Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Sky News is megerősítette, hogy az alábbi felvételen az látszik, amint kedd reggel egy rakéta csapódik be egy lakóépületbe, a dél-ukrajnai Herszonban.

Ez már a második felvétel a ma reggeli csapásokról, miután Ukrajna második legnagyobb városában, Harkovban szintén ma reggel egy hatalmas csapásra ébredtek a lakosok, melynek következtében legalább 10 civil vesztette életét.

Egyelőre nem tudni, hogy a második csapásban hányan vesztették életüket, ahogyan arról sincs információ, hogy valaki megsérült-e a támadásban.

Az alábbi felvétel megtekintését kizárólag erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk!

A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese – jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtótájékoztatójukon.

Stoltenberg és Duda kedden a közép-lengyelországi Lask városa mellett működő légibázisra látogatott, és ott tartott sajtótájékoztatót. 

A harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállítását és  lengyelországi repülőterek igénybevételét tudakoló újságírói kérdésre reagálva Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. Hangsúlyozta azonban, hogy a szövetség nem akar a konfliktus részese lenni. „Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe” – jelentette ki.

Stoltenberg nyilatkozatát Duda is megerősítette, hozzátéve: harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese.

A lengyel sajtó kedden ukrán forrásokat idézett, melyek szerint Lengyelország, Bulgária és Szlovákia összesen 70 harci repülőgépet adna át Ukrajnának, Lengyelország pedig a területén lévő légibázisairól lehetővé tenné ukrán pilóták felszállását. 

Duda elmondta: a tárgyalásokon az ukrajnai háborún kívül a NATO keleti szárnyának megerősítéséről is egyeztettek. Bejelentette: az európai biztonság, és a NATO keleti szárnyának megerősítéséről az észak-atlanti szövetség júniusi madridi csúcstalálkozóján döntenek.

Stoltenberg kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök „a brutális és teljesen indokolatlan ukrajnai invázióval lerombolta az európai békét”. Elfogadhatatlannak nevezte Oroszország cselekedetét, melyet, mint hozzátette, Fehéroroszország tesz lehetővé.

Szorgalmazta az orosz erők azonnali visszavonását Ukrajnából, valamint azt, hogy Oroszország „jóakaratának bizonyítékaként térjen a diplomácia útjára”. A NATO főtitkára megerősítette, hogy a NATO kiáll az észak-atlanti szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikke mellett. „Védeni fogjuk a NATO-tagországok területének minden centiméterét” – húzta alá.

(MTI)

Egyik televíziós interjúja során elmondta, hogy Volnovakha városát, amely félúton van Mariupol és Donyeck között, szinte teljesen körülzárták, így „ma már csak annyi a dolguk”, hogy bekerítsék a közel 400 ezer főt számláló kikötővárost.

Pusilin azt állította, hogy Mariupolban nacionalisták terrorizálják a polgárokat, valamint emberi pajzsként használják őket, azonban erről nem tudott bizonyítékkal szolgálni. Viszont a Donyecki Népi Milícia helyettes vezetője, Eduard Baszurin szerint a Donyecki Népköztársaság az orosz erőkkel együtt humanitárius folyosókat fog létrehozni, hogy a civilek biztonságban elhagyhassák a várost – közölte a CNN World.

Elmondása szerint a folyosók szerdáig nyitva lesznek, majd hozzátette, hogy már több város is a köztársaság „kezére került”. Vadim Boicsenko, Mariupol polgármestere a tévében jelentette be, hogy a lakónegyedeket már 5 napja támadják nehéztüzérséggel, rakétákkal és repülőgépekkel, amelynek következtében többen megsérültek, helyi lakosok, nők és gyerekek vesztették életüket.

Lukasenka szerint egy feltétele van annak, hogy atomfegyvert vessenek be

„Ma a haza legjobb fiai harcolnak a város határán, mert mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne veszítsék el Mariupolt. Bár fontos infrastruktúrákat romboltak le, a városban pedig nincs áram és fűtés, mégis az utolsó töltényig harcolunk” – mondta Boicsenko.

Korábban már szóltak arról a hírek, hogy az oroszok illegális fegyvereket használnak, az amerikai ukrán nagykövet szerint az oroszok vákuumos bombákat vetettek be az invázió során, melynek működési alapelve, hogy elszívja az oxigént, majd magas hőmérsékletű detonációkat idéz elő. 

Ezen fegyvereket tiltja a genfi egyezmény, és a Kreml most reagált is az állításokra, és tagadják, hogy ilyen eszközökhöz folyamodtak volna, valamint továbbra is ragaszkodnak, ahhoz, hogy „az orosz csapatok nem hajtanak végre csapásokat polgári infrastruktúra és lakóövezetek ellen“ – mondta Dmitrij Peszkov szóvivő. 

Néhány szervezet állítólag gyűjtött bizonyítékokat ezen állítások ellen, a  Human Rights Watch szerint a kazettás bombákat „válogatás nélkül“ használták lakóövezetekben – írja a Sky. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője annak kapcsán szólalt meg az esetleges tárgyalásokról, hogy Törökország és Kazahsztán is a Kreml tudtára adta, szívesen közreműködnének egy Putyin-Zelenszkij tárgyaláson, közvetítőként.

Peszkov erre reagálva kijelentette, hogy „nincs közvetlen terv Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök közötti tárgyalások megszervezésére”, hozzátéve, hogy valójában nem is vetették fel ennek lehetőségét.

A TASS megkeresésére reagálva Peszkov úgy fogalmazott:

A Törökország és Kazahsztán által felajánlott közvetítés kapcsán pedig hangsúlyozta, jelenleg is közvetlen tárgyalások folynak az orosz és az ukrán delegáció között.