Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Titokban tartott kelet-európai repülőtéren jelenleg is gyors ütemben folyik az az Ukrajnába irányuló, több ország közös erőfeszítésével zajló fegyverszállítási művelet, amelyet Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is meglátogatott a múlt héten az ukrán határ közelében – jelentette a CNN az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) magas rangú tisztségviselőjére hivatkozva hétfőn.

 A baloldali-liberális amerikai hírtelevízió online is közzétett tudósítása szerint Milley tábornok a meg nem nevezett repülőtéren katonákkal és az őket kiszolgáló személyzettel is találkozott, valamint megszemlélte a fegyverszállítási műveletet – mondta el a Pentagon tisztségviselője a hírtelevíziónak még pénteken.

A repülőtér forgalma az elmúlt napokban jelentősen megnőtt: a szokásos napi néhány járat helyett volt, amikor a fel- és leszálló gépek száma elérte a maximális napi 17-et. A CNN hangsúlyozta, hogy a repülőtér pontos elhelyezkedése továbbra is titkos, az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok, többek között páncéltörő rakéták biztonságának megóvása érdekében.

Az orosz hadsereg egyelőre nem támadta meg ezeket a fegyverszállítmányokat, azt követően sem, hogy beléptek Ukrajna légterébe, tette hozzá a Pentagon tisztségviselője. De, mint mondta, attól tartanak, hogy Moszkva a későbbiekben, ahogyan előrehalad a  katonai támadásokkal, célba veheti e szállítmányokat. Az Egyesült Államok és más NATO-tagországok eddig 17 ezer tankelhárító rakétát és 2 ezer Stinger légvédelmi rakétát küldtek az ukrán hadseregnek – tájékoztatta a CNN-t egy magas rangú amerikai tisztségviselő.

Már az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz háború előtt is  amerikai és más országbeli katonai teherszállító repülőgépek, elsősorban az amerikai teherszállító légi flotta gerincét adó C-17-esek repültek Európa felett. Ezek a légijáratok katonai csapatokat szállítottak át a NATO keleti szárnyára, de fegyvereket is vittek azokra a katonai transzferállomásokra, ahonnét később Ukrajnába szállíthatják őket. A CNN szerint a katonai légijáratok száma folyamatosan nő.

Az amerikai hadsereg európai főparancsnoksága (EUCOM) folyamatosan „élőben” koordinálja ezt a kiterjedt katonai fegyverszállítási műveletet a NATO-szövetségesekkel és más partnerországokkal együttműködve, hogy a szállítmányok eljuthassanak Ukrajnába – hangsúlyozta a Pentagon egy másik tisztségviselője. Szavaiból kiderült, hogy az EUCOM az Egyesült Királysággal is egyeztet annak érdekében, hogy „szervezetten biztosítsuk Ukrajna támogatását, maximális hatékonysággal felhasználva erőforrásainkat”.   Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta 14 ország küldött „biztonsági segélyszállítmányokat” Ukrajnának, tette hozzá a védelmi tisztségviselő, kifejtve, hogy néhány ország korábban csak nagyon ritkán küldött ilyen mennyiségű katonai felszerelést.

A Pentagon hivatalnoka leszögezte: a 350 millió dolláros amerikai katonai segélyszállítmány „túlnyomó része” már megérkezett Ukrajnába, mindössze egy héttel azután, hogy a Fehér Ház hivatalosan is jóváhagyta azt. Mintegy 240 millió dollárnyi szállítmány jutott el eddig az ukrán hadsereghez, míg a maradék „legkésőbb napokon vagy heteken belül” eljuthat a címzetthez – tette hozzá az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselője. Tudatta azt is, hogy a szállítmány már célba juttatott része tartalmazza a „legszükségesebb fegyvereket, köztük például a páncéltörő fegyvereket”.

(MTI)

Menet közben az ENSZ újabb halálozási statisztikákat tett elérhetővé az orosz-ukrán háborúról, ami megmutatja, hogy milyen véresek is ezek az összecsapások. Nemrég például több mint tízen vesztették életüket egy péküzemben, amit támadás ért, amivel szinte egy időben egy ukrán polgármestert is megöltek, aki épp kenyeret és gyógyszereket osztogatott a rászorulóknak odakint.

A béketárgyalások harmadik köre alatt is zajlottak a csaták, az oroszok nem szüntették be a harcokat. A Sky News jelentése szerint a tárgyalások legutóbbi köre nem javított jelentősen a helyzeten, nem történt áttörés. Mihajlo Podoljak, az ukránok tárgyalja közölte, hogy a megbeszélések összességében nem javítottak jelentős mértékben a helyzeten.

Ami jó hír, hogy elértek némi előrelépést a civilek evakuálásának logisztikája kapcsán azt követően, hogy hétfő reggel hat humanitárius folyosót is megnyitottak. Ezen folyosók végén azonban csak ukránok léphettek be Oroszországba és Fehéroroszországba, amit elítélt az ukrán kormány. Podoljak azt is elárulta, hogy folytatják az oroszokkal a tárgyalásokat a tűzszünetről.

Nyomást kell gyakorolnia Kijevre az Európai Uniónak a humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn telefonon tárgyalt az Európai Tanács (ET) elnökével, Charles Michellel.

