Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Oroszország harckocsijainak, repülőgépeinek, tüzérségének és egyéb katonai eszközeinek 3-5%-a semmisült meg az invázió során – szemben az ukrán veszteségekkel, amelyek nagyjából 10%-ot tesznek ki – állítja két amerikai tisztviselő.

A hírszerzés szerint ugyanakkor meglehetősen nehéz kiszámítani ezeket az arányokat, és vélhetően egy ponton meg is fordul majd a mostani tendencia. Ez azért is valószínűsíthető, hiszen utánpótlás és hadieszközök szempontjából is jelentős túlerőben vannak az oroszok.

Habár Ukrajna a vártnál jóval nagyobb ellenállást tanúsít, felszereltsége jóval alulmarad az Oroszországénál, mely precíziós cirkálórakétáinak köszönhetően óriási károkat okozott Ukrajna katonai infrastruktúrájának.

A hírszerzés úgy véli, Ukrajnának jelenleg olyan alapfelszerelésekre van szüksége, mint a lőszer és a fegyverutánpótlás, illetve az üzemanyag, de kiemelték a humanitárius támogatást, valamint az orvosi segítségnyújtás szükségességét is.

Tisztviselők szerint egyre valószínűbbnek tűnik az elhúzódó konfliktus, orosz oldalról folytatódhatnak a csapatbevonulások, valamint a nehéztüzérség általi támadások – írta meg a CNN.

Az ukránok újabban azt állítják, hogy orosz gépeket lőttek le Harkovnál, de azt egyelőre nem tisztázták, hány repülőről van szó. Ma ismét heves támadások zajlottak a városban, melyek következtében egy iskolát és egy tanácsi épületet is súlyos támadás ért.

A Sky News a bejegyzésében arról írt, hogy a harkovi bombázásokban 21 ember vesztette életét, és 112-en megsérültek. Az orosz védelmi miniszter ezzel egy időben arról adott tájékoztatást, hogy 498 katonájuk halt meg az offenzívában, ami messze kevesebb, mint amit az oroszok állítanak, akik több ezer halottról beszélnek.

A RIA állami hírügynökség szerint eddig 1597 orosz katona sérült meg a támadásokban, állapotukról nincs pontos információ. Az ukránok például több mint 7 ezerre teszik az orosz katonai veszteséget, amely még csak meg sem közelíti azokat az adatokat, amiket Oroszország hozott nyilvánosságra.

Grúzia a holnapi nap folyamán tagsági pályázatot nyújthat be az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében – számolt be róla a Sky News a TASZSZ információira hivatkozva.

A hír azután látott napvilágot, hogy Ukrajna gyorsított eljárás keretei között kérte az EU-s csatlakozás lehetőségét, melyről a március 10-11-ei párizsi csúcstalálkozón egyeztethetnek az Európai Unió vezetői.

Grúzia elnöke, Salomé Zourabichvili úgy véli, hogy az EU-nak nyitnia kell országa, valamint Moldova felé is, hiszen Putyin jelenleg Európa gyenge pontjainak tekinti ezeket az államokat. Grúzia aggályai vélhetően nem alaptalanok, hiszen 2008-ban komoly konfliktusuk volt Oroszországgal, a fenyegetés pedig a mai napig sem múlt el.

A tagsági kérelem ugyanakkor még semmiféle garanciát nem jelent a felvételre, kérelem esetén is évekig tarthat, mire Grúzia az EU tagja lehet.

Az orosz külügyminisztérium azzal vádolja a német hatóságokat, hogy „engedtek a kísértésnek, hogy a kölcsönösen előnyös kereskedelmi projektet az Oroszországra gyakorolt nyomásgyakorlás eszközeként használják.”

„Elfogadhatatlannak és a nemzetközi kereskedelmi jog szempontjából méltatlannak tartjuk a német hatóságok azon döntését, hogy leállítják az Északi Áramlat 2 gázvezeték tanúsítási folyamatát” – olvasható a Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő telegram-csatornáján közzétett üzenetben.

A külügyminisztérium arra is rámutatott, hogy a projekt beruházóinak joguk van kártérítés miatt perelni Németországot. Az akció másik következménye a gáz árának emelkedése Európa-szerte, ami már most érzékelhető, a piaci ár ugyanis mintegy másfélszeresére növekedett, elérve a 2200 dollár/ezer köbmétert – írta meg a kp.ru.