Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Reuters jelentése szerint az ukrán védelmi miniszter csütörtökön kijelentette, nem gondolná, hogy Oroszország ténylegesen atomfegyvert akar bevetni Ukrajnában, hiszen ez nem lenne sem pragmatikus, sem praktikus, ám azt hangsúlyozta, hogy ha Oroszországról van szó, mindenféle kockázattal számolni kell.

Mint ismert, az orosz-ukrán háború esetleges nukleáris eszkalációjának veszélye azt követően merült fel, hogy Putyin két beszédében is jelezte, amennyiben Oroszország nem érzi biztonságban magát, úgy akár nukleáris fegyverek bevetéséhez is folyamodhat.

A Reutersnek adott interjújában az ukrán védelmi miniszter kiemelte, abban reménykedik, hogy India és Kína, mely országok üzletelni akarnak Oroszországgal, már világosan jelezték Putyinnak, hogy az atomfegyverek bevetése „a vörös vonal átlépését jelentené”.

Végezetül feltette a kérdést, hogy „milyen műszaki állapotban vannak a nukleáris fegyvereik?”, hangsúlyozva, hogy erre jelenleg senki sem tud választ adni, talán az oroszok sem, emlékeztetve, hogy legutóbb az 1990-es években végeztek nukleáris teszteket Kazahsztánban, ami több mint 30 éve történt.

A brit miniszterelnök és az ukrán államfő szerint komoly eredmény az ukrán fegyveres erők szempontjából az orosz haderő kivonása Herszonból.

A Downing Street tájékoztatása szerint Rishi Sunak és Volodimir Zelenszkij csütörtökön telefonos megbeszélést tartott, és egyetértett abban, hogy az orosz kivonulás Herszonból tükrözi egyben az Ukrajna elleni orosz katonai offenzíva gyengeségeit is.

Az öröm mellett óvatosságra is intenek a vezetők

A két vezető szerint ugyanakkor továbbra is helyénvaló a helyzet óvatos megítélése mindaddig, „amíg nem lobog az ukrán zászló a város felett”.

Rishi Sunak az ukrán államfővel tartott megbeszélésen megerősítette, hogy Nagy-Britannia folytatja Ukrajna katonai segélyezését. A brit kormányfő közölte, hogy London ezer föld-levegő típusú rakétát ad át Ukrajnának, emellett több mint 25 ezer olyan egyéni felszerelési egységcsomagot szállít, amelyet az ukrán katonák szélsőségesen hideg téli időjárás esetén tudnak használni.

A londoni miniszterelnöki hivatal már a hét elején bejelentette, hogy felszerelésekkel segíti az ukrán hadsereget a téli hadviselésben. E szállítmányokban a szélsőséges hidegben viselhető 25 ezer téli katonai ruházati egységcsomag mellett szerepel 12 ezer egységnyi olyan felszerelés – köztük 150 nagy befogadóképességű, fűthető katonai sátor -, amely lehetővé teszi a katonák számára a szabadban alvást rendkívül hideg időben is.

(MTI)

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön kijelentette, miszerint Oroszország azon döntése, hogy kivonja csatapait a dél-ukrajnai Herszon városából és a környékbeli területekről, határozottan „pozitív lépésként” értelmezhető.

Erdogan egyik legutóbbi sajtótájékoztatóján fejtette ki álláspontját a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások kilátásairól, amikor néhány újságíró ennek kapcsán érdeklődött, majd útnak indult Üzbegisztánba, hogy részt vegyen a türk államok csúcstalálkozóján.

A Sky News beszámolója alapján Oroszország még a háború elején foglalta el Herszon egyes részeit, s amennyiben hivatalosan is megerősítést nyer, az Moszkva egyik legjelentősebb visszavonulását jelentené a konfliktus kirobbanása óta.

A CNN szerint azonban egyes ukrán és nyugati tisztviselők kétségbe vonták az Oroszország döntése mögött álló szándékokat, mint ahogyan Volodimir Zelenszkij elnök is, aki úgy véli, mindez egy olyan stratégiai lépés lehet, amely inkább az ellenséges erők átcsoportosítását jelenti.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója is osztotta ezt a véleményt, aki korábban azt írta a Twitteren, miszerint semmi jelét nem látják annak, hogy Oroszország hajlandó lenne harc nélkül feladni Herszont, így az ennek ellenkezőjéről szóló hírek akár dezinformációk is lehetnek.