 A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők már többször is fegyvernyugvást hirdettek annak érdekében, hogy a polgári lakosságot humanitárius folyosókon át kimenekítsék az ostromlott ukrán városokból. Az orosz elnök szerint az evakuálást az orosz erők által ostromgyűrűbe vett városokból „az ukrán nacionalista zászlóaljak” akadályozzák, amelyek, mint mondta, erőszakot alkalmaznak a civilekkel szemben, és provokációkat követnek el.

A Kreml szerint Putyin „felhívta az Európai Uniót, hogy ténylegesen járuljon hozzá az emberek életének megmentéséhez, gyakoroljon nyomást a kijevi hatóságokra, és vegye rá őket a humanitárius jog tiszteletben tartására”. Putyin a Narendra Modi indiai kormányfővel folytatott hétfői telefonbeszélgetése során ígéretet tett arra, hogy az orosz fegyveres erők mindent meg fognak tenni a Szumi ukrán városban rekedt indiai állampolgárok evakuálása érdekében. Modi kifejezte készségét, hogy a konfliktus mielőbbi rendezéséhez bármilyen módon hozzájáruljon.

Indiai tájékoztatás szerint Modi üdvözölte a Moszkva és Kijev között megindult tárgyalásokat, és közvetlen kapcsolatfelvételt szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Az orosz digitalizációügyi minisztérium közleményt adott ki azoknak az állításoknak a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország le akarna csatlakozni az internetről. A tárca szerint az a kormányhivataloknak szétküldött távirat, amelyre a hír terjesztői hivatkozni szoktak, olyan egyszerű „kiberhigiéniai ajánlásokat” tartalmaz, amelyek segítenek a hatékonyabb munkaszervezésben, az erőforrásoknak a rosszindulatú forgalomtól történő megvédésében, a szolgáltatások és domainnevek fenntartásában.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn újabb részleteket tett közzé a korábban Igor Konasenkov katonai szóvivő által hangoztatott állítással kapcsolatban, miszerint Ukrajnában amerikai finanszírozású katonai biológiai kísérletek folytak. Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerint egy több mint 30 biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat a nemzetközi jog megsértésével, szintetikus biológiai módszereket alkalmazva, egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott.

A tábornok azt állította, hogy a lvivi biolaboratóriumban pestis, lépfene és brucellózis kórokozóival, a harkivi és poltavai laboratóriumokban pedig diftéria, szalmonellózis és vérhas kórokozóival dolgoztak. Az orosz hadsereg birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium február 24-én, az orosz invázió kezdetének napján elrendelte a laboratóriumokban lévő biológiai anyagok haladéktalan megsemmisítését és a biológiai programok sürgős leállítását. Kirillov a laboratóriumok munkáját összefüggésbe hozta azzal, hogy a kanyaró előfordulása százszorosára nőtt Ukrajnában, és hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, magas a kockázata a gyermekbénulás kitörésének az országban. Szavai szerint Ukrajna több ezer, elsősorban „szláv etnikumú” beteg szérummintáját küldte el az amerikai hadsereg Walter Reed Katonai Kutatóintézetébe a Covid-19 elleni gyógyszerek tesztelése ürügyén.

(MTI)

Továbbra is tart a háború, és már nagyon is a napirendi pontok között szerepel az orosz olaj és gáz bojkottja. Boris Johson brit miniszterelnök mellett egy jelentős mértékű segélyt is bejelentett az ukránok részére, akik szerint nemrég közel 40 bombát dobtak le az oroszok lakóházakra és állatkertekre.

A helyzet több mint súlyos, és továbbra is csak kevesen tudhatják, hogy mire készül Vlagyimir Putyin. Az ukrán elnök szerint Putyin el akarja pusztítani az emberiséget, míg az oroszok közölték, ha teljesülnek a követeléseik, akkor abban a pillanatban leállnak a támadásokkal.

Az Egyesült Államok már azt fontolgatja, hogy kritikus fontossággal bíró légvédelmi rendszereket szállítóson a keleti-európai NATO-szövetségeseknek, mivel egyre többen aggódnak amiatt, hogy az oroszok rakétákat vagy repülőgépeket indíthatnak a keleti szárny ellen.

A CNN az egyik amerikai tisztviselőt idézte a kérdésben, aki azt mondta, széles skálában gondolkozik a kormány, de jelenleg nincs konkrét terv erre vonatkozólag, ám ők is aggódnak amiatt, hogy az oroszok rakétákkal vagy repülőgépekkel támadhatnak egy NATO területen belül lévő célpontra.

Az oroszok már többször felhívták arra a figyelmet, hogy azok, akik segítik Ukrajnát, és ezen fegyvereket még használják is ellenük, azért felelni fognak. Mivel a légterek közel vannak egymáshoz, jogos az aggodalom, és adott esetben elengedhetetlenek lehetnek ezen precíz légvédelmi rendszerek ottléte. Valószínűleg az USA egy olyan légvédelmi rendszert vetne be, amit a Közel-Keleten már sikeresen használtak a beérkező ballisztikus rakéták megsemmisítésére. Ez a Patriot és a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) lenne, melyek kiváló védelmet tudnának nyújtani. Az USA becslése szerint az orosz erők az invázió kezdete óta már legalább 600 rakétát lőttek ki Ukrajnára.