Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnában harcolni – olvasható a The New York Times amerikai napilap internetes honlapján.

Egy floridai egykori tengerészgyalogos, Hector – aki biztonsági okokból kérte a vezetékneve elhallgatását – pénteken repült Varsóba, hogy az ukrán hadsereg segítségére siessen. Korábban két ízben is Irakban szolgált.

Hector egyike a számos amerikai veteránnak, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztatására részt akarnak venni az ukrajnai harcokban. Az ukrán elnök a héten jelentette be egy „nemzetközi légió” felállítását és önkénteseket kért szerte a világból, hogy segítsék országának Oroszország ellen védelmét.

Egy másik önkéntes veterán, David Ribardo üzletember, a szárazföldi haderő volt tisztje a Volunteers for Ukraine (Önkénteseket Ukrajnának) nevű szervezetnek közvetít adományozókat a felszerelés és a repülőjegyek megvásárlására.

A veteránok elmondták, hogy a múlt tapasztatai nyomán vállalják az önkéntességet. Vannak közöttük, akik a kudarcba fulladt iraki és afganisztáni misszió után akarnak szépíteni, mások a demokráciát akarják megvédeni a totális lerohanóval szemben.

Amerikai vezetők igyekeznek a segítség más módjai felé terelni az amerikaiakat. A héten tartott sajtótájékoztatóján Antony Blinken külügyminiszter humanitárius segítségnyújtást végző civil szervezetek támogatására szólította fel a segíteni vágyókat, valamint arra, hogy „Ukrajna ügyének és az Oroszország okozta válság békés megoldásának védelmezőiként” lépjenek fel.

Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnapi online sajtótájékoztatóján az Interfax-Ukrajna hírügynökség jelentése szerint közölte, ötvenkét ország veteránjai és önkéntesei utaznak Ukrajnában, hogy az ukránok oldalán harcoljanak Oroszország ellen. Hozzátette, hogy a jelentkezők száma már húszezer körül jár.

A Kijev megsegítésére érkező nyugati zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogolystátus – figyelmeztetett csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. „A legjobb, ami a zsoldosokra várhat elfogásuk esetén, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet” – mondta a szóvivő.

MTI

A bombázások miatt az épületek mintegy 90 százaléka megrongálódott vagy összedőlt, a halottak pedig temetetlenül hevernek az utcán – számoltak be a szörnyűségekről a helyi lakosok.

Több száz, ha nem több ezer ember még mindig pincékben húzza meg magát fűtés és áram nélkül, de az élelmiszer és a víz is fogytán van. Ráadásul Oroszország nem tartotta be a tűzszünetre és az evakuálást lehetővé tevő humanitárius folyosóra vonatkozó ajánlatát – írta meg a The Guardian.

A 38 éves Marina, közgazdász és háromgyermekes anya családja pokoli kálváriájáról mesélt:

Franciaország különböző egészségügyi termékeket, köztük jódtablettákat küldött Ukrajnának az orosz hadsereggel szembeni harcok során esetlegesen bekövetkező nukleáris baleset okozta vészhelyzet esetére – jelezte vasárnap a francia külügyminiszter. Jean-Yves Le Drian azt is kijelentette: hisz Ukrajna végső győzelmében az orosz invázióval szemben.

 „Igen, küldtünk egészségügyi termékeket, s az is van benne” – mondta Jean-Yves Le Drian a France 5 köztelevízióban azon kérdésre, hogy Franciaország tényleg küldött-e jódtablettákat Ukrajnának. Délután Franciaország ukrajnai nagykövete, Etienne de Poncins a BFM hírtévében közölte: 2,5 millió adag jódkészítmény érkezik Ukrajnába Franciaországból nukleáris vészhelyzet esetére.

A külügyminiszter megerősítette: vasárnap délután Emmanuel Macron francia államfő ismét beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „a nukleáris védelem szavatolása” érdekében. A csaknem kétórás megbeszélésen a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint Emmanuel Macron a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt bombázást követően „súlyos aggodalmának” adott hangot az ukrajnai atomerőművek biztonsága miatt. Az orosz elnök kijelentette, hogy nem áll szándékában megtámadni atomerőműveket, és kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az atomerőművek védelmét érintő rendelkezéseit – olvasható a francia elnöki közleményben, amely szerint Putyin beleegyezett abba, hogy „a NAÜ, Ukrajna és Oroszország között párbeszéd kezdődjön az erőművek biztosításáról”. Hétfőn a NAÜ Kormányzótanácsa javaslatokat szeretne tenni ennek érdekében.

Jean-Yves Le Drian arról is beszélt, hogy hisz Ukrajna végső győzelmében, de tart attól, hogy az ukrán nagyvárosok orosz ostroma rombolással és civil áldozatokkal járhat. „Tíz napja a legszembetűnőbb Ukrajna erős ellenálló-képessége, amire a szakértők nem számítottak” – hangsúlyozta Jean-Yves Le Drian. „Most következnek az ostromok, amelyek szomorú tapasztalatunk szerint részét képezik az orosz erők tevékenységének” – tette hozzá. „Előttünk van Groznij és Aleppó példája, ez fog most elkezdődni” – hívta fel a figyelmet, az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött csecsen és szíriai városokra utalva.

„Úgy vélem, hogy látni fogjuk Mariupolnál, amikor vége lesz a háborúnak, borzalmas lesz, és ott van Odessza és aztán Kijev” – fogalmazott Jean-Yves Le Drian. Az Elysée-palota szerint Emmanuel Macron úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök „továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez”, valamint a Krím-félsziget és a Donyec-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint „elfogadhatatlan az ukránok számára”.

„Úgy vélem, hogy Ukrajna győzni fog” – jelentette ki a francia külügyminiszter Oroszország diplomáciai elszigetelődésére és a nemzetközi szankciók hatásaira alapozva. „Jelentős szankciókat foganatosítottunk, amelyek hatásai most kezdenek súlyosakká válni, és szerintem egyre súlyosabbak lesznek. Emiatt a háború ára elviselhetetlen lesz, s egy idő után Putyin elnöknek azzal kell szembesülnie, hogy döntenie kell: vagy hatalmas következményekkel jár mindez Oroszország működésére, vagy megnyitja a tárgyalásokat” – mondta a francia külügyminiszter.

(MTI)