Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök riadókészültségbe helyezte Oroszország nukleáris erőit. Tette ezt azzal a céllal, hogy válaszoljon a Nyugatnak, mert szerinte folyamatosan fenyegetik a népét. A készültséget a kérések ellenére továbbra sem vonta vissza, míg egyesek szerint az orosz elnök csak blöfföl.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, veszélyes, amit Oroszország csinál. „Oroszország és az Egyesült Államok régóta egyetértenek abban, hogy a nukleáris fegyverek tényleges bevetése pusztító lenne, pusztító következményekkel járna az egész világra nézve.”

„Ahogy már azt több alkalommal is kijelentettük, többek között az év elején is, mindkét ország egyetért abban, hogy egy nukleáris háború nem lehet megnyerni, és azt soha nem is szabad megvívni. Blinken a felelőtlenség csúcsának nevezte, amit az oroszok csináltak a riasztással, de az USA jelenleg nem lát okot arra, hogy a saját készültségi szintjükön változtassanak – írja a Sky News.

Joe Biden szerint az orosz hadsereg szánt szándékkal támad civil célpontokra, arra a kérdésre viszont, hogy Oroszország ezzel háborús bűnöket követ-e el, kitérő választ adott: „Szorosan követjük a helyzetet, ám ezt még túl korai lenne megmondani” – mondta.

Az Egyesült Államok első embere Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett, a CNN beszámolója szerint többek között azt a kérdést is szóba hozták, hogy vészhelyzet esetén elhagyja-e Ukrajnát, esetleg áthelyezné-e a székhelyét Lvivbe, Zelenszkij azonban többször is kijelentette, hogy a fővárosban akar maradni.

Biden arra is kitért, hogy az orosz olajexport szankcionálása továbbra is lehetséges út, ugyanakkor fontos szempont, hogy minimalizálják egy ilyen lépés hatását az amerikai és a globális olajárakra.

Utóbbival kapcsolatban már tegnap született egy fontos döntés, hiszen a Nemzetközi Energiaügynökség mintegy 60 millió hordónyi olajat szabadított fel tartalékjaiból. Ehhez az USA csaknem 30 millió hordóval járult hozzá, ezzel is jelezve a piac számára, hogy nem kell ellátási hiánytól tartani.

A háborúellenes tüntetéseken már 6400 orosz állampolgárt tartóztattak le, illetve több mint 1 millió aláírás gyűlt össze kedd reggelig az orosz nyelvű Change.org petícióhoz, azonban egyetlen letartóztatás híre sem került be az orosz állami televízióba.

A nyílt ellenállásnak viszont megvan az ára, a kormány letartóztatással és bűnügyi nyilvántartással fenyeget, amelyek „nyomot fognak hagyni az illető jövőjén”. Mivel a törvény szerint csak akkor veszik figyelembe jóváhagyás céljából a tüntetéseket, ha azok legfeljebb 15 nappal korábban, de nem kevesebb mint 10 nappal korábban kerülnek kérvényezésre, viszont még így sincs rá garancia, hogy végül engedélyeznék.

Ezzel szemben az újságok, magazinok, weboldalak és tévés csatornák csak az ukránellenes propagandát ömlesztik az orosz népre, mélyen elhallgatva a háborúellenes fellépésekre vonatkozó információkat. A Kreml szinte teljesen porrá zúzta az orosz független médiát, emellett teljesen elhallgattatja azt is, ami esetleg megmaradt belőle – írta a CNN World.

Tíz kiadvány levelet kapott múlt héten az ország kommunikációs felügyelőségétől, amelyben arra figyelmeztették őket, hogy ne használják az „invázió”, „támadás” és „hadüzenet” szavakat, különben korlátozni fogják a kiadványaikhoz való hozzáférését, így csak „különleges katonai műveletként” utalhatnak a háborúra, ha pedig ezzel kapcsolatos „helyes” információra van szükségük, megtalálják a kormányzati honlapokon.

Oroszország megfenyegette a Wikipédiát, amiért az tényeket közöl a háborús veszteségekről

Az orosz közvélemény-kutató központ (VCIOM) legutóbbi felmérése szerint az emberek 68 százaléka támogatta a „különleges katonai műveletet”, 22 százalékuk ellenezte, 10 százalékuknál pedig nehézséget okozott ezzel kapcsolatban választ adni.