reménykedett, hogy esetleg közvetítőként részt vehet a béketárgyalásokon, netán helyszínt is biztosíthat a tárgyalásokhoz, egyre nagyobb volt a nyomás, hogy csatlakozzon a Nyugathoz, s végül a kormány úgy határozott, fellép Moszkvával szemben.

Svájc végül úgy határozott, hogy csatlakozik az EU-hoz, és lezárja légterét az orosz gépek előtt, ennek okán pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sem fog részt venni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, Genfben. A svájci kormány korábban abban reménykedett, hogy az ülésen Lavrov és Anthony Blinken, amerikai külügyminiszter is megbeszéléseket folytathat, de erre már biztosan nem fog sor kerülni.

(Sky News)

Tovább
2022.03.01 - 06:21
A legújabb műholdképek egy 64 kilométer hosszú orosz katonai konvoj érkezését jelzik Kijev felé

Minden idők egyik leghosszabb katonai konvoja lehet ez, mely több mint 60 kilométer hosszú, ami elrettentő lehet az ukrán hadsereg számára.

A legfrissebb katonai műholdfelvételek egy mintegy 64 kilométer hosszú orosz katonai konvojt mutatnak, ami számos haditechnikát vonultat fel. Az amerikai technológia által készített felvételek azt mutatják, hogy a konvoj az ukrán fővárostól északra halad, és mintegy 64 kilométer hosszú – írja a Sky News.

Emellett további szárazföldi és helikopteres egységeket is láttak Fehéroroszország déli részén, kevesebb mint 32 kilométerre északra az ukrán határtól. A korábbi felvételeken a katonai konvoj 27 kilométer hosszú volt, ami szintén demoralizáló lehet az ellenség számára. Egyelőre nem tudni, hogy mik az orosz erők céljai a hatalmas katonai konvojjal, miközben hamarosan újabb béketárgyalások lehetségesek az oroszok és az ukránok között, amik megállíthatják az orosz erők előrenyomulását és az újabb bombázásokat.

A CNN beszámolója szerint több száz tank halad a konvojban, emellett tüzérségi egységek és más páncélozott, illetve logisztikai járművek közelítenek Kijev felé. Az oroszok az invázió előtt heteken át gyűjtötték az erőit Fehéroroszországban, ahol sorra sorakoztak fel az egységek, melyek végül parancsot kaptak a rohamra. Több száz orosz katonai járművet, repülőgépet és helikoptert szállítottak az egykori szovjet államba, ahol közös gyakorlatot tartottak, majd onnan az orosz erők már nem mentek haza. A műholdas képek szerint Oroszország tovább növelte katonai erejét, a járművek számát, mind a szárazföldi, mind a légi egységei között Fehéroroszországban.

Felvételeken az oroszok által épített pontonhíd is kivehető, amit Pripjatnál húztak fel a csernobili zónában, ami közrefogja Ukrajnát és Fehéroroszországot is. A több mint 60 kilométer hosszú konvoj is csak arról árulkodik, hogy az oroszok mekkora katonai erőt gyűjtöttek össze, amivel megpróbálják körbevenni és elfoglalni Kijevet.

Miután Fehéroroszország is részt vesz a háborúban, szintén felelősségre vonhatják őket az áldozatokért, köztük a civilekkel és gyerekekkel. A Nemzetközi Bíróság már vizsgálatot rendelt el az invázió miatt, és háborús bűnökkel vádolhatják meg az érintett feleket, akik támadást indítottak Ukrajna ellen. A Fehér Ház szintén szorosan figyelemmel követi az orosz katonai konvojt, annak haladását, pozícióját és méretét. Több tisztviselő is aggodalmát fejezte ki a konvoj mérete okán, és a CNN kérdésére elmondták, nemcsak emiatt aggódnak, hanem a potenciális civil áldozatok miatt is, miután az orosz erők a jelentések szerint válogatás nélkül gyilkolnak.

Tovább
2022.03.01 - 06:05
Oroszország: a Nyugat nem foglalkozott a neonácik bűneivel, ezért van most válság

Vaszilij Nebenzija, Oroszország ENSZ-nagykövete tovább folytatja a Kreml kommunikációját az ukránok állítólagos neonáci bűneiről.

Nebenzija az ENSZ Biztonsági Tanácsának vasárnapi találkozóján fogalmazott úgy, hogy azért alakult ki most válság Ukrajnában, mert a Nyugat nem foglalkozott a „neonácik bűneivel” – idézte a beszédet a TASS:

„Ezen a ponton arra kellene fókuszálnunk, hogy javítsunk azon a helyzeten, ami a válsághoz vezetett. Ez nem Oroszország különleges katonai hadműveletével kezdődött, hanem már nyolc évvel hamarabb, amikor a Nyugat elfordította a fejét az ukrán neonácik által a Donyec-medencében elkövetett bűncselekményekről”

Nebenzija szerint a nyugati országok egyáltalán nem szólaltak fel a Donyec-medence lakosai mellett, akiknek otthonait „elpusztította az ukrán hadsereg és a nacionalisták”. A nagykövet azt is sérelmezte, hogy a nyugat média a „katonai hadműveleteik következményeiről” számol be „szégyentelenül”.

Vlagyimir Putyin még csütörtök hajnalban rendelte el az inváziót Ukrajna ellen arra hivatkozva, hogy kell tisztítani a náciktól Ukrajnát, valamint demilitarizálni kell őket. Azóta számottevő sikereket nem sikerült elérniük, viszont még csak a háború ötödik napjában járunk.

Tovább
2022.03.01 - 05:50
Az európaiaknak is „meg kell fizetniük” az orosz szankciók árát

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Oroszországgal szembeni széleskörű szankciók az európaiakra is negatív hatással lesznek.

A tisztviselő úgy gondolja, hogy „minden háborúnak ára van”, ezért Brüsszel nem hátrál meg az orosz szankciók esetleges gazdasági visszahatásától, így továbbra is „erős szolidaritással” fogja támogatni Ukrajnát.

Az erre utaló bizonyítékok gyanánt felsorolta az ukrán menekültek befogadására irányuló hajlandóságot, a pénzügyi támogatást, valamint a katonai felszerelésekre vonatkozó hozzájárulást, továbbá kifejtette azt is, hogy Ukrajna egyetért az uniós értékekkel, valamint megvédi annak elveit.

Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter is egyetértett abban, hogy lesznek „gazdasági költségei” Európának, amelyek mértéke az elkövetkező hetekben és hónapokban derül majd ki, emellett a hatása „különböző” formában lesz megfigyelhető az egyes tagállamok között.

A pénzügyminiszter viszont igyekezett megnyugtatásul hozzátenni azt is, hogy az európai pénzügyminiszterek a közeljövőben felülvizsgálják a költségvetési terveiket és gondoskodnak arról, hogy elegendő támogatás álljon rendelkezésre az európai gazdaság számára.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, hogy az EU gazdaságát fenyegető két fő kockázati tényezőnek az energiaárak emelkedését, valamint az üzleti bizalom és a fogyasztás visszaesését tartja – írta az RT.

Ezek feltehetőleg a fogyasztást és a beruházásokat fogják hátráltatni, ugyanakkor a kereskedelemre gyakorolt hatásuk jelentéktelennek minősíthető, Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke pedig szintén arra utalt, hogy „a válság nyomást fog gyakorolni az EU növekedésére”, azonban „nem fogja teljesen megállítani” azt.

Tovább